A Hamász vezetője szerdán több mint egy hónap után először látogatott Egyiptomba, miközben intenzív tárgyalások folynak egy újabb tűzszünetről, hogy a segélyek eljuthassanak Gázába, és további túszokat szabadíthassanak ki – írta a Reuters.

A Hamász vezetője, Iszmail Haníje, aki általában Katarban tartózkodik, csak akkor avatkozik be nyilvánosan a diplomáciába, ha valószínűnek látszik az előrelépés. Legutóbb november elején utazott Egyiptomba, mielőtt bejelentették volna a gázai háború eddigi egyetlen tűzszüneti megállapodását – azt az egyhetes tűzszünetet, amelynek során a Hamász által az október 7-i terrortámadás közben ejtett 240 izraeli túsz közül mintegy 110-et szabadon engedtek.

Az Iszlám Dzsihád, egy kisebb palesztin militáns csoport, amely szintén túszokat tart fogva Gázában, közölte, hogy vezetője a következő napokban szintén Egyiptomba látogat, hogy a konfliktus lehetséges befejezéséről tárgyaljon.

Egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint intenzív tárgyalások folynak arról, hogy egy új tűzszünet keretében a Gázában még fogva tartott túszok közül melyeket lehetne szabadon engedni, és cserébe Izrael mely foglyokat engedné el. A hírek szerint súlyos bűncselekményekért elítélt palesztinok is szerepelhetnek az Izrael által szabadon bocsátandó foglyok listáján.

Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a túszok közül az összes még fogva tartott nőt és beteg férfit szabadon engedjék – mondta a Reutersnek a forrás, aki nem kívánta magát megnevezni.

Szerdán Joe Biden amerikai elnök azt mondta, nem számít arra, hogy hamarosan megszületik a második túszszabadításról szóló megállapodás, bár újságíróknak nyilatkozva hozzátette: „Nyomulunk”.

Közben az Egyesült Államok kérésére ismét elhalasztották az ENSZ Biztonsági Tanácsának szavazását a Gázai övezetnek nyújtott segélyek növelésére irányuló javaslatról.

A Hamász negyven túsz szabadon engedéséről tárgyal Izraellel egyhetes tűzszünetért cserébe

A javaslatról ezúttal is katari és amerikai közvetítéssel tárgyalnak a felek.

Továbbra is hatalmas szakadék tátong azonban a két fél deklarált álláspontja között a harcok beszüntetésével kapcsolatban. A Hamász elutasít minden további ideiglenes szünetet, és azt mondja, hogy csak egy állandó tűzszünetről tárgyalna. Izrael ezt kizárta, és azt állítja, hogy csak korlátozott humanitárius szünetekbe egyezik bele, amíg a Hamász nem szenvedett teljes vereséget.

"A Hamász álláspontja változatlan: nem kívánnak humanitárius szünetet. A Hamász a Gáza elleni izraeli háború teljes befejezését akarja" – mondta egy palesztin tisztviselő.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megismételte, hogy a háború csak akkor ér véget, ha a Hamászt felszámolják, minden túszt kiszabadítanak, és Gáza nem jelent többé fenyegetést Izraelre.

"Aki azt hiszi, hogy abbahagyjuk, az elszakadt a valóságtól... Minden Hamász-terrorista, az elsőtől az utolsóig, két lábon járó halott" – mondta szerdai nyilatkozatában.

Izraelre egyre nagyobb nyomás nehezedik nyugati szövetségesei részéről, hogy fékezze meg a gázai katonai támadást, amely a sűrűn lakott tengerparti enklávé nagy részét elpusztította.

Washington a múlt héten nyilvánosan felszólította Izraelt, hogy a Hamász vezetői elleni célzottabb katonai műveletekre mérsékelje a teljes körű háborút, és vessen véget a Biden által "válogatás nélküli bombázásnak" nevezett akcióknak.

A háború súlyos következménye, hogy az Irán által támogatott jemeni huti erők rakétákkal és drónokkal lövik a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat, ezzel is kifejezve a palesztinok támogatását Izrael ellen. Az Egyesült Államok a héten többnemzetiségű erőket állított fel a támadások elhárítására.

Nem csak Izraelnek, az egész világgazdaságnak üzentek hadat a huti lázadók

Kevésbé várt helyről érkező fenyegetés miatt válhat regionális konfliktussá a Hamász és Izrael gázai háborúja. A jemeni síita hutik egyre több rakéta- és dróntámadást hajtanak végre főként kereskedelmi hajók ellen a világ egyik legforgalmasabb vízi útján, ami a globális gazdaságot is fenyegeti.