„Bár az USA számára Kína a legfontosabb ellenfél, ez nem jelenti azt, hogy képes elkerülni más konfliktusokat” – írta William Burns (képünkön), a CIA igazgatója a Foreign Affairs külpolitikai szaklapban.

Ukrajna támogatásának jelentősége

Burns áttekintette az Egyesült Államok jelenlegi legfontosabb külpolitikai kihívásait, amelyek közül a legsürgetőbb az, amit Oroszország jelent, ám szerinte Vlagyimir Putyin háborúja több szempontból is kudarcot vallott, ráadásul Jevgenyij Prigozsin kérészéletű lázadása azt is megmutatta, hogy a propagandában túlmisztifikált putyini hatalomgyakorlás nem túl hatékony. A magát keménykezű vezető hírében oly szívesen láttató Putyin ugyanis magára hagyottnak és tanácstalannak tűnt, miközben az orosz elit nem is azon morfondírozott, hogy miért meztelen a király, hanem azon, hogy miért nem képes ennyi idő alatt felöltözni.

Az oroszok minden problémája ellenére az idei év nehéznek ígérkezik Ukrajna számára a csatatereken, ez az állhatatosság próbája lesz, amelynek következményei messze túlmutatnak majd az országnak a szabadsága és a függetlensége megőrzéséért folytatott hősies küzdelmén. A siker titka ugyanakkor az ukránokat támogató nyugati segélyszállítmányok fenntartásában rejtőzik. Az amerikai védelmi költségvetés kevesebb mint az öt százalékának befektetésével jelentős geopolitikai hasznot érhet el az USA és az amerikai ipar is – írta a CIA igazgatója.

Kína figyel

Senki nem figyeli olyan árgus szemekkel az USA Ukrajna-politikáját, mint Kína. Hszi Csin-ping a harmadik ciklusára annyi hatalmat összpontosított a kezében, amivel az elődei közül utoljára Mao Ce-tung rendelkezett, és ezt a hatalmat nem a Kínát gazdasági nagyhatalommá tevő geopolitikai rendszer fenntartására, hanem az újraírására szeretné fordítani.

Hszi hajlamos az USA-t egy hanyatló hatalomnak látni, így az, hogy Washington beállt Ukrajna mögé, egész biztosan meglepte. Amerika nem csak hajlandó gazdasági veszteségeket okozni és elszenvedni is annak érdekében, hogy ellenálljon a putyini agressziónak, de képes volt rávenni a szövetségeseit arra, hogy cselekedjenek hasonlóan. Ez az egységes fellépés jelentősen ellentmond a Pekingben a hanyatló Amerikáról kialakult elképzelésnek. Ukrajna támogatásának folytatása tehát nem Tajvan rovására történik, hanem éppenséggel az Egyesült Államok elszántságának bizonyítéka, ami Tajvannak is használ – írja Burns.

A középhatalmak kora

A mostani veszélyekkel teli, megosztott világban nő a jelentősége középhatalmaknak. Legyenek akár demokráciák, vagy autokráciák, fejlett, vagy épp fejlődő országok, ezek mindegyike szeretné majd a lehető legtöbb járható opciót nyitva tartani a maga számára, azaz kevés hasznot és sokkal több kockázatot látnak majd abban, hogy egy nagyhatalom mellett köteleződjenek el. Sokkalta valószínűbb, hogy míg bizonyos kérdésekben az USA által szabott irányvonalat követik, addig továbbra is üzletelni fognak Kínával. Ha pedig a múlt bármiben is irányadó, akkor Washingtonnak figyelemmel kell kísérnie a szaporodó középhatalmak között megjelenő rivalizációt, ami a történelem folyamán már nem egyszer vezetett nagyhatalmak összeütközéséhez.

