Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Aktív Lovasturisztikai Hálózat létrehozása Közép-Magyarország régió területén című projekt hivatalos zárórendezvényén elhangzott: a projekt alapja a magyarországi lovast túrázási hagyomány felélesztése.
A második világháború után indult el Magyarország több helyszínén a huszár- és lovastisztek tudására épülő lovasturizmus - elsősorban külföldi turisták számára.
A hatvanas évektől a nyolcvanas évek közepéig ez a lovas prémiumszolgáltatás vezető szerepet töltött be Európában.
Magyarország a lovas turizmus tekintetében minden más országot megelőzött.
"Ez az a turisztikai lovas termék, amellyel nem kell senkihez sem felzárkózni, ugyanis hosszú évtizedeken át más országok igazodtak hozzánk. Évekkel ezelőtt azon gondolkodtunk, hogyan lehetne ezt a vezető lovasturisztikai szerepet tovább folytatni." - mondta beszédében Lóska János, a Magyar Lovasturisztikai Közhasznú Egyesület elnöke.
A Kincsem Nemzeti Lovasprogramban - 2012-ben - megszületett az ország egészére vonatkozó elképzelés, amely tartalmazta egyebek mellett a tenyésztést és az oktatást, és volt egy fejezet a lovasturisztikára vonatkozóan is. Ez arról szólt, hogy meg kell teremteni a magyarországi lovasturisztikai modellt.
Megépült Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön egy 1800 km hosszú lovasturisztikai úthálózat, ahol a lovasok akár egyedül vagy vezetővel kirándulhatnak, és 41 megállóponton megpihenhetnek.
A szolgáltatóknál mobil boxokban elhelyezhetik a lovakat, a lovas pedig szállást igényelhet, és különböző gasztronómiai különlegességeket kóstolhat meg.
A lovas turistaútvonalat Eurohorse-nak nevezték el.
"Később felmerült az ötlet, hogy Pest megyét is vegyük körbe egy körgyűrűvel, ahol kialakítunk egy lovas túraútvonalat. Ehhez 17 szolgáltatópont csatlakozott. A munka befejeződött,
mostantól Pest megyében is több száz kilométer hosszan lovagolhatnak a turisták.
Azért volt fontos kialakítani ezt a túrautat is, mert Budapest környékén nagyon sokan tartanak lovakat, őket szeretnénk hívni, hogy induljanak el lóháton - saját lóval, vagy akár bérelhetnek is állatot. A túraútvonal elkészült, a szolgáltatók is készen állnak a turisták fogadására - elkezdődhet a közös munka." - hangsúlyozta Lóska János.
A lovas túrázók általában napi 35-40 kilométert tudnak megtenni több megállással, így fontos, hogy megfelelő pihenőhelyek, kísérőprogramok és szálláslehetőség is elérhető legyen a környéken - ezért létesült a Pest megyei körgyűrűn összesen 17 lovasturisztikai megállópont, amelyek mind más-más különlegességgel várják a látogatókat.
Vannak szervezett lovas túrák, tereplovaglásra felkészítő tanfolyamok és gyerektáborok is, többen saját termékeikből tartanak kóstolót, bemutatják gazdaságukat, állataikat, vagy akár lovasbemutatót is tartanak a vendégeknek. Aki pedig saját lóval indul útnak, annak minden szolgáltatónál fedett lóbeállók nyújtanak pihenési lehetőséget az út során.
Az újonnan elkészült, GPS-koordinátákkal kijelölt útvonalak összefűzik a környéken található lovas szolgáltatókat.
A résztvevők azt is kiemelték, hogy a lovas turizmus természethez közeli, lelassult életforma. A cél az, hogy minél több lovas próbálja ki az útvonalakat és vegyék igénybe a szolgáltatásokat.
"Nincs konkurenciánk, Magyarország szabadon átlovagolható, amely nem mondható el Nyugat-Európa egyetlen más országáról sem."
- hangsúlyozták.
A rendezvény után az Origo interjút készített Lóska Jánossal, a Magyar Lovasturisztikai Közhasznú Egyesület elnökével.
Mi a lényege az aktív lovasturisztika hálózatnak?
