Dömötör Csaba: A vita az ukrán uniós tagságról még nincs lezárva

Vágólapra másolva!

Megindult a politikai gőzhenger, minden létező eszközt bevetettek, hogy Magyarország adja be a derekát – értékelte Dömötör Csaba az Európai Unió által megkezdett csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese közölte, a tagországoknak hetvenezermilliárdot kellene összedobniuk az ukrán tagságra, ilyen körülmények között pedig jogos igény, hogy legalább kérdezzék meg a döntés előtt az embereket, ahogy a magyar kormány is teszi a nemzeti konzultációval.

Origo

Vágólapra másolva!

Ukrajna szuverenitás ukrán tagság tárgyalás Európai Unió

Dömötör Csaba a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy 2022 nehéz és sűrű, míg 2023 sűrű és nehéz év volt.

Mintha látszódna a fény az alagút végén, de közben sokan dolgoznak a nemzetközi szereplők közül azon, hogy Magyarországnak hosszabb legyen ez az alagút.

Valószínűleg ilyen lesz 2024 is, de minden reményük megvan arra, hogy a sokrétű nehézségek után a magyar gazdaság újra magasabb fokozatba kapcsoljon – tette hozzá.

Két választás is lesz jövőre

Dömötör Csaba szerint soha ennyire nem függtek még össze az önkormányzati és az európai uniós kérdések. Az önkormányzatok mozgásterét is alapvetően befolyásolja az, hogy miként alakul az Európai Unió (EU) viszonya a háborúhoz, a gazdasági szuverenitáshoz, a versenyképességhez, valamint Ukrajna uniós csatlakozásához. Mindegyiknek sok ezer milliárdos tétje van. Az Európa jövőjéről szóló viták kimenetelének minden szinten meglesz a hatása. Leszögezte:

ha szűkülne a mozgásterünk a jelenlegi brüsszeli politika miatt, azt a magyar önkormányzatok is megérzik. Ezért is kell változás Brüsszelben. Minden szinten az a tét, hogy saját kezünkben tudjuk-e tartani a rólunk szóló döntéseket.

A dollárbaloldal tovább ügyeskedik

Dömötör Csaba szerint fontos, hogy

ne dőljünk be ezeknek az álvitáknak. Emlékszem rá, hogy régen miként civakodott egymással az MSZP és az SZDSZ, aztán mindig megállapodtak, hogy közösen vágjanak neki a választásoknak. Ugyanezt érzem a Demokratikus Koalíció és a Momentum közötti álvita kapcsán. Ugyan mennyire lehet komoly akkor a vita, ha a Momentum már most egyértelművé tette, hogy a legtöbb helyen közösen indul a DK-val?

Dömötör Csaba államtitkár Forrás: Földházi Árpád

Sokkal inkább egy munkamegosztás lesz köztük, mint bármiféle vita. Tizenhárom év alatt tényleg csak annyi változás történt odaát, hogy Gyurcsány Ferenc helyett Dobrev Klára férje a baloldal vezetője. Ami az ellenzék teljesítményét illeti:

sosem az az irányadó, hogy milyen teljesítményt mutatnak látszólag, hanem hogy mekkora az a nemzetközi hálózat, amelyre soros kapcsolással rácsatlakoztak.

Hozzátette: ennek a hálózatnak nagyon láthatóan nagyon intenzív érdeke, hogy másféle kormány legyen Magyarországon. Egy behódolóbb fajta.

Most különösen fontos a nemzeti konzultáció

Dömötör Csaba szerint

megindult a politikai gőzhenger, minden létező eszközt bevetettek, hogy Magyarország adja be a derekát az ügyben.

A héten végül döntés született a csatlakozási tárgyalások elindításáról. Az államtitkár szerint

ebben a döntésben mi nem vettünk részt, de a vita még nincs lezárva. Már csak azért sem, mert semmilyen érdemi tájékoztatást nem kaptunk arról, hogy mennyibe kerülne nekünk az ukrán tagság.

A jelenlegi szabályok alapján valószínűleg

a legtöbb mostani tagország nettó befizetővé válna, miközben ötödével csökkennének az agrártámogatások is. A tagországoknak hetvenezermilliárdot kellene összedobniuk az ukrán tagságra. Ilyen körülmények között jogos igény, hogy legalább kérdezzék meg a döntés előtt az embereket.

Ők nem tették meg, talán nem is fogják, a magyar kormány viszont megteszi. Ez a konzultáció lényege.

Ha újra sok százezren állunk ki az igazunk mellett, akkor nem lehet majd a véleményünket lesöpörni az asztalról. A német külügyminiszter elhíresült mondata szerint mindegy, mit gondolnak a választók. Szerintünk viszont ez a jó politika alapja. Nem mellékesen a demokráciáé is.

