Itt a hatékony stratégia az ünnepekkel járó stressz ellen
Néha nehéz lehet kezeni az ünnepekkel járó stresszt
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ahogy a rövidebb nappalokra és a hidegebb időjárásra való átállás is hozhat magával hangulatingadozásokat és egyéb érzelmi kihívásokat, úgy az ünnepi időszak is állíthat ehhez hasonló próbatételek elé minket. Vannak azonban az ünnepek okozta stressz kezelésére megfelelő tudományos megoldások. A frusztráció csökkentése fokozatos folyamat, és mindenkinél különböző stratégiák működhetnek. Idegtudósok szerint első lépésként fontos azonosítani a stressz és a frusztráció kiváltó okait, hogy kidolgozhassuk a saját, célzott stresszoldó módszereinket.
Egy jó tipp: a hipotalamusz kihasználása
Az év végéhez és a karácsonyhoz közeledve sokan tapasztalnak a szokásosnál is több stresszt, szorongást és frusztrációt. A kutatók ezeket a stresszfaktorokat már többször is összefüggésbe hozták
a szívelégtelenség és az alkoholmérgezés magasabb kockázatával, valamint a stroke okozta halálesetek számának növekedésével.
A szakemberek azonban úgy vélik, hogy ha megtanuljuk felismerni, hogy pontosan mi váltja ki ezt a fajta stresszes állapotot, és azonosítjuk, hogy az agy mely részei vesznek benne aktívan részt, akkor ez segíthet a stresszreakció hatékony kezelésében.
A bedugult közlekedési útvonalak, a zsúfolt repülőterek és autópályák könnyen okozhatnak frusztrációt azok számára, akik csak azért kelnek útra, hogy végre időt tölthessenek a családdal vagy barátokkal
– mondta Seena Mathew, a Mary Hardin-Baylor Egyetem biológia adjunktusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A hipotalamusz, az agy egyik régiója komoly szerepet kap az ilyen típusú stresszhelyzetekre adott válaszreakcióban, és részt vesz abban, hogy a testet stabil állapotban, úgynevezett homeosztázisban tartsa.
Hozzátette: a hipotalamusz (hypothalamus, az ógörögből képezve szó szerint a "kamra alatti" agyi rész) szabályozza a vegetatív idegrendszert, amely olyan önkéntelen reakciókat koordinál, mint a szívritmus, a vérnyomás és a légzés. Ez a valós vagy vélt fenyegetésekre adott, „harcolj vagy menekülj" válasz kulcsfontosságú eleme.
Amikor stresszhelyzetben vagyunk, például megtudjuk, hogy a repülő- vagy vonatjáratunk késik vagy azt törölték, akkor ez a hipotalamusz stresszhormonok, többek között a kortizol és az adrenalin felszabadítását indítja be.
Ezek a hormonok viszont olyan fiziológiai reakciókat váltanak ki, mint a megnövekedett pulzusszám, az izzadás, valamint az ingerültség és a frusztráció érzése.
Seena Mathew szerint amikor ezeket a stresszorokat tapasztaljuk, akkor a mélyről induló légzőgyakorlatok segíthetnek stimulálni a szervezet paraszimpatikus idegrendszerét. Ez a „pihenés és feldolgozás" módszerként is ismert, mivel
segít a szervezetnek ellazulni és regenerálódni.
A paraszimpatikus idegrendszert lassú, mély lélegzetvételekkel aktiválhatjuk, ami megnyugtathat és csökkentheti a frusztrációt.
Családi dinamika és interakciók
A tágabb családdal, rokonokkal való találkozás néha bonyolult érzelmeket válthat ki az ünnepek alatt, főként ha ellentétes személyiségek, megoldatlan kérdések vagy kínos családi viták kerülnek előtérbe.
A rokonokkal kapcsolatos frusztráló vagy bosszantó beszélgetések gyakran az elülső cinguláris kéregnek nevezett agyterület aktivitását indítják be,
ami egyedülálló helyet foglal el az agyban, kapcsolatot létesítve mind az „érzelmi" limbikus rendszerrel, mind a „kognitív" prefrontális kéreggel.
Ez az agyi régió részt vesz a kognitív folyamatok megfigyelésében és szabályozásában, a konfliktusmegoldásban és a hibák felismerésében
– mutatott rá Seena Mathew. – Szerepet játszik a frusztráció feldolgozásában azáltal, hogy jelzi, ha konfliktus van az elvárások és az eredmények között.
A szakember szerint az elülső cinguláris kéreg felelős az úgynevezett cselekvés-eredmény tanulásért is, ahol értékeljük egy cselekvés következményét, majd a visszajelzések alapján módosítjuk a viselkedésünket.
