Nem az lesz a kérdés, hogy 60 vagy 108 megapixeles mobillal érdemes-e lefényképezni a reggeli lángost, hanem az, kell-e ehhez egyáltalán telefon. Ezt remélik a Humane nevű cégnél. Novemberben bemutatott, Ai Pin nevű eszközük a mai fejlett mobilok képességeinek csak egy részét hozza, de azok között szinte mindegyik ott van, amelyre egy átlagfelhasználónak a hétköznapok során szüksége lehet. Válaszol a felvetődő kérdésekre, lehet vele fotózni, telefonálni, üzenetet küldeni.

Egy ruhára csíptethető kütyüről van szó, benne a mobilhálózatra kapcsolódás képességével, különféle érzékelőkkel, kamerával, no és persze a mesterséges intelligenciával. Bemutatójáról részletesen is írtunk – ide kattintva mindent elolvashat róla –, de a lényeg az alábbi videóból is megérthető.

Hangban is lehet vele kommunikálni, de ha ez nem lehetséges, akkor a Humane Ai Pin a felhasználó kezét használja képernyő helyett, MI által szabályzott módon oda vetíti a képet vagy szöveget.

Akármennyire okos, a Humane Ai Pin nem fogja egy az egyben leváltani az okostelefonokat, hiszen van olyan helyzet, amikor az ember nem tud vagy nem szeretne hangban kommunikálni. Vagy egyszerűen csak kényelmesebb írásban fogalmazni, mint hangutasításokkal. Videók megtekintése sem túl kényelmes a saját tenyerünkben, de egy videojáték sem értelmezhető a mobil képernyője nélkül. Ezzel együtt, ha a Humane újdonsága – mint telefonhoz kapcsolódó kiegészítő – sikersztori lesz, azt megérzi majd a mobilunk: kevesebb időt fogunk tölteni a nyomogatásával. A mindennapok rengeteg dolga ugyanis valóban megoldható egy ruhánkra csíptethető kütyüvel – az jövőre dől majd el, sikerült-e annyira jól kialakítani a Humane Ai Pint, hogy tömegek akarják.

Humane

Hasonlóra pályázik az Apple is a valamikor az év első részében piacra kerülő Vision Pro okosszemüveggel. Tim Cook és csapata nyilván nem szeretnék, ha bármi is leváltaná az Apple legfőbb bevételi forrását jelentő okostelefonokat. De ők is aktívan keresik, mi lehet a következő nagy dobás, és legújabb ötletük egy, a fizikai valóságot a virtuális tartalmakkal összemosó headset. Kívülről úgy néz ki, mint egy high-tech síszemüveg. De persze sokkal közelebb áll a virtuális valóságban való elmélyedéshez használt VR-szemüvegekhez, annyi különbséggel, hogy az Apple Vision Pro középen többé-kevésbé átlátszó. Lényegét éppen ez az átlátszóság adja. Ennek köszönhető, hogy felhasználója egyaránt látja a fizikai valóságot és a virtuálisat, az ily módon összeálló kiterjesztett vagy vegyes/kevert valóság (AR, MR) egyetlen, felokosított világként áll össze a szemei előtt.

A „kurzort” a szemmozgásával irányítja a felhasználó, kiválasztani és görgetni apró ujjmozdulataival is tud – ezeket a headsetre szerelt kamerák figyelik –, a szövegbevitel pedig beszéddel a legegyszerűbb.

Az eszköz képességeit bemutatni pedig egy videóval.

Aki emlékszik rá, hogyan röhögték ki 16 évvel ezelőtt az iPhone-t – amely végül elhozta az okostelefonok korát –, az nem söpri le azonnal az Apple szemüvegét – írtuk elemzésünkben, és ezt fenntartjuk. Jövőre eldőlhet, ki nevet a végén.

Ki a hetes? Hát a wifi

Az otthonokban és irodákban is népszerű vezeték nélküli hálózatok már a hetes számnál járnak. Illetve csak fognak járni: a tervek szerint 2024 első negyedévében véglegesíti a Wi-Fi 7 (IEEE 802.11be) szabványt a technológia fejlesztését felügyelő Wi-Fi Alliance.

A wifi 7-es eszközök a rákövetkező hónapokban lephetik el a piacot. (Néhány ilyen készülék már most is van a piacon, azok a szabvány előzetes, még nem véglegesített verziójára építenek.) A tempó igen gyors, hiszen bár a wifi 6-ot (IEEE 802.11ax) ma már minden valamirevaló újdonság támogatja, az ilyet szóró routerek még mindig nem tekinthetők általánosnak. Aki eddig nem szerzett be ilyet, annak még nagyobb előrelépést nyújt majd a wifi 7, de azért a 6-os szabványhoz képest sem kutya az ötször gyorsabb, akár 40 Gbit/s sebességet (és megannyi technológiai előrelépést) kínáló újdonság.

