Megnehezítette a kormány azoknak a katonáknak az elhelyezkedését, akiket az év elején indult nagy elbocsátási hullámban küldtek el – derült ki egy, az RTL.hu-hoz eljutott nem nyilvános, úgynevezett 4000-es típusú kormányhatározatból.

Ezek a kormányhatározatok általában munkaügyi kérdésekkel foglalkoznak, ezekben rögzítik az állami szférában dolgozók létszámával vagy juttatásaival kapcsolatos döntéseket. Ezeket nem hozzák nyilvánosságra, pedig ezreket is érinthetnek.

Az rtl.hu által megismert határozat szerint azok, akiket az év eleji elbocsátási hullámban küldtek el, csak előzetes kormányzati engedéllyel helyezkedhettek el kormányzati igazgatási, vagy a kormány és a miniszterek felügyelete alá tartozó szerveknél.

Nekikezd a katonaság átalakításának a kormány, első lépésként jön a "különös szolgálati rend"

Egy más témájú törvényjavaslatba rejtette el a kormány azt a kétmondatos jogszabálymódosítást, amely fenekestül forgathatja fel több tízezer katona életét. Úgy tudjuk, ez csak az első hulláma a honvédségi állományra vonatkozó szabályok tervezett "rugalmasabbá" tételének. Jöhet a sávos fizetés és a teljesítményértékelés, mostani formájában megszűnhet a szabadság és a túlóra is.

Ez azt jelenti, hogy az érintettek kénytelenek voltak a piacon munkát keresni, miközben a tudásukat leginkább a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál, a közigazgatásban, az oktatásban vagy más állami szervezeteknél tudnák használni.

A portál szerint a szabály vonatkozik a kinevezésekre és a szerződéskötések és az egyéb megállapodások is engedélykötelesek. A határozat visszavonásig érvényes, ám azt a honvédelmi tárca nem árulta el, hogy érvényes-e még.

Az erőből, egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel végrehajtott “fiatalítás” áldozata lett a honvédségnél sok tiszt, főtiszt és tábornok – a katonai hírszerzésnél is –, sőt maga az akkori vezérkari főnök és a helyettese is (utóbbi athéni nagykövet lesz).

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter

Kriza Márton

Közben pedig a parlament előtt van az a terv, amellyel a kormány biankó felhatalmazást adna Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszternek, hogy szinte bárhogy átalakítsa a honvédséget.

Emellett az Alaptörvénybe foglalná a kormány azt is, hogy a haza védelme nemcsak állami, hanem “nemzeti ügy”, továbbá a honvédségnél megszüntetné a szakszervezeteket.

Korábban nyilvánosságra került egy hasonló határozat, amely röghöz kötötte a köztisztviselőket. A kormány nem cáfolta, hogy a határozat megtiltja a kormánytisztviselőknek, hogy munkakört váltva magasabb fizetéssel járó pozíciót vállalhassanak.

(Nyitóképünk illusztráció)