szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ugyan a terrorszervezet október 7-i támadássorozatát követően Benjamin Netanjahu megígérte, hogy elpusztítja a Hamászt, ám egyre többen kezdik belátni, hogy ez csak a gázai konfliktus beláthatatlan ideig való elnyújtását eredményezné, miközben Izrael szövetségesei, legfőképpen az USA, épp mindent megtesznek annak érdekében, hogy a háború hamarabb véget érjen.

Izrael háborúban
Kitört az újabb háború a Gázai övezetben, miután a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta Izraelt. A brutális akcióban és az arra adott izraeli válaszcsapásokban ezrek haltak meg. A háború legfontosabb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Friss cikkek a témában

Izraelben kezdenek rájönni, hogy a Hamász megsemmisítése illuzórikus célkitűzés – derül ki a CNN elemzéséből. Ennek lehet beismerése, hogy az IDF hírszerzésének feje, Aharon Haliva vezérőrnagy a katonai célok legutóbbi ismertetésekor meg sem említette a terrorszervezet elpusztítását.

„Az IDF vezetése nagyon pontosan tudja, hogy a legtöbb, amit tehetnek, hogy súlyos veszteségeket mérnek a Hamászra, ami által radikálisan csökkenteni tudják a szervezet katonai képességeit” – nyilatkozta a portálnak Bilal Y. Saab a londoni Chatham House Közel-Kelet szakértője.

Ebben nem is sikertelen az izraeli haderő, lévén, hogy mostanra is már több ezer militánssal végeztek az övezetben, köztük a szervezet jó néhány magasrangú parancsnokával is.

Ugyanakkor az idő nem Izraelnek dolgozik, legalábbis abban az értelemben biztos nem, hogy a Netanjahu által megfogalmazott cél elérése a legjobb esetben sem valósítható meg belátható időn belül, miközben a régióban a feszültség egyre nő a harcok miatt.

Többek között ezért is utazott most a régióba Antony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki a Guardian beszámolója szerint a konfliktus eszkalációját igyekszik megakadályozni azáltal, hogy nyomást gyakorol a közel-keleti országok vezetőire. Blinken Törökországban, Jordániában, Izraelben és Egyiptomban is tárgyal.

A külügyminiszter a háborús helyzet kezelésén felül azért is utazott a régióba, hogy a Gázai övezet jövőjéről tárgyaljon a regionális szereplőkkel. Washingtonból az utóbbi időben többször is jelezték igen magas szintekről is, hogy alapvetően a kétállami megoldást favorizálnák, amiről a Netanjahu-kormány hallani sem akar, helyette egyre vadabb elképzelésekbe hergelik bele magukat a kabinet szélsőjobboldali tagjai, legutóbb például már arról lehetett hallani, hogy Izrael Kongóval tárgyal a gázai palesztinok „kényszermentes” kitelepítéséről.

Persze ezen utóbbi megszólalások egyáltalán nem használnak az ország nemzetközi megítélésének, sőt, akár nagyon súlyos károkat is tudnak okozni abban az esetben, ha ezek miatt Hágában akár csak egy ideiglenesen meghozott elmarasztalásban is részesítik Izraelt.

 

Hágában ítélhetik el Izraelt a minisztereinek szélsőséges megnyilvánulásai miatt

A Dél-Afrika által kezdeményezett hágai eljárást is befolyásolhatják az olyan megszólalások, miszerint ki kell telepíteni a Gázai övezetből a palesztinokat, vagy hogy egyenesen atombombát kellene dobni a területre. A Nemzetközi Bíróságnak pedig egy ideiglenes elmarasztaló végzése is súlyos károkat okozhat az országnak.

Kérdés, hogy mihez kezdhet Izrael a jelenlegi katonai helyzetben, hogyan érdemes neki folytatni a gázai hadműveleteket? Az IDF-nek erre van már terve, szerintük az övezet északi részének kitakarítása után a harcok egy újabb fázisba léphetnek. Innentől kezdve a fő cél nem a Hamász tagjainak elfogása, vagy megsemmisítése, hiszen a szervezet totális felszámolását kár volna elvárni a hadművelettől, lévén, hogy a Hamász nem csak Gázában van jelen.

Az IDF mostantól arra fog törekedni, hogy megakadályozza a terrorszervezetet a Gázai övezet kormányzásában. Rajtaütéseket hajtanak végre, alagutakat robbantanak fel, légicsapásokat intéznek a militánsok harcálláspontjai ellen.

Ugyanakkor egy fontos célját továbbra sem tudta elérni Izrael, a háború kitörése óta nem volt képes arra, hogy megsemmisítse a Hamász vezetését. Olyan figurákra kell itt gondolnunk, mint a szervezet jelenlegi vezére, Jahja Szinvar, vagy a Hamász katonai szárnyát vezető Mohamed Deif.

Bár épp a héten végeztek izraeli drónok a Hamász egyik vezetőjével, Szaleh Arourival, de a műveletbe csúszott egy kisebb szépséghiba, hogy Arouri Libanonban tartózkodott, annak is a fővárosában, így az ellene végrehajtott merénylet tovább élezte a viszonyt a két ország között, aminek vélhetően Antony Blinken sem örült túlzottan.

Nem véletlenül emelte ki az amerikai külügyminiszter a szombat este, Krétán tartott rövid beszédében is, hogy „az egyik valóban aggodalmat keltő hely az Izrael és Libanon közötti határ, és mindent meg akarunk tenni annak érdekében, hogy ne kerüljön sor eszkalációra”.

Vasárnap Blinken Jordániában tárgyalt többek között II. Abdalláh királlyal, ezt követően pedig Katarba repül, amely közvetítő szerepet játszott az Izrael és a palesztin Hamász közötti tárgyalásokon. Ellátogat Abu-Dzabiba, majd hétfőn Szaúd-Arábiába és Izraelbe utazik, ahol korábbi elmondása szerint „nem számít könnyű beszélgetésekre”.