Amikor azonban túlterheltnek vagy frusztráltnak érezzük magunkat, érdemes rövid szüneteket tartva eltávolodni a stresszes helyzettől, amivel új perspektívát kaphatunk.
Mindez lehetővé teszi a tisztább gondolkodásmódot, amivel visszatérhetünk a beszélgetésbe. Az idegtudós szerint ez a szünet lehetővé teszi, hogy megerősítsük ezt a cselekvés-eredmény tanulási folyamatot, ami révén összekapcsolhatunk egy cselekvést – ebben az esetben egy rövid szünetet – annak az eredményével, ami nyugodtabb légzést és tisztább elmét biztosít.
Pénzügyi gondok az adventi időszakban
Az ünnepi szezon felesleges terhet róhat azokra, akik pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Az ünnepi étkezés, az ajándékvásárlás vagy az utazás költségei további anyagi terhet jelenthetnek egy amúgy is stresszes időszakban.
A memóriával és a tanulással elsősorban a hippokampusz agyi régió hozható összefüggésbe
– idézte fel Seena Mathew. – Amikor felidézzük a múltbeli tapasztalatokat, például azt, hogy mennyit költöttünk tavaly az ünnepek alatt, vagy eszünkbe jut, hogy hamarosan jön a hitelkártya-számla, az aktiválja ezt.
Hozzáfűzte: a hippokampusz kritikus szerepet játszik az emlékezet kialakulásának és az egyes epizodikus emlékek felidézésének és előhívásának kölcsönhatásában.
Az idegtudós szerint a stresszhatás csökkentésének az lehet az egyik módja , ha vásárlás helyett ajándékokat készítünk a barátoknak és a családnak.
Az utazási költségek redukálása érdekében tehetünk kivételesen virtuális látogatást a rokonoknál, hogy majd sort kerítsünk egy személyes találkozásra később, amikor már olcsóbb lesz az utazás, vagy amikor a pénzügyi feszültségek enyhülnek.
Amikor a stresszes élmények jutnak az eszünkbe, a hippokampusz jeleket küld a hipotalamusznak és más agyi régióknak, hogy segítsen helyreállítani az egyensúlyt az elmében
– emlékeztetett Seena Mathew. – A hippokampusz azáltal is segíti a stresszorokhoz való alkalmazkodást, hogy megtanulja, hogyan igazítsa ki az elvárásait.
Kiemelte: mindig emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy nem az ajándék ára számít, hanem, hogy valamilyen kedvességgel gondoltunk a szeretteinkre.
Magány és elszigeteltség érzése
Az elszigeteltség és magány érzését tapasztalhatják azok, akiknek nincs családja vagy nincsenek barátaik akikkel együtt ünnepelhetnének, esetleg nem tudnak elutazni, hogy meglátogassák a szeretteiket.
Ebben az agy „alapértelmezett hálózata" játszik szerepet, amely olyan agyi régiókból áll, mint az amigdala, és amely részt vesz a jövő tervezésével, az emlékekkel és a képzelettel kapcsolatos gondolatokban
– emelte ki Seena Mathew. – Az amigdala a limbikus rendszer része és az ingerekre adott negatív érzelmek feldolgozásával, például egy utazás elmaradása miatti ingerültséggel, és az erre adott reakciókkal kapcsolatos.
Tanulmányok kimutatták, hogy rendszeres testmozgás segítségével javíthatjuk a hangulatunkat, illetve csökkenthetjük a frusztráció és az ingerültség érzését. A fizikai aktivitás hatékony fegyver lehet a felgyülemlett feszültség és stressz oldására is.
Az aerob testmozgás ráadásul módosíthatja az amigdala közötti és azon belüli kapcsolatokat, ami segíthet csökkenteni a depresszió érzését.
További bónusz, hogy ha edzőteremben vagy parkban végezzük a testmozgást, akkor lehetőségünk van közösségben lenni, ami pedig segíthet abban, hogy jobban kapcsolódjunk a hasonló érdeklődésű emberekhez.
Ne feledjük: a frusztráció csökkentése fokozatos folyamat azonban, és különböző embereknél különféle stratégiák működhetnek.
Erre lehet példa egy új hobbi, a zenehallgatás, a séta vagy a futás, vagy egyszerűen a relaxációs technikák gyakorlása. Fontos, hogy bátran kísérletezzünk a különböző technikákkal, és ne féljünk eltávolodni azoktól, amelyek nem működnek, és azok felé mozdulni, amelyek viszont igen.
A cikket támogatta a Pepco. Érezhető minőség, szerethető áron.