Mégötgébb mobilhálózatok

Több mint négy éve elérhető Magyarországon is az 5G, és mostanra a lakosság és az üzleti ügyfelek jelentős része eszközzel és szolgáltatói lefedettséggel is rendelkezik a technológia kihasználásához.

Ám beszédes, hogy a Huawei idén mégsem az 5G-nek szentelt egy komplett konferenciát, hanem már a következő szintnek. Ez pedig nem a még mindig kidolgozás alatt álló – az évtized végén vagy a következő legelején esedékes – 6G, hanem az 5G-Advanced, azaz az 5.5G. Az újdonság nem kevesebb, mint 10 Gbps letöltési és 1 Gbps feltöltési sebességet, 4 milliszekundumos válaszidőt, valamint 99,999 százalékos rendelkezésre állást ígér.

2024-ben az ilyen – nem mellesleg sokkal energiatakarékosabb és klímatudatosabb – hálózatok terjedéséről is szólhat. Aki részletesen szeretne olvasni az 5.5G-ről, megteheti korábbi cikkünkre kattintva. Aki csak a lényegre kíváncsi, annak íme egy rövid videó, melyből különösebb angoltudás nélkül is gyorsan átlátható, mit hozhatnak az 5.5G-s mobilhálózatok.

Mesterségesebb és/vagy intelligensebb?

Az idei év a mesterséges intelligenciáról szólt, laikusok milliói ismerhették meg annak generatív válfaját: az MI-t, amely a betanításra használt óriási adathalmazból kiindulva képes létrehozni (új) szöveget, képet, videót és mindenféle más tartalmakat.

Megannyi cikk, könyv és rendezvény mellett két teljes kiadványt is szenteltünk a témának: az első, nyári számban az alapok bemutatásán túl azt vettük sorra, hogy átlagemberként miként befolyásolja jövőnket az MI, az őszi kiadványban pedig az üzleti világ jelenleg is zajló átalakulásának várható irányaira fókuszáltunk (a marketingtől és HR-től kezdve a hazai bankokon és telekommunikációs szektoron át egészen a szabályozási kérdésekig).

Az idei főleg az elrugaszkodás éve volt: a mesterséges intelligencia fejlesztői, üzemeltetői és a tanácsadó szektor szereplői is előjöttek a szokásos, minden újdonság esetében elhangzó mantrával, miszerint versenyhátrányba kerül, aki nem kezdi el mielőbb használni. A gond az, hogy ugyanezt évekkel ezelőtt elmondták például a virtuális valuták mögött lévő blockchain technológiáról, majd az elmúlt két évben a metaverzumról is. És mind tudjuk, mi lett azokkal a vállalatokkal, melyek nem költöttek ilyesmire: megmaradt a pénzük.

Egy volt CIA-ügynök állítja: hazudik Putyin, Oroszország igenis beletenyerel a mesterséges intelligenciába

Ugyan Vlagyimir Putyin elnök ezt tagadja, de egy amerikai szakértő szerint Oroszország igenis komolyan veheti a mesterséges intelligencia fejlesztését.

2024 egyik nagy kérdése, hogy a generatív MI is hasonló sorsra jut-e. Erős tippünk szerint nem, ez a technológia valóban annyira átszövi (részben már most is) az üzleti folyamatokat, hogy már most valódi versenyelőnyhöz juthat, aki használja. Nézzünk két nagyon egyszerű példát.

• Ami egy magyarországi marketinganyagon egy Országházra néző kávézó teraszán ábrázolt hátizsák, az Velencében látványosabb úgy, ha a városra jellemző csatornahálózat tűnik fel a háttérben. Ehhez pedig nem kell minden egyes várost felkeresni és fotózni, sőt még Photoshopban hosszú órákon át ügyeskedő szakemberre sincs feltétlenül szükség. Elég egy szolgáltatás, amely néhány begépelt utasítás alapján generálja le a termék mögé a vágyott háttereket. Ez pedig nem a jövő, már válogatni is lehet az ilyesmit kínáló megoldások közül. (Említett kiadványainkban talál segítséget; legutóbb pedig az Amazon jelentette be Titan nevű, kifejezetten ilyesmi, üzleti célra fejlesztett képgenerátorát.)
• Bármely vállalkozás profitálhat abból, ha egy erre kitalált szolgáltatásba pár kattintással becsatornázza levelezését, és az MI annak áttekintése után kidobja, hogy a cég melyik termékének mely funkciójára panaszkodnak legtöbbet az ügyfelek. Ehhez nem kell multinak lenni, egy kézműves bögréket készítő egyéni vállalkozónak is hasznosítható összefüggésekre világíthat rá az adatok elemzése.

2024 tehát erről szólhat: beérnek, megérnek az MI-szolgáltatások, melyekből most már nemcsak fejlesztőik, hanem bármely cég profitálhat majd. És persze arra is számíthatunk, hogy nemcsak mindenre, hanem mindenre is lesz majd egy MI-alapú szolgáltatás, és a rengeteg lehetőség közül egyre nehezebb lesz megtalálni a számunkra legjobbat – ez jó eséllyel az üzleti és magánfelhasználókra is igaz lesz.

