Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sorozatban másodszor lett Magyarország az EU legkorruptabb országa, lassan a régiónk többi EU-tagjától is leszakadunk. A kormány intézkedései nagyrészt csak az unió felé mutatott látszatról szólnak, az EU kérései túl későn jöttek és túl keveset jelentenek – áll a Transparency Magyarország most bemutatott jelentésében.

Nem csak egyszerűen megőrizte Magyarország az utolsó helyét az EU országai közül a Transparency International korrupcióérzékelési indexében, hanem egy év alatt még tovább is nőtt a különbség köztünk és az unióban utolsó előtti Bulgária között. A TI berlini központja reggel mutatta be a világ 180 országáról készített felmérésének eredményeit, a Transparency International Magyarország pedig ez után közzétette a magyar ügyeket bemutató elemzését.

Önmagukban a számok is sokat elmondanak a magyar és a nemzetközi helyzetről:

  • A 0-tól 100-ig terjedő skálán, amelyen 0 a totálisan korrupt, 100 a tökéletesen tiszta, ugyanúgy 42 pontot szereztünk, mint egy éve.
  • Az EU-ban utolsó előtti Bulgária 43-ról 45-re javított, a harmadik legrosszabbul álló Románia pedig maradt 46 ponton.
  • A 42 pont épp annyi, amennyit szerzett Kína, Bahrein, Kuba, Moldova, Trinidad és Tobago, illetve Észak-Macedónia, a világ 180 országa közül pedig egy helyet még javítottunk is, a 76. legjobb helyre jöttünk fel – de ezen a ponton mindig elmondják, teljesen más kultúrájú, társadalmú és gazdaságú országokat összehasonlítani félrevezető lehet, minden állam korrupcióellenes munkáját a hozzá hasonló országokhoz érdemes hasonlítani, Magyarországot az EU-hoz.
  • Közép-Európa más országai közül Csehország 57, Lengyelország és Szlovákia 54-54 pontot szerzett.
  • Az egykori keleti blokkból a Baltikum emelkedik ki: Lettország 60 pontra javított, Litvánia 61-re rontott, míg Észtország 76 pontjával a világ 12., az EU 8. legkevésbé korrupt állama.
  • Magyarország 2012 óta 13 pontot és globálisan 30 helyet rontott, ez az egész világon a legnagyobb zuhanás volt ez idő alatt, holtversenyben Ciprussal,
  • A helyzetünk annyira rossz, hogy most már a jelentés magyar részének szerzői elkezdtek összehasonlítani minket nem csak a V4-ekkel vagy Bulgáriával és Romániával, hanem Ukrajnával és Szerbiával is: mindkettő 36 ponton áll.

Orbán Viktor sokat beszél Ausztriáról, mint a magyar fejlődés laboratóriumáról, de nem úgy tűnik, mint ha a korrupció elleni harcban közelítenénk egyhamar az osztrákokhoz, az ottani 71 pont most a legjobb mutató a szomszédos országok között – mondta el Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője.

Az EU reformkövetelései: túl kevés, túl későn

A magyar kormány több vállalást is tett, hogy visszaszorítja a korrupciót, csak jöjjenek az EU-pénzek. A TI Magyarország értékelése szerint ezeknek nem volt nagy hatásuk, már csak azért sem, mert az unió túl kevés reformot kért, és azt is túl későn.

Az Integritás Hatóság 50 ajánlása közül például a kormány 23-mal egyáltalán nem értett egyet és nem vállalt további intézkedést, a hatóság pedig ilyenkor nem tehet semmit, azon kívül, hogy „nyilvánosan kifejezze a sajnálkozását”. Az egyetlen pozitívum az, hogy az Integritás Hatóság nem vált a kormány meghosszabbított karjává - mondta Martin József Péter. A Korrupció Ellenes Munkacsoport pedig, amelynek a TI Magyarország is a tagja, nem vizsgálódhat konkrét korrupciógyanú alapján és nem kérhet felvilágosítást arról, hogy a hatóságok jól végzik-e a dolgukat – áll a jelentésben.

