Száz év két keréken, fontos magyar szereplővel

A vérbeli BMW-rajongók számára fontos dátum 1923. szeptember 28., ekkor – az az évi Berlini Autószalon megnyitójának napján – mutatták be ugyanis a BMW R 32 típusú motorkerékpárt. A száz évvel ezelőtti koncepció, azaz a kéthengeres, négyütemű boxermotor – amelyet vízszintesen, a menetirányra merőlegesen építettek be a járműbe – annyira hatékony megoldásnak bizonyult, hogy a BMW mai motorjaiban is alkalmazzák, igaz, sokkal korszerűbb megoldások felhasználásával.

Ez a tény már önmagában elismerésre méltó, de érdemes hozzá tudni, hogy a BMW R 32-t mindössze néhány hét alatt fejlesztette ki Max Friz, a cég műszaki igazgatója és a keze alá dolgozó mérnökcsapat. A bajor márka számára ezzel egy új világ nyílt meg, hiszen a BMW ezelőtt főként repülőgépeket gyártott – a cég logója a népszerű városi legenda szerint egy orrmotoros repülőgép propellerét idézte meg, holott valójában Bajorország jellegzetes kék-fehér zászlaját szimbolizálja – de foglalkoztak hajókba és teherautókba való motorok fejlesztésével is. Az is igaz, hogy a cég már 1920-tól kezdve épített boxermotorokat is más márkák számára, így minden szakértelem megvolt házon belül a saját kétkerekűek fejlesztéséhez.

Az indulás pedig annyira jól sikerült, hogy a debütálás után egy évvel már az első sportsikereket is elkönyvelhették: a BMW R 37 jelű vasparipa az első könnyűfém hengerfejjel szerelt motorként tudott diadalmaskodni, mivel az új szerkezet behozhatatlan előnyt jelentett a versenyzők számára. A bevált recept további finomítása eredményezte az első egyhengeres BMW motort is: a BMW R 39 1925-ben a Német Bajnokság 250 köbcentis kategóriájának bajnoka lett. Mindez az eladási mutatóknak is jót tett: míg 1924-ben még csak 1640 motorkerékpárt értékesítettek, 5 évvel később ez a szám már 5680-ra emelkedett.

A BMW mérnökei pedig nem pihentek, egymás után ontották a fontos mérföldkőnek számító elsőségeket: 1943-ben bemutatták a 750 köbcentis BMW R 12 és BMW R 17 típusokat, amelyekben forradalmi újdonságként hidraulikus első teleszkóppal, sajtolt acélvázzal és az úgynevezett fél kerékagy-fékkel nyűgözték le a világot. Nem véletlen, hogy a BMW neve addigra már egyet jelentett a motorkerékpár-építés „német iskolájával”. Az évtized csúcsteljesítményét pedig a BMW R 17-tel érte el a márka: a 33 lóerős gép, a maga 140 km/h-s végsebességgel kora legerősebb és leggyorsabb motorjának számított. Mindeközben persze a motorosok kényelmére is gondoltak, az 1938-as BMW R 51-ben már a hátsó kerék is kapott saját – egyenes vonalú – direktrugózást, amely kiemelkedően kényelmessé tette a motor használatát.

A második világháborút követően a BMW megújult lendülettel vetette bele magát a motorkerékpárok fejlesztésébe. 1948-ban mutatták be az egyhengeres BMW R 24-et, amely az akkoriban megélénkülő egyéni mobilitási igényekre adott tökéletes válasz volt. Az ötvenes években aztán visszatértek a kéthengeres boxerek, kiemelendő például a BMW R 68, amely az első, sorozatgyártásban készülő német motor volt, amely elérte a 160 km/h végsebességet. 1954-ben a BMW már több mint 30 ezer motorkerékpárt gyártott, ezzel egy időben pedig a márka csaknem egyeduralkodóvá vált az oldalkocsis versenyeken: 1974-ig összesen 19 egyéni és 20 konstruktőri vb-címet zsebelhettek be, azaz két évtizeden át szinte verhetetlenek voltak a bajor gépek.

