Ezt árulja el a zenei ízlésünk az erkölcsi érzékünkről

A zene az erkölcsi iránytűnk tükre?

A zene – mint egyetemes nyelv – régóta ismert arról, hogy képes érzelmeket és emlékeket kiváltani. A PLOS ONE folyóiratban publikált, új tanulmány azonban azt sugallja, hogy szerepe sokkal mélyebbre nyúlik, és tükrözi, sőt talán még befolyásolja az erkölcsi keretünket is.

– mondta Dr. Charalampos Saitis, a tanulmány egyik vezető szerzője, a londoni Queen Mary Egyetem Elektronikai Mérnöki és Informatikai Karának digitális zenefeldolgozással foglalkozó docense a ZME Science online tudományos portálnak.

A kutatás során a szakemberek több mint ezernégyszáz résztvevő adatait elemezték, akik kedvenc előadóik dalait a Facebook-oldaluk segítségével osztották meg.

A tudósok ezután gépi tanulási algoritmusokat alkalmaztak, hogy megvizsgálják az egyes résztvevők által preferált előadók öt legjobb dalának akusztikai és szöveges jellemzőit. Ez magában foglalt kifinomult szövegfeldolgozási technikákat a dalszövegek narratív, erkölcsi értékek, érzelmek és érzelmek elemzésére.

Ezt jelzik a dalszövegekben kifejezett érzések

A Spotify API program alacsony és magas szintű audiojellemzőkkel járult hozzá, amelyek segítettek kiszűrni a hangmagassággal, ritmussal, tempóval vagy energiával kapcsolatos mintákat a zenében.
Az eredmények lenyűgözték a szakembereket. Azt találták, hogy

Kimutatták azt is, hogy az olyan zenei elemek, mint a hangmagasság és a hangszín, szorosan kapcsolódtak a gondoskodás és a tisztesség értékéhez. Ezzel szemben a dalszövegekben kifejezett érzések és érzelmek hatékonyabban jelezték előre a hűség, a tekintély és a tisztaság tulajdonságait.

Íme néhány a legfontosabb megállapítások közül:

• azok az emberek, akik nagyra értékelik a törődést és az empátiát, előnyben részesíthetik az együttérzést, a kedvességet és a megértést hangsúlyozó dalszövegeket. Ezekben a dalokban gyakran szerepelnek a mások segítésének, az érzelmi támogatásnak és az érzelmi kapcsolatoknak a témái.
• azok, akik a méltányosságot és az igazságosságot helyezik előtérbe, az olyan dalokhoz vonzódhatnak, amelyek társadalmi problémákkal, egyenlőtlenségekkel foglalkoznak, vagy a méltányosság és az egyenlő jogok mellett érvelnek.
• a lojalitást, a csoportszolidaritást és a hazafiságot értékelő egyének a nemzeti büszkeség, a csoporthoz vagy közösséghez való hűség, valamint a kollektív identitást ünneplő dalok témáit élvezhetik
• az erős tekintélytudattal, struktúrával és hagyománytisztelettel rendelkező emberek előnyben részesíthetik azokat a dalokat, amelyek a tekintély, a hagyomány és a status quo tiszteletét hangsúlyozzák.
• azok az emberek, akiknek fontos a gondoskodás és a méltányosság, a lágyabb, dallamosabb és kevésbé agresszív zenét kedvelhetik, míg a tekintélyt és a hagyományt jobban hangsúlyozó emberek a strukturáltabb és esetleg klasszikusabb zenei formák felé hajlanak.
• a pozitív, felemelő szövegű, energikus és vidám zene preferálása az egyén optimista szemléletére és a pozitivitás és a remény köré épülő értékrendjére utalhat.

Gyakorlati alkalmazásokban lehet felhasználni

A tanulmány elismeri ugyanakkor a kulturális és társadalmi kontextus szerepét a zenei preferenciák és az erkölcsi értékek alakításában. Az a zene, amely az egyik kulturális kontextusban morális felhangja miatt rezonál, egy másikban más fogadtatásban részesülhet.

De ennél többről van szó. Az új eredményeket gyakorlati alkalmazásokban is fel lehet majd használni, a személyre szabott zenei javaslatoktól kezdve a mentális egészségügyben alkalmazott zeneterápiáig.

Vjosa Preniqi, a tanulmány vezető szerzője, a Queen Mary Adat-informált közönségközpontú médiamérnöki doktori képzési központjának PhD-hallgatója szerint ha megértik ezt az összefüggést, új utakat nyithatnak meg a pozitív erkölcsi fejlődést elősegítő, zenei alapú beavatkozások előtt.