A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat, 2000 és 2022 között megjelent, az olvasásértésről szóló tanulmányt elemeztek, amelyekben közel 470 000 résztvevőt vizsgáltak. Eredményeik szerint a nyomtatott szövegek hosszú ideig tartó olvasása hat-nyolcszor nagyobb mértékben javíthatja a szövegértési készséget, mint a digitális eszközökön való olvasás.
"A szabadidős digitális olvasás gyakorisága és a szövegértési képességek fejlődése közötti összefüggés szinte nulla" - mondta Ladislao Salmerón, a Valenciai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.
Ennek oka az lehet, hogy "a digitális szövegek nyelvi minősége általában gyengébb, mint a nyomtatott szövegekben hagyományosan megtalálható"
- tette hozzá. A közösségi médiában található szövegek például társalgási jellegűek lehetnek, és nélkülözhetik az összetett szintaktikát és érvelést.
Salmerón szerint a digitális szövegek "olvasási gondolkodásmódja" is általában sekélyesebb, mint a nyomtatott anyagoké, és gyakoribb a szkennelés. Ez azt jelentheti, hogy az olvasó "nem merül el teljesen az elbeszélésben, vagy nem ragadja meg teljesen az összetett összefüggéseket egy informatív szövegben".
A Review of Educational Research című folyóiratban közzétett tanulmány azt is megállapította, hogy míg az általános iskolások esetében a digitális olvasás és a szövegértés között negatív kapcsolat áll fenn, addig a középiskolások és az egyetemisták esetében ez a kapcsolat pozitívvá válik.
Salmerón szerint ennek az lehet az oka, hogy
a kisgyermekek kevésbé képesek eligazodni a digitális eszközön való olvasással járó zavaró tényezők, például a bejövő üzenetek között.
"Tudjuk, hogy a megismerésünk szabályozására való képességünk a serdülőkorban fejlődik" - mondta. A kisgyermekek "talán még nem teljesen felkészültek arra, hogy önszabályozzák tevékenységüket a digitális szabadidős olvasás során".
A szerzők azt is elmondták, hogy a gyakori digitális olvasással foglalkozó kisgyermekek kevesebb tudományos szókincset tanulhatnak "egy olyan kritikus időszakban, amikor az olvasástanulásról a tanuláshoz való olvasásra kellene áttérniük".
A kutatók nem a digitális olvasás ellen vannak
- mondta Lidia Altamura, a tanulmány társszerzője, PhD-hallgató.
„Csupán arról van szó, hogy az általunk tapasztaltak alapján a digitális olvasási szokások nem kifizetődőbbek, mint a nyomtatott olvasás. Éppen ezért az iskoláknak és az iskolavezetőknek az olvasási tevékenységek ajánlásakor
nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a nyomtatott olvasásra, mint a digitális olvasásra,
különösen a fiatalabb olvasók esetében."
Salmerón hozzátette, hogy az egyik meglepő eredmény az volt, hogy a szabadidős célú digitális olvasás és a szövegértés közötti viszonylag kis összefüggés a közösségi médiában és az olyan oktatási weboldalakon, mint például a Wikipedia, függetlenül attól, hogy az emberek milyen típusú olvasást folytatnak. "Arra számítottunk, hogy az utóbbiak sokkal pozitívabb kapcsolatban lesznek a szövegértéssel, de adataink szerint nem ez a helyzet."