Ezt tudjuk eddig Karácsony 500 milliós botrányáról

November 11-én robbant a hír, hogy két nappal korábban házkutatást tartottak Tordai Csaba ügyvédi irodájában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.

Az Index később arról értesült, hogy többek között aláírás-hitelesítő dokumentumokat foglaltak le a NAV munkatársai egy ügyész jelenlétében a főpolgármester jogi főtanácsadójának ügyvédi irodájában. A portál azt is megírta, hogy az aláírás-hitelesítők olyan iratok, amelyek az adományozók létét voltak hivatottak igazolni. A tíz dokumentumokon két MSZP-s neve szerepelt, akik azonban csak egy alkalommal vettek részt adományláda felbontásában, a ládába érkezett összeg megszámolásában és jegyzőkönyvezésében. Az Index megkeresésére az MSZP azt közölte, hogy munkatársaikat tanúként hallgatta meg a NAV, ahol elmondták: az első jegyzőkönyvet követő további kilenc okiratot nem ők írták alá, azoknál a ládabontásoknál jelen sem voltak.

A nyomozásban később házkutatást tartott a NAV Karácsony Gergely pénzhordó emberénél is, akit a Magyar Nemzet riportere a lakása előtt próbált megszólaltatni.

Perjés Gábor, aki a múlt évben 19 alkalommal, összesen 506 millió forint állítólagos adományt fizetett be a 99 Mozgalom bankszámlájára, nagyrészt euróban és angol fontban, nem cáfolta, hogy házkutatást tartottak otthonában, ugyanakkor a Magyar Nemzet kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni.

Az OTP is feljelentést tett

Az eljárás még júniusban kezdődött, miután a Nemzeti Információs Központ által az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága számára a tavalyi választások külföldi befolyásolásáról készített összefoglaló jelentésből kiderült, hogy a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom számlájára is jelentős pénzösszegek érkeztek, méghozzá négyötöd részük euróban és angol fontban. Később a mozgalom számlavezetője, az OTP Bank is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt.

A pénzügyeket kezelő Perjés Gábor többször is olyan jegyzőkönyveket adhatott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak. A jegyzőkönyvek állítása alapján ezekbe két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet tettek.

A feljelentésben viszont az áll, hogy „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak, és összetapadtak. Az OTP Bank feljelentése szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó) részére történő átutalások összegével. Az ügyben pénzmosás gyanújával is nyomozás indult.

Köddé vált a főtanácsadó

Tordai barátja megbízója, Karácsony Gergely sem túl bőbeszédű ebben az ügyben, ha mégis válaszol a sajtó kérdéseire, akkor hónapok óta ugyanazt az életszerűtlen magyarázkodást adja elő az általa alapított mozgalom gyanús adománygyűjtéséről. Szerinte anonim adományozók hordták össze a félmilliárd forintot, akikről semmit nem tud, egyébként minden jogszerűen történt, és továbbra is maximálisan élvezi a bizalmát Tordai Csaba.

Gyurcsányék bizalmi embere

A jogi főtanácsadó iránti rendíthetetlen bizalom nem a véletlen műve, de nem is a mostani botrányban való, Karácsony által vélelmezett, feddhetetlenségével függ össze. A valódi okokat a 2010 előtti években kell keresni.

A Magyar Nemzet korábban részletesen ismertette Tordai karrierjét, de érdemes felidézni a legfontosabb részleteket. A jogász a pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, de már egyetemista éveiben a liberális közeg felé fordult. A Fundamentum nevű, SZDSZ-közeli jogi lapnak dolgozott, de 2000-ben (február 18.) például a Népszava közölte egy egyetemi hallgatóként jegyzett politikai elemzését. Nem csoda, hogy aztán hamarosan Demszky Gábor munkatársa lett, sőt az SZDSZ-es Új Generációhoz is csatlakozó Tordait az akkori főpolgármester a párt egyik kulcspozíciójába, az ügyvivői testület tagjának is ajánlotta.

Tordai komoly karriert futott be a baloldal hatalomra jutását, 2002 tavaszát követően. 2003 és 2005 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2007. július 1-jétől 2008 februárjáig a gyurcsányi Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, 2008 februárjától a MeH államtitkára volt.

Később ügyvédkedni kezdett, a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter, korábbi baloldali pénzügyminiszter cégtársa lett. Ezzel együtt továbbra is a balliberális hálózat és a Soros-szervezetek fontos embereként tűnt fel időről időre a sajtóban, így például a magyar állam elleni strasbourgi pereskedések kapcsán. 2011 és 2019 között mindenesetre folyamatos volt a jelenléte a külföldről finanszírozott Átlátszó portálnál.

Tordai láttamozza a szerződéseket

A baloldal fővárosi győzelme után Karácsony Gergely Városházán alkalmazta jogi főtanácsadóként, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Tordainak kulcsszerepe van az önkormányzat működtetésében. A Városháza tervezett eladása miatt kirobbant botrányban az Anonymus néven megismert álarcos alak által nyilvánosságra hozott egyik hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi üzlet- és „harcostársa", Gansperger Gyula arról beszélt:

Mindezek fényében érthető, hogy Karácsony miért bízik töretlenül a főtanácsadójában, hiszen Tordai megkerülhetetlen ember a baloldalon, aki már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is hasonló bizalmi pozíciót töltött be.

Nem csupán egy volt az államtitkárok közül, hanem a legfontosabb.

Erre az egyik emlékezetes bizonyíték a 2010-es kormányváltáskor történt átadás-átvétel körüli botrány, amit Tordai – mint a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára – vezényelt le. Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az elektronikus levélfiókokért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) szakemberei kiürítették a Bajnai-kormány minisztereinek, államtitkárainak és miniszteri titkárságvezetőinek e-mail-fiókjait, amiről Tordai Csaba tájékoztatta az érintetteket.

Ezt megelőzően is voltak hajmeresztő húzásai Gyurcsányék bizalmi emberének. Az Origó 2009-ben számolt be arról, hogy üres papírokat kaptak a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kikérték. Bár jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a MeH úgy vélte, hogy teljesítette a törvény előírásait, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből.

Az illetékes államtitkár, azaz Tordai Csaba a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozott – írtuk korábbi cikkünkben.

A jogszabályokhoz való „rugalmas" viszonyulás több múltbeli bizonyítéka után nem meglepő, hogy a 99 Mozgalom botrányában is Tordai irodájában foglaltak le az adónyomozók bűncselekményre utaló bizonyítékokat.