Egyiptomban Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi államfő nyerte meg a december 10-12-én tartott elnökválasztást, miután a szavazatok 89,6 százalékát kapta meg – jelentette be az ország választási bizottsága.

A közzétett adatok szerint a szavazásra jogosult 67 millió állampolgár 66,8 százaléka járult az urnákhoz. Ez jóval magasabb, mint a legutóbbi, 2018-as elnökválasztáson jegyzett 41 százalékos részvételi arány.

Ez lesz az államfő harmadik mandátuma. Szíszit először 2014-ben, majd 2018-ban választották elnökké, mindkét alkalommal a szavazatok 97 százalékával. 2019-ben módosították az alkotmányt: az elnöki megbízatást négy évről hatra emelték, és lehetővé tették Szíszi számára, hogy harmadszor is induljon a választáson.

A választást olyan időpontban tartották, amikor Egyiptom gazdasági válsággal küzd és igyekszik kezelni az egyiptomi Sinai-félszigettel határos Gázai övezetben folyó háború hatásainak kockázatát. Az infláció 36,4 százalékos, a hazai valuta értéke a felére csökkent, egyes alapvető élelmiszerek ára hétről hétre nő. Az egyiptomi lakosság kétharmada épphogy a szegénységi küszöb felett él.

Egyes szavazók azt mondták, a gázai konfliktus arra ösztönözte őket, hogy Szíszire szavazzanak, aki sokáig a stabilitás jelképeként mutatkozott az ingatag térségben. Ez az érvelés az öbölmenti és a nyugati szövetségeseket is meggyőzte, akik pénzügyi támogatást nyújtottak a kormányának.

Az egyiptomi elnök szerint Orbán nagyszerű vezető

Budapesten járt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, aki megdicsérte a magyar miniszterelnököt.

A választáson Szíszinek három, nem túl esélyes ellenfele volt: Hazem Omar, a Köztársasági Néppárt jelöltje, aki a szavazatok 4,5 százalékával a második helyen végzett, Farid Zahrán, egy kis baloldali párt jelöltje és Abdel-Szanad Jamama, a WAFD párt jelölje.

Hosszam Baghat, az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyi Jogokért (EIPR) nevű civil szervezet vezetője szerint „valójában nem volt választás, Szíszi az egész államapparátust és a biztonsági szerveket is bevetette, hogy egyetlen komoly jelölt se indulhasson ellene".

Az egyiptomi média zöme szerint a választás lépés volt a politikai pluralizmus felé, a hatóságok pedig tagadták, hogy megsértették volna a választási szabályokat.

Szíszire, a hírszerzés egykori tábornokára úgy tekintenek, mint a másként gondolkodók elnyomójára, amióta 2013-ban megdöntötte Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökét, a Muzulmán Testvériség támogatta Mohamed Murszit.

Az elnök a Nemzetközi Valutaalap közreműködésével gazdasági reformokba fogott. A gazdaság élénkítése és munkahelyteremtés céljából szorgalmazza az elavult infrastruktúra fejlesztését. Nagyszabású építkezési programok kezdődtek, közöttük a Szuezi-csatorna államköltségen történő kibővítése, mezőgazdasági projektek, illetve utak és hidak építése. Egyes közgazdászok azonban azt emelik ki: a fiataloknak továbbra sincs megfelelő munkájuk, nő az államadósság.

(Nyitókép: Hazem Badavi, az egyiptomi választási hatóság vezetője sajtótájékoztatót tart Kairóban 2023. december 18-án, amelyen bejelenti, hogy Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt újraválasztották a szavazatok 89,6 százalékával. Fotó: MTI / EPA / Tarek Vadzsih)