"Három baj gyötör minket egyszerre: az orosz-ukrán háború, a növekvő terrorfenyegetettség az izraeli-palesztin háború miatt és a migráció – fogalmazott Orbán Viktor. Ez nem a mi háborúnk - tette hozzá, hiába próbálja elhitetni ezt a nyugati propaganda.
Ez két szláv ország háborúja, ami a Szovjetunió felbomlásából következik. Lokalizálni kellett volna a válságot, ahogy a krími válságnál sikerült, de akkor Európa még erősebb volt.
Most egyedül Magyarország képviseli Európában azt a kezdetektől, hogy Ukrajnában tűzszünetre van szükség.
Korábban még soha sem fordult elő, hogy egy háborúban álló országot akarnának felvenni az Unióba – mondta el a miniszterelnök az EU-csúccsal kapcsolatban.
Még fel se vettük az ukránokat, a közép-európai gazdák már bajban vannak. Hasonló helyzetben vannak a fuvarozók is, mert Brüsszel megengedte, hogy belépjenek az ukránok a piacainkra. Ismerjük az összes kockázatot? Akarjuk vállalni? Az emberek akarják vállalni?
- tette fel a miniszterelnök a kérdést. Hozzátette: erről szól a nemzeti konzultáció.
A kormány számításai szerint 150-190 milliárd euró között van az az összeg, amit elő kellene keríteni az Európai Uniónak és odaadni Ukrajnának.
Ha Ukrajnát fölvennénk, akkor minden eddig támogatott ország kikerülne a támogatott körből, minden támogatás Ukrajnába menne. A magyar gazdák támogatása is. Ez beláthatatlan következményekkel járna.
Arra nem volt esély, hogy meggyőzzük a 26 országot, ezért az volt a tét, hogy ki tudjunk maradni belőle - mondta a miniszterelnök.
50 milliárd eurót akar az EU az ukránoknak adni. A kérdés: honnan van ez a pénz. Ha az uniós költségvetésből, akkor tőlünk vennék el. Ehhez nem járulunk hozzá.
Jó lenne, ha lehetne számítani ebben a baloldalra
- mondta Orbán Viktor. Van néhány olyan ügy, ami nemzeti ügy, és ilyenekben nem harcolni kellene egymással.
A baloldal nyíltan arról beszél, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat
– mondta a miniszterelnök.
A szuverenitásvédelmi törvény kapcsán elmondta: amikor egy politikai szereplőnek ad valaki pénzt, akkor azért cserébe vár valamit.
Ez árulás, mivel pontosan tudta a baloldal, hogy külföldi érkező elvárásokat kellene teljesíteniük
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
2023 az infláció elleni küzdelem éve volt. Az év elején a 10 százalék elérése bravúrnak tűnt, de most még az is lehet, hogy sikerül 7 százalékra levinni - mondta. A jövő évre tervezett 6 százalék is alacsonyabb lehet.
Az inflációt megfogtuk, de ez kevés, egy rossz hírrel kevesebb. A jó hír az lesz, ha a gazdaság megindul 2024-ben, és ez reális.
2023-ban az volt a cél: ne legyen rosszabb, 2024-ben az a cél: jobb legyen
- mondta.
Az év legjobb hírének a miniszterelnök a Nobel-díjakat nevezte. Van üzenete annak, hogy orvosi Nobel-díjat kap egy a Jászságból-Kunságból származó magyar tudós, és fizikait egy Mórról származó magyar, aki miután kijárta az iskolákat, elment külföldre és sikereket ért el. Ennél lelkesítőbb nincs - mondta.