A NASA által indított, amerikai Peregrine űrszonda kudarca után nem sokkal Japán is megkísérelte a Holdon történő landolást – története során először.

A magyar idő szerint 16 óra 20 perc magasságában megkísérelt landolás nagyjából 20 percnyi ereszkedés után történt, és élő kameraképen nem lehetett követni a folyamatot, csak telemetrián és animáción keresztül.

A közvetítésből először csak annyi derült ki, hogy az egység leszállt – hogy milyen formában, az nem derült ki, és a japán mérnökök arcáról sem lehetett ezalatt örömöt leolvasni. Jelen pillanatban várnak a szakemberek a kapcsolatfelvétellel, és egy későbbi sajtótájékoztatón adnak majd bővebb tájékoztatást a fejleményekről.

Az ereszkedés pillanatai 16 óra 9 perckor, néhány telemetriai adattal

JAXA / YouTube

A japán űrügynökség, a Jaxa még szeptemberben indította útnak a SLIM nevű holdjáróját; mint korábbi cikkünkben írtuk, a SLIM holdi leszállóegységet azért fejlesztették ki, hogy tesztelhessék vele a holdra szállás technológiáját. Siker esetén Japán lett volna az ötödik ország, mely leszáll a Holdon.

A japán holdraszállási kísérlet érdekessége a nagy pontosságú landolás volt: a leszállóegység egy mindössze 100 méter átmérővel rendelkező leszállóhelyet célzott meg. Ez jóval kisebb, mint a korábbi, más országok által megkísérelt, több kilométeres zónák, és ebből a precíziós technológiából fakad a nem hivatalos elnevezése is, ami „Moon sniper”, avagy „holdi mesterlövész”.

Ezt a SLIM navigációs kamerájával tudják elérni. Ez ereszkedés közben gyorsan lefényképezi a holdfelszínt, és ennek mentén, egy képegyeztető technológia révén teljesen önállóan, autonóm módon is finomítani tudja az ereszkedést a precízebb landolás érdekében.

Az elmúlt 50 év egyike sem volt olyan izgalmas, mint 2024 lesz - jövőre indul csak be igazán az űrkutatás

Ha minden a tervek szerint halad, csak januárban három Hold-misszió is összejöhet, ilyenre eddig soha nem volt még példa. A Földet kísérő égitesthez igyekszik az Egyesült Államok, Kína és Japán is, miközben az Európai Űrügynökség már a Jupitert vette célba. Összeszedtük, milyen fontos történések várhatók az űrkutatásban 2024-ben.

A misszió egyik érdekessége – derült ki a Jaxa landolást megelőző, online is közvetített beszélgetéséből –, hogy a SORA-Q nevű holdjárója, ami leginkább egy labdára hasonlít, a Tomy nevű japán játékgyártóval együttműködésben készült. Ez az a cég, mely a Transformers-játékokat is gyártja, és ezeket az alakváltó képességeket a holdi egység is megkapta.

Magyar idő szerint kora este arról érkeztek hírek, hogy a JAXA kommunikál a leszállóegységével és az egyik roverével, vagyis épek voltak a gépek.

Azonban hét óra környékén a Sky News szerint már világosan látszott, hogy valami komoly hiba lépett fel. A holdszonda nem kapott áramot a napelemekből, így kizárólag az akkumulátorokra támaszkodik, amelyek töltöttségi szintje a leszálláskor 74 százalékos volt.

Nem sokkal később a japán űrügynökség is elismerte, hogy „nincs elég áram a tevékenységek folytatásához”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.