A nagy, kerek fej lehet, hogy sokak számára vonzó kutyatulajdonság, de nagyon egészségtelen – húzzák alá az ELTE kutatói. Az extrém rövid fejű kutyák, mint amilyen a francia és angol buldog, valamint a mopsz átlagosan 3-4 évvel kevesebb ideig élnek, mint más kutyák, és gyakran előfordul, hogy a felnőttkort sem érik meg. Rövidke életükben is számos betegséggel küzdenek, műtéteken esnek át, hogy mozgásszervi-, szem- és légzési problémáikat korrigálják. A koponya kóros megrövidülése az agy torzulásával, gömbölyűbbé válásával is együtt jár, azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy mindez milyen hatással van az agy működésére.

Magyar kutatók 92 családi kutya alvását vizsgálták meg EEG-vel. „Az alváslaboratóriumban körülbelül három órát töltenek el a kutyák a gazdájukkal együtt. Mivel semmi izgalmas nem történik a laborban, a kutyák hamar elalszanak. Közben a fejbőrükre ragasztott elektródákkal elvezetjük az az agyi aktivitás által létrehozott elektromos potenciált” – mondja Kis Anna, a HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet munkatársa.

„Azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a rövid fejű kutyák másképp alszanak-e, mint a többi kutya, hiszen ismert, hogy ők a légzési problémáik miatt oxigénhiánnyal küzdenek és ezért rosszabb minőségű az alvásuk. Azt találtuk, hogy a rövidebb fejű kutyák a vizsgálat ideje alatt többet aludtak a rendelkezésére álló három órában. A több alvás napközben valószínűleg az elégtelen éjszakai alvás pótlása. De az EEG mintázatok áttanulmányozásakor ennél izgalmasabb eredményeket is kaptunk” – jegyzi meg Bognár Zsófia doktorandusz, aki évek óta foglalkozik a nyomott orrú, tudományos néven brachycephalikus kutyafajták kutatásával is.

Már készül a kutyatartók álomgyógyszere: komoly áttörést hozhat, meghosszabbíthatja a nagytestű kutyák élettartamát

Akár már 2026-tól hozzáférhető lesz az a készítmény, melyet injekcióként kell beadni bizonyos időközönként a nagytestű kutyáknak, így meghosszabbodhat azok élettartama.

A kogníció vizsgálata során kiemelt figyelmet kap az alvás alatti REM fázis, amelyet paradox alvásnak is neveznek, mivel az agyi aktivitást az ébrenléthez hasonló gyors frekvenciájú agytevékenység jellemzi, miközben az izomtónus a minimumra csökken.

Korábbi kutatásokból ismert például, hogy a REM alvás közben mérhető béta és delta agyhullámok nagysága (EEG amplitúdója) összefügg a tanulás sikerességével kutyáknál, és az intelligenciával embereknél. „Jelen vizsgálatban azt találtuk, hogy a brachycephalikus kutyáknál a béta hullámok aránya csökkent, a delta pedig emelkedett a hosszabb orrúakhoz képest. Az alvási orsók frekvenciája nőtt. Ezt a mintázatot korábban összefüggésbe hozták a kutyák rosszabb tanulásával, embereknél pedig az agy fehérállományának veszteségével” – mondja Ivaylo Iotchev, a Brain Structure and Function folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

Betoltak 20 magyar kutyát az MRI gépbe, és most már biztos: ha ételről van szó, válogatósak az ebek

A kutyák agyában, pontosabban a jutalom feldolgozásáért felelős nucleus caudatusban is tetten érhető, hogy milyen ételt szeretnek igazán, és milyet kevésbé - derült ki az ELTE Etológia Tanszék és a francia Symrise Pet Food közelmúltban megjelent közös kutatásból.

„Több oka is lehet az eredményeinknek. Ezek közül a legérdekesebb az, hogy olyan, mintha a rövid fejű kutyák megmaradtak volna a kölyökkori alvásmintázatnál, az újszülöttek ugyanis több időt töltenek REM alvás fázisban. Elterjedt feltevés, hogy a bracycephalikus kutyákat csecsemőszerű vonásokra szelektálták. Azért nagy a fejük és a szemük, magas a homlokuk, pisze az orruk, mert mi emberek, ellenállhatatlanul vonzónak találjuk ezeket a tulajdonságokat. Így érik el a kisbabák, hogy gondoskodjunk róluk. Elképzelhető, hogy a kutyák csecsemőszerűségre szelektálása részben az agyműködésüket is infantilizálta” – magyarázza Kubinyi Enikő egyetemi tanár, az MTA-ELTE Társállat és a NAP Kutyaagy Kutatócsoport vezetője.

„De ez egyelőre csak egy merész feltételezés. Az azonban biztos, hogy a brachycephalikus fejformára való tenyésztés olyan módon változtatja meg az agyi aktivitást, amely a kutyák és az emberek alvásával kapcsolatos irodalom ismeretében aggasztó, mert az agyműködés potenciálisan káros változásaira utal” – zárja gondolatait a szakember.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.