Sokszor leírtuk 2023-ban, most még egyszer utoljára megtesszük: ez az év az inflációról szólt. A drágulás pedig ott ütött igazán, ahol a legjobban fáj: az élelmiszereknél. Az energia mellett ez a fogyasztásnak az a szelete, amely mindenkit érint, ráadásul napi szinten. És amíg a rezsi még 2022-ben drágult, az üzemanyagoknál is már az előző év végén elengedte a kormány legkádáribb csodafegyverét, az árstopot, az élelmiszereknél ez az intézkedés még fél évig mérgezte a piaci viszonyokat, ezzel együtt a normális árképzést. Ez azonban csak az egyik magyarázata volt annak, hogy egyes termékköröknél az árszint egy év alatt gyakorlatilag megduplázódott az év elejére: a 2022-es aszály, az a sok gyártó esetében egy évre fixált magasabb energiaár, de a béremelési kényszeren keresztül maga az infláció is hozzájárult a dráguláshoz.

Innen indultunk januárban, és őszig kellett várni arra, hogy valamennyire normálisnak tekinthető ármozgást láthassunk a boltokban. A kormány ezt természetesen a saját érdemének tudja be, amihez két (látszat)intézkedéssel mindenképpen hozzájárult: a júniusban bevezetett kötelező akciózással feltalálta a bolti akciókat, a júliusban elindult Árfigyelővel pedig mindenki számára nagy segítséget nyújtott, aki ennek ellenére nem találkozott akciós újsággal. Természetesen mind a bolti akciózás, mind az alapélelmiszerek egyébként jobbára hasonló árának viszonylag könnyen kezelhető összehasonlítása hasznos dolog, már bevezetésükkor és azóta is jól látszott: akármit állít a kormány, nem ez volt, ami végül letörte az árakat – vagy hát jobbára megállította a növekedésüket. Sokkal inkább az infláció egyik fájdalmas következménye: a fogyasztás visszaesése.

Fazekas István

2023-ban már-már megbűvölve figyeltük, hogy a statisztikai hivatal milyen inflációs adattal áll elő, és az év elején még majdnem 26 százalékos emelkedés mikorra szorul vissza 10 százalék alá, a KSH azonban egy másik, épp ennyire aggasztó számot is közölt hónapról hónapra, amely azt mutatta, hogy az emberek kosarába – bár többet költenek – hónapról hónapra kevesebb termék kerül. Az élelmiszereknél így van ez már 2022 júliusa óta, decembertől pedig általános a visszaesés, ez pedig már az államot is súlyosan érinti, hiszen az áfabevétel is jócskán (több mint 1100 milliárd forinttal) elmarad a várttól – ha mindezt összeadjuk, láthatjuk, mennyire is fontos az államnak, hogy valaki örüljön végre a „profitéhes spekuláns multik” árainak letörésére kitalált ajándékainak.

December végén még nem látszik, a karácsonyi forgalomban hatott-e mindez, egy dolog azonban jól látható: ha a karácsonyi forgalom felpumpálása érdekében nyomták le a kereskedők az árakat, az ünnep múltával gyorsan meggondolták magukat. A hónapok óta jobbára stagnáló, de kis mértékben még csökkenésnek is induló kosárérték újból megnőtt, nagyjából az augusztusi – vagyis az élelmiszerárstop kivezetése utáni első hónappal megegyező – szintre.

(A grafikont itt nézheti meg nagyobb változatban.)

Hogy miért gondoljuk azt, hogy nem szezonális tényezők határozták meg az áremelkedést? Mert az árak mozgása igazából semmilyen mintát nem követ: egyes termékek itt olcsóbbak lettek, máshol drágábbak, és ugyanez igaz az átlagos szintekre is. Eltűnt a feltűnően olcsó (200 forint alatti) UHT-tej, szép lassan kúszik felfelé az infláció emblematikus termékévé vált vaj ára, cukrot viszont lehet olcsóbban és drágábban is venni – de hát ki akarna venni cukrot karácsony után?

AFP / ANP MAG / Remko de Waal

Ha az összképet nézzük, az egy évvel korábbinál 2,3 százalékkal olcsóbban hoztuk ki a négyszemélyes, négyfogásos vasárnapi ebédet december végén, a november végi árakhoz képest majdnem egy százalékkal magasabb volt a végösszeg.

(A grafikont itt nézheti meg nagyobb változatban.)

A legalacsonyabb ezúttal a Lidlnél volt a kiadásunk, a diszkontláncot az Auchan és a Penny követte a sorban.

(A grafikont itt nézheti meg nagyobb változatban.)

Hogy mit hoz a jövő év? A legfontosabb változás a csomagolóanyagok után kiszabott 50 forintos (visszaváltható) díjat, igaz, az általunk vizsgált alapélelmiszerek között nincs olyan termék, amelyet érintene, hiszen a tejtermékekre nem vonatkozik a szabályozás.

A kérdés inkább az lesz, hogy a december után normális körülmények között is visszaeső fogyasztás hogyan alakul majd, érinti-e az, hogy a minimálbért most nem januártól, hanem decembertől emelték meg. És persze, hogy hogyan reagálnak a fogyasztókra az áruházláncok. A szakemberek jövőre is 5-6 százalékos inflációval számolnak, a nagy kérdés az lesz, hogy ezt jövőre mennyire hajtja majd az élelmiszerek ára: úgy lesz, mint egy éve, amikor átlagosan 50 százalékos volt az élelmiszer-infláció, vagy úgy, mint az elmúlt hónapokban, amikor már a szolgáltatások drágulása ellensúlyozta azt, hogy az élelmiszerek még ha minimálisan is, de olcsóbbá váltak.