A tudósok 1929-ben fedezték fel, hogy a vöröseltolódás segítségével meg lehet mérni, hogy egy galaxis milyen távol van tőlünk. Minél messzebb, annál vörösebb a képe, a fénynek ugyanis annál hosszabb utat kell megtennie, így közben a vörös hullámhossz irányába tolódik el.

Ennek köszönhető egy évek óta ismert, de mai napig nyugtalanító felfedezés is – írja az IFLScience, felidézve egy 2014-es tanulmányt. Szerzői, amerikai, izraeli és francia kutatók 400 galaxist vizsgálva arra jutottak, hogy azok valamilyen nem látható pont felé mozognak. Ez a pont az úgynevezett Elkerülési Zónában van, vagyis az égbolt azon részén, amit nem láthatunk, mert a Tejútrendszer kitakarja azt.

A kutatók kiemelték: bár nem tudni, hogy mi lehet az, egészen biztosan óriási, hiszen 400 galaxis mozgatásához óriási tömegre van szükség.

ESA/Hubble, NASA, L. Calçada

A kutatóknak azért van némi sejtése arról, hogy mi lehet ez a titokzatos valami. A galaxisok általában halmazokban mozognak, így minden valószínűség szerint most is erről lehet szó. A szakemberek szerint a Tejútrendszer is egy ilyen halmaz, egész pontosan a Virgo-halmaz része, ami nagyjából 100 ezer galaxist foglal magában.

Van egy idegen csillag a Tejútrendszer közepénél, egy másik galaxisból érkezett

Az S0-6 kódjelű csillag a Tejútrendszer azon régiójában található, ahol jelenlegi ismereteink szerint fizikailag nem lehetséges, hogy ilyen csillagok képződjenek. Japán kutatók szerint egy ősi galaxisütközés maradványát láthatjuk.

Ebből kiindulva úgy vélik, hogy a galaxisok – a Tejútrendszerrel együtt – a világegyetem helyi gravitációs központja felé tartanak. Ugyanakkor – jegyzik meg a kutatók – a világegyetem tágulása miatt minden galaxishalmaz sorsa ugyanaz: előbb-utóbb szétesik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.