Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 18 éves brit nő tavaly ősszel álláskeresésbe fogott, önéletrajzát számos toborzóiroda, illetve közvetítőcég adatbázisába töltötte fel. Ezért amikor a WhatsApp üzenetküldő alkalmazáson állásinterjú lehetőségét kilátásba helyező üzeneteket kapott a csalóktól, akik magukat ismert toborzócég képviselőnek adták ki, így nem gyanakodott.
A csalók pedig elérték céljukat: rendkívül meggyőzőnek tűnő üzenetekkel bombázták áldozatukat, majd elhitették vele, hogy telefonos interjún vesz részt egy olyan mellékállásban végezhető munkára, melyben termékeket kell vásárolnia, és azokról értékeléseket írnia. Eközben a csalók kicsalták tőle kártyaadatait, és közel 3.000 fonttal, azaz nagyjából 1,3 millió forinttal károsították meg, melyet a fiatal nő még nyáron keresett meg, azért, hogy azt a továbbtanulására fordíthassa – számol be arról a BBC.
A brit rendőrség adatai szerint a WhatsApp üzenetekkel elkövetett úgynevezett toborzási csalások száma és az általuk okozott károk mértéke aggasztóan emelkedik.
Míg 2022-ben 20.000 font kárértéket kötöttek ahhoz a bejelentések alapján a rendőrök, addig tavaly az esetek száma többszörösére nőtt, a kárérték pedig elérte az 1 millió fontot.
A rendőrség szerint ez ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa, az áldozatok ugyanis a ténylegesen megtörtént csalásoknak csak a töredékét jelentik be.
A Kingston Egyetem kriminológus szakértője, Dr. Lis Carter, a csalók által használt nyelvezet és kommunikáció kutatója azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy
a toborzási csalás a megtévesztések és az adathalászat igen kifinomult, több lépcsőben megvalósított formáját jelenti.
A szakértő szerint az üzenetküldő alkalmazásokon küldött üzenetek csak az emberek viszonylag kis csoportjai számára érdekesek. De a csalóknak ez elég is, ha már néhányan válaszolnak, a következő szintre léphetnek velük.
"Az áldozatok tulajdonképpen maguk jelölik ki magukat számukra" – fogalmazott a szakértő. A csalók pedig több fázison keresztül vezetik a gyanútlan áldozatot, egyre szenzitívebb adatokat kérve tőle. Sokan azonban nem gyanakodnak, hiszen bizonyos személyes adatok bekérése amúgy teljesen megszokott egy kiválasztási folyamat során.
Ahogy az Origo arra több cikkében felhívta a figyelmet, az online felületek használatának terjedésével az adathalászok, csalók módszerei is egyre kifinomultabbak. Felbukkannak könnyen végezhető otthoni munkát ígérő, csaló álláshirdetések is, melyek bizonyos összeg befizetését kérik a munka megkezdése előtt az áldozatoktól – természetesen valós munka ezek mögött nincs, a bűnözők pedig eltűnnek a pénzzel. Az is egyre gyakoribb, amikor fontos közszolgáltatásokat nyújtó cégek nevében próbálják megtéveszteni a gyanútlanokat.
Ugyanakkor a csalási kísérletek ellen lehet és kell is védekezni. A legtöbb csalási formánál vannak jelei, hogy rosszindulatúak próbálkoznak adataink megszerzésével, vagy azzal, hogy készülékeinkre ismeretlen programokat telepítsünk. A legtöbb csalási próbálkozás körültekintéssel, elemi óvatossággal megelőzhető.