A sajtótájékoztatón Martin József Péter kérdésre válaszolva elmondta: ennek ellenére úgy látja, a TI Magyarországnak megéri továbbra is bent maradnia a munkacsoportban, adnak időt arra, hogy kiderüljön, a hatóságnak van-e bármi haszna,

„de a türelmünk nem végtelen”

, ha hosszú időn keresztül nem történik érdemi előrelépés, „akkor valószínűleg át fogjuk gondolni a részvételünket”. Ezt az alapján is fogják eldönteni, hogy egyes konkrét esetekben a hatóság hogyan kommunikál, és mennyire áll bele egy-egy ügybe. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója ehhez azt tette hozzá: olyat még nem láttak, hogy a hatóság munkája folytán valamilyen korrupciós ügyben valaki lebukott volna - egyébként is, a hatóságnak feladata lenne, hogy ha valamiben nem együttműködő az állam, akkor legalább fellármázza a közvéleményt.

De nem csak a hatóságok eszköztelensége a baj. Az információszabadsággal már alapból pocsékul álltunk és onnan is sikerült tovább rontanunk – ugyan a közérdekű adatok igénylésének néhány kirívóan súlyos akadályát eltörölte a kormány, de a legsúlyosabb korlátozások megmaradtak, majd a 2023 végi salátatörvényekkel még sokkal könnyebb lett eltitkolni nagyjából bármit –, a vagyonnyilatkozatok szabályait pedig úgy alakítgatták, hogy a TI Magyarország szerint „a vagyonnyilatkozatoknak a jelen formájukban semmi értelme”.

A jogállam és a demokrácia utolsó védvonalát a bíróságok jelentik ma Magyarországon – áll a jelentésben. Martin József Péter pozitívumként említette az Országos Bírói Tanács megerősítését, azt, hogy állami szvek nem támadhatják meg az Alkotmánybíróságon a bírósági ítéleteket, azt, hogy az Ab tagjait nem lehet a Kúriára átirányítani, valamint hogy nem jár fegyelmi a bíróknak, ha az EU Bíróságához fordulnak. A kormány azonban a bíróságokkal szemben is megpróbál egyre nagyobb befolyást szerezni, az EU által kikényszerített reformok – amelyek nem foglalkoztak sem az ügyelosztás fontosabb kérdéseivel, sem a bírói előmenetellel – ezt a folyamatot jó esetben legalább lassítani tudják, megállítani nem.

 

Közös ellenzéki tüntetés a szabadságért, a korrupció ellen! demonstráció 2018. október 23-án
Máté Péter

A közbeszerzési rendszer működésében sem hoztak fordulatot az uniós intézkedések, mert nem tudják csökkenteni azt a nagy koncentrációt, ami az elmúlt 10-14 évben a NER-ben kialakult - mondta el a TI Magyarország ügyvezetője. Az egy résztvevős tenderek arányát sikerült lefaragni 15 százalékosra az EU kérésének megfelelően, de egyes kormányközeli szereplők mostanra megingathatatlanul vezető szerepbe betonozták be magukat, több fontos ágazatban pedig – mind a kommunikáció vagy az informatika – keretmegállapodásokkal segítik a NER-közeli szereplőket abban, hogy megőrizzék az első helyüket a piacon.

Már azt sem mondhatjuk, hogy ugyan korruptak vagyunk, de legalább fejlődünk

A 2010-es évtized második felében sokszor állapította meg a TI, hogy Magyarországon egy furcsa kettősség figyelhető meg: ugyan egyre korruptabb az ország, de a gazdasága egész jól fejlődik, legalábbis a fontosabb makromutatókban mindenképp – nagy volt a GDP-növekedés, alacsony a munkanélküliség és az infláció, nem volt komoly gondunk a pénzügyi egyensúllyal is –, egyszerűen az ide érkező befektetők és a magyar gazdaság szereplői is beárazták a korrupciót a hétköznapi jelenségek között. Mostanra ez nagyrészt elmúlt, Magyarország gazdasága rosszul teljesít már évek óta, egyedül a munkanélküliségre nem panaszkodhatunk.