A Kincsem Nemzeti Lovasprogramban fogalmazódott meg az a cél, hogy Magyarországon egy összefüggő lovasútvonal-hálózat épüljön meg. Született egy kormányhatározat és ez alapján hat megyében - Észak-Magyarország és az Észak-Alföld hat megyéjében - korábban már elkészült 1800 kilométer kijelölt út 41 megállóhellyel. Ezeken a pihenőhelyeken minden szolgáltatás rendelkezésre áll, ami egy lovas turista kiszolgálásához kell. Most pedig befejeztük a Pest megyei lovas körgyűrűnek nevezett programunkat, ami Vekop (Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Program) forrásból valósult meg. Budapest környékén nagyon sok lovarda működik, de a lovasok évek óta nem nagyon mozdulnak ki - legfeljebb néhány órás, egy-egy napos lovaglásra mennek el. Tudom, hogy szeretnének hosszabb túrákat tenni, mert volt egy tanítványom, aki ebből írt szakdolgozatot.
Most mi létrehoztunk egy útvonalat, amelyen önállóan is el tudnak indulni, vagy túravezetőt is kérhetnek - de akár lovat is lehet bérelni.
Amikor elkezdtük a munkát, többen megkérdezték tőlem, hogy hol van hasonló példa, mihez kellene igazodnunk. Azt válaszoltam, hogy nem kell senkihez sem igazodni, mert Magyarország az alap - más országok hozzánk igazodtak évtizedeken át. A magyar modell azért egyedülálló, mert egy olyan úthálózat jött létre, amelyen a lovas turisták lóháton egyedül vagy vezetővel, GPS-jelölésekkel, térképpel végig követhetik a lovas túraúthálózatot a megállópontokkal együtt.
A Pest megyei lovasúthálózat hány kilométer hosszúságú?
Jelenleg 513 km - ebből nagyjából 60 kilométer a Szentendrei-szigeten található, amely a fejlesztéseknek köszönhetően teljesen körbejárhatóvá vált lóháton. Úgy gondolom, hogy a lehetőségek tovább bővülnek majd, mert újabb és újabb szolgáltatók jelentkeztek. Ráadásul a Pest megyei hálózat csatlakozik az Eurohorse északkeleti ágához.
Tapasztalatai szerint mennyire népszerű Magyarországon a lovas turizmus, és mi a tendencia?
Magyarországon nagyon sokan lovagolnak és a gyerekek körében is hatalmas az érdeklődés.
A Kincsem Nemzeti Lovasprogram egyik célkitűzése az is - és ez részben már megvalósult -, hogy a gyerekeket támogatott formában tanítsuk meg lovagolni.
Később ők lesznek, akik vihetik jó hírét a magyar lovas turizmusnak, taníthatják vagy vezetői lehetnek a lovas csoportoknak.
Az Eurohorse-úthálózat kialakítása a külföldi lovas turistákat is nagyobb számban vonzhatja?
Negyven éve itt, Verőcén kezdtem az életemet - kizárólag prémiumkategóriás egy hetes lovastúrákat irányítottam külföldi turistáknak. Rengeteg csoportot vezettem. Akkor Magyarország rendkívül vonzó volt a lovastúrák tekintetében, amely elsősorban a magyar katonai és lovashagyományokra épült. Ezt ismerte fel az egykori IBUSZ utazási iroda és magyar huszár- és lovastisztek kíséretével szervezték a lovastúrákat.
Ez szenzáció volt Európában - de mondhatom, hogy a világon is.
Az élvonalban voltunk. Két túránk is volt, amit a világ tíz legjobb lovastúrája közé választottak. A jelenlegi munkánkkal kicsit újra pozicionáljuk a lovasturisztikai szemléletet.
Jelenleg elsősorban a belföldi lovas turizmust szeretnénk népszerűsíteni.
Arra törekedtünk, úgy építkeztünk, hogy a lehető legköltséghatékonyabban vehessék igénybe a hazai lovas turisták a szolgáltatásokat. Természetesen ki tudjuk szolgálni a gazdag külföldi lovas turistákat is, de mi most inkább azt a célt tűztük ki, hogy a hazai lovasturistákat hívjuk: ismerjék meg útvonalainkat. Lóháton nincs Magyarországnál jobb hely sehol Európában.
Most, hogy lezárult a munka, elkészült az úthálózat, mi a következő lépés?
Elkezdjük az üzemeltetést - a szolgáltatók készen állnak és várják a turistákat. Verőcén, ahol most vagyunk, ez is egy szolgáltatópont. A bejáratnál találhatók a lovak elhelyezésére szolgáló mobil boxok, amelyek fából készültek. Hasonló boxok minden szolgáltatóponton megtalálhatók. Legalább tizenkét lovat mindenhol tudnak fogadni, és minden helyszín alkalmas arra, hogy különböző érdekes, izgalmas turisztikai szolgáltatás nyújtsanak a lovasoknak. Tavasszal a tervek szerint a szentendrei szigeten egy hagyományőrző esemény és egy vásár keretében megtartjuk az első nagy rendezvényünket - amelyet a lovasok már nagyon várnak.
