Minden vélemény számít! – ezzel a szlogennel hirdeti az aktuális nemzeti konzultációt az a kormány, amely a kétharmados Fidesz-KDNP-s parlamenti többséggel a háta mögött 2010 óta szinte minden lépésével éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja. A nemzeti konzultációkat mégis igyekszik mindig nagyon komolyan előadni az Orbán-kormány, holott a most zajló, immár a 13. ilyen politikai akció komolyságáról sokat elmond, hogy mindaz jellemző rá, ami a tapasztalatok alapján az eddigiekre is:

• a kérdőíveknél általában már a feltett kérdések is hazugok vagy erős csúsztatások,
• főleg a kormánypártok „saját táborának” szólnak, semennyire nem reprezentatívak,
• a kormányzat által közölt válaszadatok független forrásból nem ellenőrizhetők,
• viszont 8-10 milliárd forintot el lehet rájuk költeni.

Déja vu – brüsszelezés és migránsozás

Több mint egy hónapja fut már a kérdőívek postára adásával november 17-én indított nemzeti konzultáció, amely 11 kérdésből áll. Mivel a kérdések java „brüsszelezés", ezért a kormányzat szerint mindez Magyarország szuverenitásáról szól. Az induláskor részletesen is megvizsgáltuk, elemeztük a kérdéssort, és ez alapján kijelenthető, hogy a legújabb konzultációban a korábbinál is erőteljesebben megjelenő, „Brüsszelre” hivatkozás lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig:

Orbán a saját döntéseit támadja a Nemzeti Konzultációban - így csúsztat a kormány szinte minden kérdésnél

A legújabb nemzeti konzultációban a korábbinál is erőteljesebben jelenik meg a „Brüsszel"-re történő hivatkozás, amely lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig. A kormány ugyanis olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, nem az Európai Bizottságén. Gyorsértékelésünk a „kérdésekről".

Ha a friss konzultáció masszív „brüsszelezése” és visszatérő „migránsozása” miatt valakinek déja vu érzése támad, az nem véletlen, hiszen 8 éve, 2015-ben már mindkettőt bevezette az Orbán-kormány egy másik nemzeti konzultációban. Az sem új, hogy a mostani nemzeti levelezés eredményét Orbán Viktor és a kormánypártok fel kívánják használni politikai célokra „Brüsszel” ellen – különösen a jövő júniusi európai parlamenti választás kampányában.

A nemzeti konzultáció eredményének, mint „a magyar emberek véleményének” lobogtatása volt a célja a tavalyi, az EU-s szankciók elleni akciónak is, és már akkor sem volt ez új. Ez történt 2017-ben a fő ellenségnek kikiáltott filantróp milliárdoshoz kötött, migráns-betelepítési „Soros-tervről” szóló konzultációval is. Arra állítólag 2,3 millió válasz érkezett, Orbán pedig egy hátizsákot a vállára vetve indult Brüsszelbe, közölve, hogy viszi a Soros-tervet ellenző magyarok véleményét.

Csak az emberek negyede gondolja, hogy a nemzeti konzultáció tényleg a véleményükre kíváncsi

A Publicus Intézet kutatása szerint az ellenzékiek háromnegyede szerint csak adatgyűjtés a kormány célja.

Az online mindig megdobja a számokat

Majdnem egy hónappal az első kérdőívek postára adása után, december 16-án megnyílt az online kitöltés lehetősége is az erre a célra létrehozott kormányzati aloldalon. Ez, miként eddig mindig, most is fel fogja pörgetni a kitöltésszámot, amire szükség is van ahhoz, hogy ne maradjon szégyenben a kormány egy túlságosan alacsony visszaküldési aránnyal. Eddig ugyanis nem áll túl jól a nemzeti konzultáció.

Az első szűk egy hónapban ugyanis csak 280 ezer kérdőív érkezett vissza. Ezt a december 12-i adatot a másnapi, Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló parlamenti vitában árulta el Dömötör Csaba államtitkár. A politikus kitért arra is, hogy a vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderült: „a magyarok 98 százaléka szerint nem adottak még a feltételei Ukrajna tagságnak". Ezt képviselte amúgy Orbán Viktor is, aztán mégsem vétózott az EU-csúcson, hanem “stratégiai távolmaradással” üzent:

Fülke: A kisétálás az új vétó? - Elmagyarázzuk, mi történt az EU-csúcson

El is fogadtuk Ukrajnát, meg nem is, vétóztunk, meg nem is? Zsarolt, vagy éppen gesztust tett Brüsszelnek a miniszterelnök, és milyen kiskapukat hagyott nyitva, hogy a magyar kormánypropagandának se kelljen pánikba esnie a magyarázkodás miatt? Kollégánk, Gyükeri Mercédesz Brüsszelből követi az EU-csúcsot, közéleti podcastunkban pedig elmagyarázott mindent, amit tudni érdemes az elmúlt nap eseményeiről.

