szerző:
Csatári Flóra Dóra, Csányi Nikolett
Tetszett a cikk?

A nyugdíjaskorú orvos, Salamon Sándor naponta nagyjából 100-200 kilométert autózik a Bodrogközben, az ország egyik legszegényebb részén, ahol hat faluban rendel, egyedül. Bár az ő történetében is ott van a háziorvosok elöregedése, az orvoshiány és a mélyszegénység által sújtott régió minden nehézsége, ő úgy véli, kicsit kilóg az egészségügyi dolgozókra okkal jellemző, depresszív hozzáállásból. Kamerával kísértük végig egy napját.

Magyarországon a KSH adatai alapján a rendszerváltás óta most dolgozik a legkevesebb háziorvos. A számuk már az ezredforduló óta nagyobb arányban csökken, mint amekkora a népességfogyás, de a helyzet 2010 óta kezdett rohamosan romlani. Az elmúlt évtizedben 9 százalékkal lettek kevesebben.

Jelenleg 679 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi praxist tart nyilván az Országos Kórházi Főigazgatóság. Az ugyanakkor még sötétebb képet vetít előre, hogy a még praktizáló háziorvosok többsége, 56 százaléka már hatvan év feletti, és mivel alig akad fiatal utánpótlás, a GKI előrejelzése szerint öt-hat éven belül a háziorvosok elsöprő többsége nyugdíjaskorú lesz.

December közepén a Bodrogközben, Magyarország egyik legszegényebb járásában találkoztunk Salamon Sándorral, aki 72 éves kora ellenére hat faluban, Lácacsékén, Semjénben, Nagyrozvágyon, Kisrozvágyon, Ricsén és Dámócon rendel.