szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A mesterséges intelligencia mellett a virtuális valóságot mutató szemüvegek jelentik a techsajtó idei kedvenc témáját. Hamarosan a háztartások részei lehetnek ezek az eszközök is, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hatással lesznek a szemre, elsősorban a gyerekek szemére. És nemcsak emiatt lehet gond velük.

Idén jelentette be az Apple a már nagyon várt AR/VR szemüvegét, a Meta pedig egy kicsit még be is előzte a Quest 3-mal. Biztosra vehető, hogy a közeljövőben más gyártók is beállnak a sorba. Egyelőre igen drága eszközökről van szó, de ahogy majd egyre jobban bekerülnek a fősodorba, az áruk is csökkenni fog. És már most megjósolható, hogy sokszor előkerül majd a kérdés, milyen hatással vannak a szemre, különösen a fejlődő szemre, illetve úgy általában, a kisebbek egészségére.

A ZDNet szakértői cikkében felhoz egy régi példát. Anno a túl közeli televíziózástól féltették a szülők a gyerekeik szemét, és bár azóta kiderült, hogy a tévéhez túl közel ülve sem károsul végleg a gyerekek szeme, azért az tagadhatatlan, hogy megerőlteti a szemet (amit a monitor előtt dolgozók is megerősíthetnek). Egy virtuális valóság szemüveg ugyan teljesen más, mint egy televízió, de óhatatlanul felmerül a kérdés, mennyire biztonságos a szemre. Vannak-e egészségügyi következményei annak, ha a gyerekek ilyet viselnek, így töltik a szabadidejüket?

A VR-szemüvegek a konkrét jelenlét érzetét keltik a számítógép által generálta világban azáltal, hogy olyan képeket jelenítenek meg, amelyek fejmozdulatok hatására megváltoztatják a perspektívát. Amikor egy gyerek egy videojátékot játszik a tévén, majd más tárgyakra pillant a szobában, a szeme megváltozik, ahogyan fókuszál a közeli vagy távoli dolgokra. A virtuális valóság szemüveg viselése azonban azt jelenti, hogy a képernyő mindig ugyanolyan távolságra van, még akkor is, ha a virtuális valóságban a tárgyak közelebb vagy távolabb vannak, mint a valóságban. Ez leegyszerűsítve megzavarhatja a szemet, mivel az agy azt súgja, hogy nézzen valamit, ami közelebb van a gyerekhez, és a szemek meg is próbálnak rá fókuszálni, de a képernyő mindig ugyanabban a távolságban marad.

A gyártók figyelmeztetéseket is adtak ki arra vonatkozóan, hogy a VR-szemüvegek hosszan tartó használata befolyásolhatja viselője fókuszálási, tárgykövetési és mélységérzékelési képességét. Ez különösen vonatkozik a gyermekekre és fejlődő látórendszereikre, bár Nathan Cheung, a Duke Egyetem gyermekszemésze úgy véli, hogy még további kutatásokra van szükség, mielőtt megszületik az ítélet. „Ez egy új technológiai terület, amelyről egyszerűen nincs sok adatunk" – mondja.

Aki emlékszik, hogyan röhögték ki 16 éve az iPhone-t, az nem söpri le azonnal az Apple új szuperszemüvegét

Okostelefonok az iPhone előtt is léteztek, de alig keltették fel valaki érdeklődését. Ikonikus termékééhez hasonló receptet követne az Apple a múlt héten bemutatott Vision Próval. Az okosszemüveg sikerét például az ára, de nem csak az akadályozhatja. Esélylatolgatás.

De van itt valami más is. Mivel a jelenleg piacon lévő legnépszerűbb ilyen szemüvegek átlagos súlya csaknem másfél kilogramm, az említett szakember szerint az ilyen eszközök használatának legközvetlenebb kockázata a gyermekek számára a nyak megerőltetése. Egy további lehetséges probléma a VR-szemüveget használó gyerekeknél a „kiberbetegség”, amely mondhatni egyfajta utazási betegség, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel járhat. Ezt a vizuális információ és a test mozgás- vagy helyzetérzéke közötti eltérés okozza.

Mindez nem hangzik túl jól, de szerencsére van módja annak, hogy minimálisra csökkentsük a gyerekeket érő kockázatokat: a VR-szemüvegek viselése esetében is korlátozni kell az expozíciós időt, azaz meg kell szabni, hogy mennyi ideig „játszhasson vele” a gyerek. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia legfeljebb napi két óra képernyőidőt javasol, és a gyerekszemész szerint a VR-szemüvegek használata „hasonló a képernyőidőhöz”, tehát aszerint kell korlátozni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.