December 12-e óta újabb hét telt el, és tovább nőtt a postán visszaküldött papír alapú kérdőívek száma – Dömötör Csaba közlése szerint például csak december 15-én 62 ezer ilyen küldemény érkezett vissza –, összességében tehát az első teljes egy hónapban legalább 400 ezer körül lehetett a válaszok száma. Ezzel a mostani nemzeti konzultáció alig teljesít jobban, mint tavaly ilyenkor a „brüsszeli szankciók” elleni előző akció a maga 340 ezres első hónapos eredményével.

Mint az alábbi infografikánkon is látható, az eddigi fontosabb konzultációk első havi teljesítménye sokszor volt 400 ezer alatt, de voltak ennél jóval magasabb időarányos számok is. A csúcstartó a 2018-as „családvédelmi” konzultáció volt 773 ezer válasszal. Persze ezek az első egy hónap adatai, a végeredmény pedig sok mindentől függhet. A válaszadók gyorsaságától, a politikusok buzdításától vagy a kitöltésre hagyott idő hosszától. Figyelemreméltó például, hogy

a 268 ezres első hónapos számával csak sereghajtó 2017-es „Stop Soros” konzultáció a kezdeti lanyha érdeklődés ellenére végül minden idők legsikeresebb konzultációja lett 2,356 millió válasszal.

Az viszont egyértelmű, hogy az online kitöltés lehetősége mindig megdobja a számokat. Így volt ez tavaly is, amikor az első hónap még papíralapú 340 ezres visszaküldési adatának ismertetése után beindított online felületet is elárasztották a válaszadók és egy hétre rá már 695 ezer volt a hivatalos adat. Vagyis egy hét alatt több válasz jött, mint azelőtt egy hónap alatt, és bár ennek nagyobb része továbbra is offline volt, online az első héten 118 ezer válasz futott be.

Nem sok változott, bár aligha volt ez cél

Ezért sem mindegy, hogy mikor „élesítik” az online válaszadói felületet, bár az eddigi tapasztalatok szerint ebben semmi logika nem fedezhető fel. Az is nehezen érthető, hogy a kérdőívek postázáshoz képest miért indul rendre „késleltetéssel” az online felület, ráadásul összevissza időeltéréssel. Például 2021 nyarán, a járvány utáni életről szóló konzultációnál már 11 nappal az offline start után indult az online kitöltés, a 2022-es konzultációnál ugyanez 32 nap volt, most pedig 29 nap.

Ahogy évről évre mindig, a hvg.hu tesztjelleggel most is kipróbálta az online kitöltő felületet és arra jutottunk, hogy tavaly óta látványos tartalmi változás, forradalminak tűnő újítás nincs rajta, vagyis semmi nem indokolta, hogy ennyit várjanak az online felület élesítésével. Az biztosnak tűnik, hogy nem az ismert biztonsági rések kijavításával telt az idő, e téren ugyanis előrelépés nem igazán látszik. Online tesztünk során most is arra jutottunk, mint tavaly, miszerint

alapvető, anyagi vagy programozási erőforrást alig igénylő biztonsági elemek hiányoznak a rendszerből, amely híján most is van lehetőség a szándékos, tömeges kitöltésre, akár a csalásra is.

Tapasztalatunk szerint az online felület semmit nem fejlődött tavaly óta. Fő biztonsági elemként most is csak az szerepel, amit már mindkét 2021-es konzultációnál is alkalmaztak. E funkció lényege, hogy az adatok – név, lakcím, életkor, telefonszám és e-mail – megadása után csak az e-mailben kapott linkkel lehet kitölteni a kérdőívet. Csakhogy az e-mailen kívül a többi adatot nem ellenőrzi a rendszer, bármit meg lehet adni. Így a tévedés lehetősége és a szándékosság is megengedett.

hvg.hu

Tehát csak az e-mailt vizsgálják, kétszer nem lehet ugyanazzal kitölteni. De pár perc alatt létrehozott másik, majd egy harmadik vagy negyedik e-mail-címmel újra és újra ki lehet tölteni a konzultációt – akár úgy is, hogy az emailen kívül az összes többi személyes adat változatlan. Az emailen kívül minden más adat, így a név, a lakcím és a telefonszám is lehet bármi, nem kell, hogy valódi legyen. A lakcímnél is csak annyi a megkötés, hogy magyarországi formátumú irányítószám legyen benne.

101 évnél idősebbeknek csak csalással

Egyetlen változást vettünk észre a tavalyi változathoz képest az online felületen, ez pedig az életkori limit. A kitöltési útmutató is jelzi, hogy a konzultációban csak a 18. életévüket betöltött személyek vehetnek részt, így életkorként 18 év alatti érték nem adható meg – ez eddig is így volt. Ami változott, az az életkor felső határa. Tavalyi tesztünkben a legmagasabb érték, amit elfogadott a rendszer, 130 év volt, miközben a világon összesen is, ha tucatnyi 110 évnél idősebb ember él.