1969 az évtizeden belül is fontos mérföldkőnek számít a márka történetében: megnyílt a cég Berlin-Spandauban létesített új gyára, amellyel párhuzamosan bemutatták a BMW Motorrad 5-ös családját is, amelyet komoly teljesítmény és rendkívül könnyű irányíthatóság jellemzett. Az 5-ös sorozat csúcsgépe, a BMW R 75/5 pedig már 175 km/h végsebességgel csavarta el a száguldozni vágyó motorosok fejét. Ez, a 750 köbcentis modell egyébként akkora sikernek bizonyult, hogy 1973-ig több mint 38 ezer darabot adtak el belőle, ezzel ez lett a cég első csúcsmodellje, amely egyben a legnagyobb darabszámban eladott típussá is vált.

A márka történetének félévszázados jubileumára elkészült az 500 ezredik BMW motor, a hetvenes években pedig tovább folytatódott a rohamos műszaki fejlődés, amely egybeesett azzal, hogy a BMW Motorradnál a sportos stílust helyezték előtérbe. Ebben az évtizedben jelent meg a különválasztott sebesség, és fordulatszámmérő, az ötfokozatú sebességváltó és a perforált féktárcsával szerelt hidraulikus fékrendszer is. Az évtized legnagyobb ikonjának talán a BMW R 90 S számít, amely nem csak az utcákon, de a versenypályákon is komoly favorittá vált. 1976-ban a BMW Motorrad GmbH önálló céggé vált, a BMW AG leányvállalaként pedig a világon elsőként alkalmaztak szélcsatorna-vizsgálatot a BMW R 100 RS változat kifejlesztéséhez.

A nyolcvanas években a BMW motorkerékpárok végérvényesen bebizonyították, hogy a terepezés a vérükben van: 1980-ban Európa-bajnokságot nyertek, Hubert Auriol és Gaston Rahier „főszereplésével” pedig összesen négy alkalommal nyerték meg a Párizs-Dakar Ralit. Ebben az évtizedben pedig egy valódi különlegességgel is előrukkoltak a BMW Motorrad mérnökei: a BMW K 100 a cég történetében először négyhengeres motort kapott, amelyből a legendás K-széria nőtte ki magát. A sikerhez kétség sem férhetett, 1984-re már több mint 30 ezer K-sorozatos motorkerékpár rótta a világ útjait. A BMW K 100 volt egyébként az első olyan motorkerékpár, amelybe már ABS, azaz blokkolásgátlóval felszerelt fékrendszer is került.

„Az R 80 G/S 1980-as színre lépésekor még senki sem gondolta, hogy néhány évtizeddel később a GS modelljelölés szinte egy külön márkát, mégpedig világelső márkát jelent majd” – mutatott rá Zámbó Balázs, a BMW Group Magyarország motorkerékpárokért felelős vezetője. „A BMW Motorrad egy új kategóriát hozott létre a modellel, ami a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően még napjainkban is iránymutatást jelent a motorozás univerzális élményéhez. A GS kapcsán fontos kiemelni Peres László személyét, akinek a munkaidőn kívüli saját versenymotor-fejlesztési törekvései vezettek el a szériagyártású R 80 G/S-hez. Azaz a magyar Peres László tulajdonképpen a BMW GS szülőatyja. Ezek mellett szinte eltörpül a BMW Motorrad sok-sok biztonsági és komfortnövelő műszaki újítása, amelyek nagy része később sok más gyártó kínálatába is bekerült.”

A kilencvenes években sem lassult le az innováció üteme: a környezettudatosságra ügyelve már ekkor megjelent a hármas hatású katalizátor, az úgynevezett Paralever-felfüggesztés és az első villákon alkalmazott Telelever rendszer, amely tovább fokozta a BMW motorkerékpárok egyébként is kivételes rugózását és menetstabilitását. 1993-ban a cég visszatért az egyhengeres járgányok világába, és olyan újdonságokat is bevezettek, mint a légáramoltatású olajhűtő, a hengerenként négy szelepet alkalmazó rendszer és az elektronikus üzemanyag-befecskendezés. A teljesítmény megszállottjaira is gondoltak: 1997-ben jelent meg a BMW K 1200 RS, amely egészen szédítő, 245 km/h végsebességre volt képes.