Ha minden a megkezdett úton halad tovább, akkor észrevehető változás lesz a mesterséges intelligenciában, hogy használatához egyre kevésbé kell majd nyakatekert nyelvezettel megfogalmazni az utasításokat. Ez pedig a mesterséges intelligencia demokratizálódásához vezet: bárki, aki leül a gépe vagy telefonja elé, anélkül hozhat ki jó dolgokat az MI-ből, hogy egyáltalán fogalma lenne róla, mi az a prompt engineering.

Ezekhez a rendszerekhez persze a szabályozóknak is lesz egy-két szavuk. Ilyen téren egyelőre szemben áll egymással nemcsak a nyugati és a keleti elképzelés, de a nyugatin belül a szabályozásfókuszú európai megközelítés és az innovációt előtérbe helyező amerikai is.

„Mint egy aszteroida, ami ki fog minket lapítani, és nem tehetünk ellene semmit" - féken tartható a mesterséges intelligencia?

Miként lehet bevonni a társadalmat a mesterséges intelligenciát érintő szabályozási folyamatba, és hogyan szolgálhatják a közjót az új technológiák? Shobita Parthasarathy, a Michigani Egyetem professzora beszélgetett a nemzetközi sajtó képviselőivel, köztük a HVG újságírójával.

És akkor a legnagyobb gondról még nem is beszéltünk. Miközben egy nagy nyelvi modellekre (LLM) alapuló szolgáltatást – mint például a ChatGPT – használva elsőre az tűnik fel, ha kicsit esetlenül is, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a rendszerek mindegyike ezt a sok mindent egy buborékon belül teljesíti. Werner Vogels, az Amazon alelnöke és technológia vezetője szerint problémát jelent, hogy a legnépszerűbb modellek angol nyelvű, elsősorban észak-amerikai és nyugat-európai adatkészleteken tanultak, tanulnak. A gond nem nyelvi, hanem kulturális: az MI nem képes használói fejével „gondolkodni”, csak akkor, ha az illető az említett területeken él.

Érdekes példa, hogy amikor a georgiai műegyetem kutatói arab nyelven instruáltak egy mesterséges intelligenciát, és ebben a kérésben kifejezetten meg is említett egy iszlám imát, a chatbot akkor is azt tanácsolta: ülj le egy italra a barátaiddal. Míg a nyugati világban ez bevett, a muszlimoknál kizárt. A nyelvi akadályt gyorsan leküzdötte az MI, a kulturálissal nem is foglalkozott. Vogels éppen ezért azt jósolta a jövő év(ek)re: a különböző kultúrákhoz tartozó adatkészleteken betanított modellek között elkezdenek kiépülni a kapcsolódási pontok, hogy az egyes MI-k képesek legyenek tájékozódni egymásról, egy-egy kérdés esetében akár versenyeztetni a különböző kulturális háttér alapján „kikalkulált” válaszlehetőségeiket. Így újszerű válaszokkal is szolgálhatnak problémákra.

Tegyük be egy kalapba a nőket, az iskolákat, az orvosokat és a programozókat - mi áll össze?

2024. A Las Vegasban megrendezett re:Invent konferencián adott betekintést a közeljövő alakulására vonatkozó előrejelzéseibe Werner Vogels, az Amazon alelnöke és technológia vezetője.

Chip a lelke mindennek

Az idei évben is tetten érhető volt, jövőre már fokozottan igaz lesz: bármilyen technológiai újdonság kerül piacra, biztos, hogy valamilyen formában megpróbálják beleépíteni a mesterséges intelligenciát. A chipekre ez már évtizedek óta igaz, éppen ezért nem mellékes, hogy ezen a fronton is innovációs hozhat 2024.

Megértéséhez érdemes tisztában lenni a csíkszélesség fogalmával: minél kisebb ennek értéke, annál fejlettebb a chip, a méret csökkenésével pedig potenciálisan nagyobb teljesítmény érhető el kisebb energiafogyasztás mellett.

A legfejlettebb eszközökben – okostelefonokban, adatközpontokban, az MI szolgáltatások mögött is – 3–4 nanométeres chipek dolgoznak. A félvezetőgyártás szereplői azt remélik, a 2 nm korszaka már jövőre beköszönthet.

Iparági nyilatkozatok és pletykák szerint az amerikai Intel mellett a tajvani TSMC is rajta van az ügyön, no meg a dél-koreai Samsung Electronics.

Ez még nem azt jelenti, hogy a 2 nm-es lapkák a következő 12 hónap során el is terjednek a piacon, a tömeggyártás beindítását a szereplők legjobb esetben is 2025-re teszik.

Érdemes lesz jövőre fokozott figyelemmel fordulni Kína felé is, az amerikai korlátozások által lapkakómába taszított ország chipfejlesztése már idén életjeleket mutatott, 2024-ben pedig akár be is robbanhat.