Most ezen szigorítottak, de a fejlesztők átestek a ló másik oldalára és túl alacsonyra vitték le a korhatárt. Ezúttal 101 év a legmagasabb megadható érték, 102-nél már hibaüzenet fogad a kitöltésnél, mondván: „Hibás életkor, kérjük ellenőrizze a beírtakat”. Pedig azért élnek 101 évnél idősebbek is Magyarországon. Hogy pontosan mennyien, nem tudni, mert a Központi Statisztikai Hivatal csak a 90 évnél idősebbeket tartja nyilván, ők a friss népszámlálás szerint 55931-en vannak.

hvg.hu

Sokkal kevesebben vannak a 100 év felettiek, számukról 500-600 fős becslések vannak. Közéjük tartozik a 100. születésnapját nyáron ünnepelt Körmendi István aktív háziorvos is, akivel a HVG portréinterjút is készített. A doktor még ki tudná tölteni online a konzultációt, de a például a világ legidősebb olimpiai bajnoka, Keleti Ágnes véleményére a jelek szerint ebben a formában nem kíváncsi az Orbán-kormány, hiszen ő szeptemberben lett 102 éves. Persze,

ahogy az azonosító adatok többsége, az életkor is önbevallásos, vagyis nem kell, hogy igaz legyen.

A csalás sem lehetetlen, kódolva van

Fenti, idei tesztünk ismét azt bizonyítja, hogy az akár szándékos csalás, manipuláció a mostani nemzeti konzultációnál sem lehetetlen. Valójában, mióta csak létezik online is a konzultáció, azóta mindegyiknél volt olyan biztonsági rés, amely lehetőséget adott az esetleges visszaélésre is. A kormányt pedig soha nem zavarta, hogy emiatt a konzultációk eredményének hitelessége erősen támadható.

12 millióért fejlesztették tovább a nemzeti konzultációs oldalt, hogy ugyanolyan rossz legyen, mint előtte

A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak.

Már első alkalommal, 2015-ben, a háborús menekülteket és a terroristákat tudatosan összemosó, a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációnál is felmerültek hitelességi aggályok, ráadásul akkor a rendszer nem küldött még ellenőrző e-mailt, az e-mail-cím valódiságát sem ellenőrizték. Nem javítottak érdemben a rendszeren a 2017 májusi, „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációra sem, ismét előjöttek ugyanazok a hitelességi aggályok.

A 2017 őszi, „Stop Soros” konzultációnál az akkor kormánykritikus Hír Tv bizonyította, hogy kamu adatokkal egy óra alatt 81 kombinációban kitölthető online a kérdőív. A „családok védelméről” szóló 2018 őszi konzultációt is meg lehetett hekkelni, majd a 2020 nyarán futó, a koronavírusról szólónál is előjöttek ezek a problémák. Akkor valaki ezt tömeges kitöltéssel, videón demonstrálta: az erre a célra írt program véletlenszerű adatokkal, rövid idő alatt, egymás után, ezerszám töltötte ki az ívet.

Ezután építették be azt a biztonsági elemet, ami miatt már csak a válaszlevélben kapott linken lehet kitölteni a kérdéssort. De ez sem tette lehetetlenné, csak lassította a kamu válaszok gyártását, hiszen a „robotprogram” fejlesztője a 2021-es nyári konzultáción is megismételte a 2020-as „mutatványt”. A két ügyet összevonva a rendőrség nyomozásba is kezdett „információs rendszer vagy adat megsértése” gyanújával, ám végül büntetlen maradt a „gyorskitöltő” programmal viccelő hekkelés:

Nem bűncselekmény a nemzeti konzultációk meghekkelése, megszüntették a nyomozást

Mivel nem bűncselekmény, a rendőrség megszüntette az eljárást a kormány online nemzeti konzultációját 2020-ban, majd 2021-ben is meghekkelő robotprogram ügyében - tudta meg a hvg.hu. Lapunk azt is bizonyította, hogy a jelenleg zajló online konzultáció is becsapható, átverhető.

Összességében tehát elmondható, hogy a politikai hivatkozási alapon túl legfeljebb annyi haszna van a nemzeti konzultációknak, hogy sok közpénzt el lehet rájuk költeni. Ezek már a kormánypártok saját táborát se nagyon érdeklik, hiszen a tavaly ilyenkor zajlott, „brüsszeli szankciók” elleni konzultációnál ugyan a kormány „az emberek 97 százalékának” véleményét emlegette, valójában csak 17,5 százalék töltötte ki az ívet, miközben az egész akció reklámkampányostul mintegy 10 milliárd forintba került.