Tisztességesebb díjazásra bírná az EU a zenei streaming platformokat
Az Európai Parlament képviselői szerint a zenei streaming-piacról származó bevételek nem oszlanak meg igazságosan, ezért érdemes lenne újragondolni a szolgáltatások feltételeit, emellett szükséges lenne foglalkozni az algoritmusok és az ajánlórendszerek átláthatóságával is.
Az Európai Parlament új szabályozást sürget annak biztosítására, hogy a streaming szolgáltatások tisztességesen fizessenek a művészeknek. A javaslat emellett nagyobb átláthatóságot szeretne arról, hogy az algoritmusok miként generálják a felhasználók számára a személyre szabott ajánlásokat, és mely előadók, zeneszámok kapják a látványosabb promóciót.
Az 532 igen szavazattal, 61 ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők azt kérték, hogy az EU foglalkozzon a zenei streaming-piacról származó bevételek elosztásának kiegyensúlyozatlanságával, mivel jelenleg az előadóművészek többsége nagyon alacsony kompenzációt kap. A képviselők ragaszkodnak az ágazatra vonatkozó uniós jogi keret kialakításához, mivel annak ellenére, hogy a streaming a zenéhez való hozzáférés fő módjává vált, egyelőre nincsenek uniós szabályok a működésükre vonatkozóan.
A képviselők szerint a jelenleg alkalmazott digitális jogdíjak rendszerét felül kell vizsgálni, és elítélik az úgynevezett payola-rendszereket, amelyek arra kényszerítik a szerzőket, hogy a nagyobb láthatóságért cserébe fogadjanak el alacsony díjazást, vagy érjék be fizetség nélkül.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az uniós törvényjavaslatnak köteleznie kellene a platformokat, hogy tegyék átláthatóvá algoritmusaikat és az ajánlások módszerét, hogy elejét vegye a tisztességtelen gyakorlatoknak, például a streaming-adatok manipulálásának, amelyet állítólag a művészek díjainak csökkentésére használnak.
A javaslatban olvasható egy olyan címke bevezetése, amely egyértelműen jelzi, ha mesterséges intelligencia által generált zenéről van szó, mivel időszerűvé vált a zenei deepfake tartalmak, azaz a valós alkotók identitását, hangját másoló hamisítványok elleni fellépés gyakorlati módjainak kidolgozása. A szabályoknak arra is kötelezniük kellene a platformokat, hogy a műveik jobb láthatósága érdekében a metaadatok helyes hozzárendelésével azonosítsák a jogtulajdonosokat.
A képviselők rámutattak azokra a tanulmányokra is, amelyek szerint a streaming-piacon a bevételek elsősorban a nagy kiadókhoz és néhány népszerűbb előadóhoz kerülnek, míg a kevésbé népszerű stílusokat és a kevésbé elterjedt nyelveket ritkábban játsszák.
A streaming a zeneipar globális bevételének 67 százalékát teszi ki, éves szinten 22,6 milliárd dollár bevétellel.