Crystal Group
Crystal Group
Tetszett a cikk?

Megint megváltoztak a bizalmi vagyonkezelés adózásának szabályai. Míg a nyári adócsomag szigorított, addig az őszi könnyített, amely következtében egy kivétellel visszaállt a régi rend. Először utánajártunk, hogy mi lehet az oka az ide-oda mozgatásnak, majd részletesen ismertetjük a 2024. január 1-jétől hatályba lépő – és remélhetőleg most már huzamosabb időn át érvényben is maradó – előírásokat.

Bár oldalunkon már többször is tisztáztuk, annak, aki még nem hallott volna róla, érdemes felidézni a bizalmi vagyonkezelés mibenlétét. A Polgári törvénykönyv közel tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-i hatállyal vezette be ezt a szerződéses formát, angolszáz mintára. Lényege, hogy van egy vagyonrendelő, aki bármilyen vagyonelemét – például egy ingatlant vagy céges üzletrészt, akár többet is – át tud adni egy vagyonkezelőnek, akire átszáll a tulajdonjog, a szerződésben pedig ki lehet jelölni kedvezményezette(ke)t.

E megoldás fő mozgatórúgója a generációs vagyontranszfer – mutat rá az e területen otthonosan mozgó Crystal Worldwide vezérigazgatója, dr. Magyar Csaba. A bizalmi vagyonkezelés egyrészt a családi vállalkozásoknál egy kiemelt vagyontervezési eszköz, azzal a céllal, hogy a vagyon átadása a kijelölt személyek részére szabályozott keretek között történjen meg. Másrészt az is fontos szempont, hogy adott esetben ne kelljen hagyatéki eljárással bíbelődni, ami akár tönkre is teheti egy vagyontárgy, különösen egy cég életét.

Ugyanakkor azokban az országokban, ahol már régóta létezik a bizalmi vagyonkezelés, ezt egészen hétköznapi ügyletekre és üzleti tranzakciókra is használják. Vagyis azt, hogy ingyenesen át lehet adni a vagyontárgyat, melyet követően a vagyonrendelő már nem, a kedvezményezett pedig még nem tulajdonos, miközben a bizalmi vagyonkezelőnek is el kell különítenie ezt a vagyont a sajátjáétól. Ami azt jelenti, hogy a generációs vagyontranszfer mellett a bizalmi vagyonkezelés egy vagyonvédelmi funkciót is betölt – hangsúlyozza a szakember.

Vagyonkezelés magyar módra

Mivel ez a vagyonátadás – mint említettük – ingyenesen szokott történni, elvileg ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhetne fel. Csakhogy a hazai illetéktörvény – kifejezetten a bizalmi vagyonkezelés érdekében – úgy rendelkezett, hogy ezen vagyonátadás után nem kell illetéket fizetni. A vagyon átadásakor meg kell határozni a vagyon értékét. Erre azért van szükség, mert a bizalmi vagyonkezelő köteles számviteli nyilvántartást vezetni a kezelésbe vett vagyonról, méghozzá a szerződésben meghatározott értéken. Ha például egy 3 millió forint névértékű kft. üzletrészét a felek 1 milliárdosra taksálják, akkor ezt az értéket kell a bizalmi vagyonkezelőnek szerepeltetnie. Persze ezt nem szabadon, hasraütéses alapon tehetik meg, alá kell támasztaniuk, hogy ennyi a vagyonelem (piaci?) értéke. Bár az is igaz, hogy az érték alátámasztására nincsenek konkrét rendelkezések.

Miután a bizalmi vagyonkezelő a szerződéses értéken nyilvántartásba vette a vagyont, kezdődhet annak a kezelése. Az már hungarikum, hogy maga a kezelt vagyon adóalannyá válik, ennek megfelelően kap adószámot is – ismertetett egy első ránézésre meglepőnek tűnő tényt a Crytal Worldwide vezérigazgatója.

Változások első körben: bezáródó kiskapuk

Szeptember 11-én éjfélig még az volt az előírás, hogy ha a példánkban szereplő, 1 milliárd forint értékben nyilvántartásba veszi vagyonelemet a bizalmi vagyonkezelő, akkor a felértékelés után nem kellett adóznia a kezelt vagyonnak, mint adóalanynak. Ily módon, ha később eladta a vagyonkezelő, méghozzá pontosan 1 milliárdért, akkor nem kellett adóznia, hiszen nem keletkezett nyereség.

