szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az év 11. hónapjának végére az egész évre tervezett hiány 120 százaléka jött össze. A hiány nem az uniós pénzek elmaradása miatt szállt el, mert a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta. Az áfabevételekben viszont nyílt egy több mint ezer milliárd forintos lyuk.

November végéig az államháztartás központi alrendszere 4074,3 milliárd forintos hiánnyal zárt – írja az államháztartás folyamatait részletesen bemutató jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). Az egész évre tervezett hiány 3,4 ezer milliárd forint volt, vagyis november végére a cél közel 120 százalékra teljesült.

Igaz, a költségvetési törvényben lefektetett hiánycélt a kormány a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékra emelte. (Szinte biztos, hogy ez sem lesz tartható: a jegybank friss Inflációs előrejelzésében 5,6 százalékos hiányt vár.)

A PM igyekszik az elcsúszást a „rendkívüli kiadásokra” fogni, ám ez csak kisebb részben magyarázza az elcsúszást. A nagy probléma a bevételi oldalon keletkezett. Főként a fogyasztási típusú adóknál, elsősorban az áfánál.

Az év első tizenegy hónapjában általános forgalmi adóból 6 171,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 40 milliárd forinttal haladta meg – hangoztatja a jelentés.

A probléma, hogy a bevételeknek a terv szerint több mint ezer milliárd forinttal magasabban kellett volna alakulniuk.

2022-ben az év egészében 6,9 ezer milliárd forint áfa folyt be – a kormány 2023-ra közel 8 ezer milliárd forinttal tervezett.

2022. november végén az áfabevételek 89,4 százalékra teljesültek – 2023. november végére mindössze 77,3 százalékra.

Az áfabevételek összeomlása mögött a lakossági fogyasztás drasztikus visszaesése áll.

Tény, a költségvetést kellemetlenül érintette, hogy a jogállamisági-korrupciós vitában az EU a források nagy részét befagyasztotta, így sokkal kevesebb uniós támogatás folyt be a tervezettnél. Az Uniós programok bevételei mérlegsoron 2023. november végéig 1,3 ezer milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a törvényi előirányzat (2,2 ezer milliárd forint) 56,4 százaléka.

Azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány visszafogta az uniós programokkal kapcsolatos kifizetéseket. November végéig 2,4 ezer milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a törvényi előirányzat (3,8 ezer milliárd forint) 63,3 százalékos teljesítését jelenti.

Vagyis igaz, hogy a tervezettnél kevesebb utalás érkezett Brüsszelből, de a magyar állam is kevesebb uniós támogatást fizetett ki a tervezettnél (2022-ben november végén az uniós programokkal kapcsolatos kiadások teljesülése már 92 százalékon állt). A PM továbbra is hangoztatja, hogy „a rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza”. Ami technikailag igaz, hiszen ez a legtöbb uniós program normál menete, a támogatásokat a tagállamok kifizetik a kedvezményezetteknek, majd kiküldik a számlát Brüsszelbe.

Mivel a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta a tervezetthez képest, egész egyszerűen nem igaz, hogy a brüsszeli utalások elmaradása miatt siklott volna ki a költségvetés.

A kiadási oldalon kiemelhető még a 13. havi nyugdíj: ez 418 milliárd forintjába került a központi költségvetésnek. A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés (amit a kormánynak a tervezettnél magasabb infláció miatt kellett megadnia) 188 milliárd forintba került.