Beláthatatlan következmények

Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán elmondta Dömötör, hogy

egy hadviselő országról van szó, amelynek jogilag, elvben ismerjük a határait, de a gyakorlatban a területe jelentős részén orosz csapatok állomásoznak. Nagyon sok uniós döntéshez és program megindításához stabil lakosságszám és terület szükséges.

Ezek Ukrajna esetében nem adottak. Ez még egy ok arra, hogy erősen nyomjuk az óvatosság feliratú gombot.

Továbbra is égető probléma a migráció

Az államtitkár úgy látja, hogy nem az a kérdés, hogy mióta foglalkozunk a migráció ügyével, hanem mi lenne a következménye annak, ha nem állnánk ki az eddigi álláspontunk mellett. Azért aktuális ez megint, mert a másfelé irányuló figyelmet kihasználva szélsebesen elfogadtak egy új migrációs csomagot. Ebben benne van a jól ismert elosztási kvóta, de felülírnák az eddigi menekültügyi eljárásokat is.

Ennek alapján Magyarországra be kellene engedni az ide kopogtató bevándorlókat és hazánkban várnák meg a menekültügyi eljárás végét. Nem is a kopogtatás a jó szó itt.

Azoknak kellene engedélyt adni a belépésre, akik sokszor agresszívan lépnek fel a magyar rendőrökkel szemben. Ez elfogadhatatlan. A nyugati országokra tartozik, hogy akarnak-e no-go zónákat, de nekünk meg az a politikai no-go zónánk, hogy nem akarunk bevándorlást

– tette hozzá.

A baloldal semmit sem változott. Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A baloldal nem változott semmit

Mindig van bennem egy erőteljes értetlenség, amikor adott egy fajsúlyos kérdés, és valaki még a vitát is megpróbálja ellehetetleníteni. A szuverenitási kérdésekben is ez a helyzet a baloldalon. Nem akarnak vitát. De tudjuk, hogy miért. Azért, mert ők is tudják, hogy az álláspontjuk nem a magyarok álláspontja. Erőltetik például az ukrán tagságot

– mondta el az államtitkár, aki szerint

a parlamenti vita során elmondták a gazdasági aggályaikat. Erre semmilyen válasz nem érkezett a részükről. Azt viszont elmondták, hogy nem kellene konzultáció.

Kiemelten fontos a szuverenitásunk

A szuverenitásvédelmi törvényről az államtitkár elmondta, hogy mostantól büntethetővé válik a külföldi kampányfinanszírozás, és feláll egy új szuverenitást védő hivatal is.

Most azok kiabálnak a leghangosabban, akik tonnaszámra kaptak külföldi pénzeket. Az egészet a főszponzoraikkal együtt majd újra jogállamisági köntösbe próbálják csomagolni, miközben egész egyszerűen arról van szó, hogy magunk szeretnénk dönteni a saját ügyeinkről.

Történelmünk során megszokhattuk a külföldi beavatkozásokat, de attól még köszönjük, nem kérünk belőlük. Ha egyes baloldali csoportokat meg is lehet venni, Magyarország attól még nem eladó.

– szögezte le.

A parlament a héten szavazott az idegenrendészeti törvény módosításáról is

Dömötör Csaba arról is beszélt, hogy egyértelműen külön kell választani a külföldiek ideiglenes munkavállalását és a tartós migrációt. Nyugat-Európa jelenlegi problémáit nagymértékben az okozza, hogy ezek a kérdések összekeveredtek. Munkaerőpiaci szempontokra hivatkozva tömegeket engedtek be Nyugat-Európába. A vendégmunkás szó viszont elvesztette eredeti jelentését, a vendégek ott maradtak. Hangsúlyozta:

azért, hogy ezt elkerüljük, mi a legszigorúbb törvényt fogadtuk el. Magyarországon külföldinek munkát vállalni csak engedéllyel lehet, és legfeljebb kettő plusz egy évig. Ráadásul csak abban az esetben, ha magyar szakembert nem találtak arra az adott munkahelyre.

Mikor juthat hozzá hazánk a további uniós pénzekhez?

Nyugtával dicsérjük a napot, utalással a forrásvita végét! Majd akkor hisszük el ezt, ha utalnak, ha a képletes pénzügyminiszteri mobil csipog az utolsó beérkezett eurórészlet miatt. Régóta megy az ígérgetés

– szögezte le. Dömötör úgy látja, hogy

a mézesmadzag még nem elég, a teljes összeg jár Magyarországnak. A családoknak, a vállalkozóknak, a pedagógusoknak.

Minden kérést teljesítettünk, most már Brüsszelen a sor. Ha nem utalnak, az semmi mást nem jelent, mint hogy továbbra is a politikai nyomásgyakorlás túszaként tartják maguknál az uniós forrásokat. Ebből is látszik, hogy komoly küzdelmekre számítunk 2024-ben is.

A tét Magyarország biztonsága, és egyre inkább Európa jövője is.