A Közel-Kelet és az Irán-probléma

Izrael és a térség biztonsága szempontjából kulcsfontosságú foglalkozni Iránnal. A teheráni rezsimet felbátorította a válság és kész benne részt venni és harcolni az utolsó helyi csatlósáig, miközben kiterjesztette az atomprogramját és támogatja az orosz agressziót is. A Hamász október 7-i támadássorozatát követően Irán jemeni szövetségesei, a húszi lázadók voltak például azok, akik támadásokat indítottak a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajók ellen.

Az Egyesült Államoknak nem kizárólagos felelőssége úrrá lenni a Közel-Kelet bármelyik kínzó problémáján, ám ezek egyike sem kezelhető, pláne nem oldható meg jelentős amerikai részvétel nélkül – vélekedik Burns.

A hírszerzés szerepe a 21. század konfliktusaiban

A CIA és a vele együttműködő szövetségesei voltak azok, akik már 2021-ben figyelmeztettek a közelgő orosz támadásra, ezen ismeretek hatására küldte Burnst Moszkvába Biden elnök, ahol az igazgató novemberben figyelmeztette Putyint és tanácsadóit egy esetleges Ukrajna elleni támadás következményeire. Az oroszok ugyanakkor ezt blöffnek tekintették és mégis a támadás mellett döntöttek.

A hírszerzés jó munkája tette lehetővé az elnök számára azt is, hogy egy erős koalíciót hozzon létre és tartson fönn a szövetséges államokból Ukrajna támogatására. A hírszerzésnek egy új taktikája az elnök által is alkalmazott „stratégiai deklasszifikálás”, azaz titkosított információk nyilvánosságra hozatala. Ez történt akkor is, amikor a britekkel együttműködésben, a háború kitörésének küszöbén leleplezték azokat az orosz hamis zászlós műveleti terveket, amikkel Moszkva a háború kirobbantásának felelősségét megpróbálta volna az ukránokra kenni. Ez az akció megakadályozta Putyint ebben.

Hosszú távon ugyanakkor nem Moszkva, hanem Peking jelenti a legnagyobb fenyegetést és az elmúlt két évben a CIA is úgy szervezte át magát, hogy leképezze ezt a váltást. „A prioritások mit sem érnek, ha nem jelennek meg így a költségvetésben” – írta. Ennek megfelelően a Kínával kapcsolatos hírszerzési munkához rendelt eddigi költségeket a szervezeten belül megduplázták.

A hírszerzés technológiai kihívásai

A CIA azon dolgozik, hogy a csúcstechnológiai eszközöket összekapcsolja az egyénekről történő hírszerzés ősi technikáival. A technológia természetesen a kémkedés számos aspektusát nehezebbé teszi, mint valaha. Az okosvárosok korában, amikor minden utcán videokamerák vannak, és az arcfelismerő technológia egyre inkább mindenütt jelen van, a hírszerzés sokkal nehezebbé vált. Egy CIA-tiszt számára, aki a tengerentúlon, egy ellenséges országban dolgozik, és olyan forrásokkal találkozik, akik a saját biztonságukat kockáztatva értékes információkkal szolgálnak, az állandó megfigyelés akut fenyegetést jelent. De ugyanaz a technológia, amely néha a CIA ellen dolgozik, azt a szervezet a javára is fordíthatja – írja.

A mesterséges intelligencia forradalma és a nyílt forráskódú információk lavinája a titokban gyűjtött információk mellett történelmi jelentőségű új lehetőségeket is teremt a CIA elemzői számára. Új mesterséges intelligencia-eszközöket fejlesztenek ki, amelyek segítenek nekik gyorsabban és hatékonyabban feldolgozni ezt az anyagot, így a tisztek arra koncentrálhatnak, amihez a legjobban értenek: megalapozott döntéseket hozni arról, hogy ezen adatok közül melyek azok, amik a legfontosabban a politikai döntéshozók és az amerikai érdekek szempontjából. A mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni az emberi elemzőket, de már most is erősíti őket.