A nagysikerű K-sorozat második generációjával már a XXI. századba lépett a márka: a BMW K 1200 S vázában a motort már nem hossz-, hanem keresztirányban építették be. A korábbi receptet tovább finomítva megjelent még a két hosszirányú lengőkarral ellátott Duolever rendszer is, illetve a világújdonságot jelentő elektronikus szabályzású első futómű.

„Érdekesség, hogy talán az egyik legnagyobb fejlesztésként a BMW Motorrad ragaszkodik a boxer motorhoz és a kardánhajtáshoz” – emelte ki Zámbó Balázs. „Persze az utóbbi 15 évben nagyon sokat változott a blokk hengerűrtartalma, teljesítménye, sőt hűtése is; az viszont egyáltalán nem, hogy ez a konstrukció az alacsony fordulatszámon elérhető nagy nyomatéknak és a motorkerékpár alacsony súlypontjának köszönhetően óriási élményt nyújt a motorosoknak. Teszi mindezt úgy, hogy nem is igazán kell számolni bármilyen hátrányos tulajdonsággal, és a karbantartási igénye is minimális. Az is elengedhetetlen persze, hogy a BMW Motorrad egyáltalán nem félt a modellpaletta szélesítésétől. Ennek köszönhető, hogy a túra és enduro kategória mellett a XXI. században egyre komolyabb elismerésre tett szert a szupersport motorok, a robogók és – az R 18 modellcsaládnak köszönhetően – a cruiserek között is.”

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a BMW Motorrad sokáig egyet jelentett a túramotorozással, de az elmúlt néhány évtized fejlesztéseinek köszönhetően ma már sokkal több annál. A már említett Peres László közreműködésének is köszönhető, hogy a BMW különböző GS (először G/S) modelljei (amelyek túrázásra is kiválóan alkalmasak) nem riadnak vissza a durvább terepviszonyoktól sem. A már említett S 1000 RR sikerein túl a BMW Motorrad kilencvenedik születésnapjára készült el az R nineT modell, amely azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Néhány évvel ezelőtt pedig egy újabb modellcsaládot mutattak be a Heritage kategóriában: a világ legnagyobb kéthengeres boxer blokkjával szerelt R 18-at.

Ami a jövőt illeti, a BMW Motorrad a múltra jellemző innovatív megközelítés és a dinamikus teljesítmény mellett a fenntarthatóságot is ugyanolyan fontosnak tartja.

„A BMW Motorrad a BMW Group szerves részeként kiemelten kezeli a fenntarthatóságot, ami azt is jelenti, hogy a partnerek, beszállítók felé is magasak az ezirányú elvárások” – mondta el Zámbó Balázs. „Sokan nem gondolnak rá, de azzal, hogy a gyár egy adott modell gyártása befejezését követően még sok-sok évig kínál pótalkatrészeket, jelentősen meghosszabbítja a jármű hasznos élettartamát, amivel hosszú távon a fenntarthatóságot is segíti. Egyértelmű cél az újra felhasznált, illetve az újra felhasználható anyagok nagyobb arányú beépítése, de hogy két kézzelfogható dolgot is említsek: a BMW 2030-ig több mint 100 000 elektromos motorkerékpárt és robogót tervez értékesíteni, és a 2019-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenti az egy legyártott járműre eső CO2-kibocsátást az ellátási láncban.”

Napjainkban a fenntarthatósággal kéz a kézben jár az elektrifikáció, ami egyre nagyobb teret követel magának a kétkerekűek világában is. A BMW Motorrad a C Evolution modellel az elsők között jelent meg sorozatgyártású elektromos robogóval a piacon, 2014-ben, amit 2021-ben a CE 04 váltott. Jövő tavasszal pedig érkezik egy kisebb kétkerekű, a CE 02, ami nem is igazán sorolható kategóriába, de mindenképpen a városi közlekedést célozza meg.

Az oldalon elhelyezett tartalom a BMW Motorrad Magyarország megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.