Az elemzés arra tér ki: van olyan helyzet, amikor a korrupció még jó is a gazdaságnak. Kína és kisebb ázsiai országok a legjobb példa erre, ott nagyot tud dobni a gazdaságon az, amikor a helyi kiskirályok helyett az állam szervezi meg a korrupciót, de például az állam túlárazott beruházásai is sok munkahelyet tudnak teremteni. Ez azonban nem annyira Európára igaz, errefelé sokkal inkább érvényes az az összefüggés, hogy minél tisztább egy ország, annál jobb a gazdasága is. A magyar helyzet azért volt különös, mert éveken át nagyon nem állt összhangban Európa más országaival.

Annak, hogy már a gazdaságunk sem teljesít jól, a TI Magyarország szerint a legfőbb oka az, hogy amíg volt sok pénz, addig a fogyasztást és a beruházást próbálta a kormány erőltetetten növelni, nem pedig az exportot és a termelékenységet. Hiába jött be 2010 és 2022 között évente átlagosan a GDP-nk 4 százalékát kitevő EU-pénz, ez arra volt jó, hogy a korrupciós kitettség nőjön, arra már nem, hogy hatékonyabb legyen a munka, több legyen a vállalkozás vagy épp hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek.

Egyvalamiben viszont még mindig eltér Magyarország attól, ami Európa-szerte megszokott: a nagy korrupció nem ijeszti el a befektetőket, a beruházási ráta az EU egyik legmagasabbja, és még akkor is dobogós, ha az állami beruházásokat kivesszük a számításból. Ezt a TI Magyarország azzal magyarázza, hogy a NER-közeli cégek támogatása továbbgyűrűzik az ő beruházásaikban, sokáig az alacsony kamatok is segítettek (most épp nem), ráadásul a túlárazások még javítják is rövid távon a gazdasági statisztikákat.

Mi történik a világon máshol?

A listán egymás után harmadszor is Dánia került az élre, 90 ponttal. Az első tíz így néz ki:

  • 1. Dánia 90
  • 2. Finnország 87
  • 3. Új-Zéland 85
  • 4. Norvégia 84
  • 5. Szingapúr 83
  • 6-7. Svédország és Svájc 82
  • 8. Hollandia 79
  • 9-10. Németország és Luxemburg 78

Ha egy ország jól áll ezen a listán, az sem azt jelenti, hogy nincs ott korrupció, mert az mindenhol van, hanem azt, hogy ott a közhatalom jól működik, az állam pedig a korrupció elleni harcot szolgálja – magyarázta Martin József Péter.

A lista legvégén 11 ponttal Szomália áll, közvetlenül előtte 13-13 ponttal Venezuela, Szíria és Dél-Szudán.

Az Egyesült Államok 69 ponttal a 24. helyre került. Kína, ahogy arról már szó volt, Magyarországgal azonos, 42 pontot kapott, ezzel a világ 76. helyén áll, Oroszország pedig 26 pontjával a 141. (azaz a 40. legkorruptabb a 180-ból).

Így jött ki az eredmény

A korrupció nehezen mérhető dolog, a TI kutatói nem konkrét ügyekben lépnek fel nyomozóként, hanem üzletembereket és szakértőket kérnek meg arra, hogy értékeljék, mennyire érzik nagynak a közszektor korrupciós fertőzöttségét. A listát 13 felmérés és értékelés alapján készítette el a TI berlini központja – az európai országokra ezek közül 10 vonatkozik –, mindegyikben 0 és 100 közt pontozzák az országokat, ezek átlaga adja a végső számot.

Borítóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István