Tudni kell, hogy ha eljön az az idő, amikor ki kell adni a kedvezményezettnek a vagyonelemeket, akkor azokat két részre kell osztani – tesz egy kis kitérőt dr. Magyar Csaba. Kiadhat a bizalmi vagyonkezelő tőkét és hozamot is. A tőke a példa szerint esetben kezdetben nem más, mint az induló vagyon majd később az eladás folytán a helyébe lépett pénzösszeg. A tőke kiadása a kedvezményezettek részére ajándékozásnak minősül, viszont az illeték szempontjából azt kell nézni, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett milyen kapcsolatban állnak egymással. Ha a kedvezményezett a vagyonrendelő maga, egyenesági rokona, házastársa vagy testvére, akkor illetékmentes a tőke kiadása. Ezt a legális kiskaput nagyon sokan használták cégeladásra. Ebből lett elege a Pénzügyminisztériumnak, ezért a nyáron a Parlament által elfogadtatott adócsomagban változtattak is rajta. A szeptember 12-től hatályos új szabály kimondta, hogy ha valaki felértékeli a bizalmi vagyonkezelésbe adott céges vagyont, akkor ezt úgy kellett venni, mintha értékesítette volna azt, magyarán adózni kellet a felértékelés összege után.

Mit hoz a jövő év?

Alig néhány hónappal később jött a meglepetés, az őszi adócsomagban, ami 2024. január 1-i hatállyal bevezeti azt a szabályt, hogy a vagyon felértékelése után nem kell adózni, a bizalmi vagyonkezelőnek elég csak egy nyilvántartást vezetnie, hogy mekkora összegben értékelte fel az általa kezelt vagyont. Viszont, ha öt évig nem adja ki ezt a vagyont a bizalmi vagyonkezelő a kedvezményezettek részére, akkor azután az ugyanúgy adómentes lesz, mint régen. Amiből ugyanakkor következik, hogy ha a bizalmi vagyonkezelő öt éven belül adja ki a vagyont, akkor a felértékelt rész után adózni kell, csakúgy, mintha osztalékot kapott volna, azaz le kell rónia a 15 százalék szja-t és a 13 százalék szochót felső korláttal.

Ez a szabály rokonvonásokat mutat a tartós befektetési számlára (tbsz) vonatkozó előírással – ott is öt év után adómentessé válik a befektetett tőke utáni hozam (3 év után pedig csak 10 százalékos szja-t kell fizetni). Az viszont lényeges eltérés, hogy míg a tbsz esetén nem lehetséges a menet közbeni vagyonmozgatás, a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon esetében ez megengedett, azaz például el lehet adni a vagyont, annak a helyére pedig új elem kerülhet.

Az, hogy fél éven belül pozitív irányba változtatták meg a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adószabályokat, fontos üzenet a családi vállalkozásoknak, hogy ne menjen el a kedvük ettől a vagyontervezési instrumentumtól – véli a Crystal Worldwide vezérigazgatója. Akik családon belüli vagyonmozgást szeretnének vagyonvédelemmel párosulva, azoknak 2024-től kedvező adómentes megoldás lehet a bizalmi vagyonkezelés. Hiszen, ha van annyi türelmük, hogy öt évig nem nyúlnak hozzá a vagyonhoz, akkor a bizalmi vagyonkezelés szabályozott keretek között biztosítja a családi vagyon védelmét, valamint azt, hogy a végrendeletnél rugalmasabb megoldással rendezzék a vagyon sorsát.

Összefoglalva tehát, annyi történt, hogy a nyári adócsomag szeptember 12-én lépett hatályba, ami azt jelenti, hogy addig gyakorlatilag legálisan teljesen adómentesen lehetett cégeket eladni bizalmi vagyonkezelésből és családon belül szétosztani a vagyont. Majd szeptember 12-étől ezt megszigorították. Viszont az új adócsomagnak köszönhetően 2024. január 1-jétől visszakerül a régi előírás, egy eltéréssel, azzal, hogy csak öt év elteltével lesz adómentes a vagyon értékesítése.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a jövő évtől hatályba lépő szabályt visszamenőlegesen is alkalmazni lehet, vagyis azokra is vonatkozik, akik esetleg szeptember 12-e után vágtak bele a bizalmi vagyonkezelésbe. Magyarul, nem jár rosszul senki. Más kérdés, hogy arra a hírre, hogy ősztől szigorodnak a szabályok, sokan előrehozták a bizalmi vagyonkezelési terveik megvalósítását, így szeptember 12-e után az ezen vagyontervezési módszerrel élők száma jelentősen megcsappant.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.