Két bántalmazó óbudai óvónőt kirúgtak. És? - A problémát nem oldották meg

A III. kerületi óvodában verbálisan bántalmazták az autista kisfiút. Sajnos az eset csak a jéghegy csúcsa.

Autista gyerek - bántalmazó óvónő
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Január végén bejárta a sajtót a sokakat felháborító eset: egy óbudai óvodában verbálisan bántalmaztak egy autista a kisfiút az óvónők. Az 5 éves beszélni nem tudó Ádent a pedagógusok Mauglinak csúfolták a társai előtt. Az esetről hangfelvétel készült. És hogy mi vezethet odáig, hogy ilyesmi megtörténhessen?

Mauglinak csúfolták az autista kisfiút

A kisfiú édesanya egy ideje gyanakodott, hogy valami nincs rendben az óvodában, mert Áden nem akart menni reggelente. Próbált beszélni az intézményvezetővel, de hiába. Ekkor döntött úgy, hogy diktafont tesz kisfia táskájába, mellyel az óvodai életből 2,5 órányi eseményt rögzített. Ezen a felvételen hallható, ahogy az óvónők káromkodnak, ingerülten beszélnek a kisfiúval, Mauglinak csúfolják. Az édesanya pedig a zajok alapján arra következtet, kisfiát egy időre bezárhatták valamilyen szekrénybe is, mely ellen Áden a felvételen hallhatóan tiltakozott.

Az Észak-Budapesti Tankerületi Központ vizsgálatot indított az ügyben. A hangfelvételen hallható két óvónőt elbocsátották az intézményből, egy harmadikat pedig figyelmeztettek. A helyzet azonban nem oldódott meg ennyivel, rendszerszintű problémáról van szó.

10 ezer autista gyerek itthon

Hazánkban az elmúlt évtizedben triplájára nőtt az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyerekek száma a KSH adatai szerint. A legutóbbi statisztika szerint csaknem 10 ezer gyereket tartanak számon. Ebben a tízezerben vannak olyanok, akiknek jó értelmi képességek mellett problémát okoz a kapcsolatteremtés vagy a kommunikáció, de olyan gyerekek is, akik értelmileg akadályozottak.

Nehéz eljutni a diagnózisig

- Bölcsődés volt a gyerekünk, amikor először felmerült a gyanú, hogy esetleg autizmusban érintett lehet. Júniusban kértem neki időpontot kivizsgálásra a Bethesdába, ahová a következő év augusztus 21-ére adtak időpontot. Végül egy lemondás miatt májusban felhívtak, hogy megüresedett egy hely, és ha meg tudjuk oldani a következő héten, akkor mehetünk. De alapvetően az egyéves várólista egyáltalán nem ritka. Azóta voltunk a pedagógiai szakszolgálatnál is, ők is rögzítették a diagnózist. Emiatt az oviban kellene fejlesztést kapnia, és hivatalosan járna pedagógiai asszisztens, de azóta sem lett egyik sem. Pedig már középsős. Abból a szempontból szerencsések vagyunk, hogy a gyerekünk elég jól integrálható - magasan funkcionáló autista, vagyis az intellektuális képességei nagyon jók -, ezenkívül meg tudjuk oldani a fejlesztését magánúton. De akinek nincs rá lehetősége, hogy 40 ezret vagy még többet áldozzon erre havonta, annak a szülőnek a gyereke így járt? - teszi fel a költői kérdést egy érintett édesanya.

Miért van ennyi autista gyerek?

A magas szám részben az egyre jobb diagnosztikai eljárásoknak köszönhető, de szakemberek szerint az okok között felsorolható a civilizált ember táplálkozása - a tápanyagban szegény, feldolgozott élelmiszerek fogyasztása -, illetve az is, hogy az orvostudomány ma már az egészen kis súllyal született babákat is képes életben tartani. Nekik nagyobb esélyük van a normál ütemtől eltérő fejlődésre, különféle agyi vagy mozgásszervi eltérések, problémák kialakulására.

Hogyan zajlik az integráció?

Hazánkban nagyon sok óvodai csoportban van olyan gyerek, aki valójában nem lenne integrálható, de legalábbis nem úgy, hogy egyszerűen csak beteszik huszonhatodiknak a csoportba. Ezek a gyerekek különösen érzékenyek a zajokra, a sok emberre, az óvónők pedig nem kapnak pluszsegítséget a nevelési munka során. Előfordul, hogy egy autista gyerek szociális képességei azon a szinten állnak, hogy tör-zúz, állandóan sikít vagy épp a csoportszoba közepére pisil, viselkedésével megrémítve a többieket. Ilyen körülmények között nyilvánvalóan nehéz nevelő munkát végezni, hiszen a gyerek teljes embert kívánna.

Elvileg számos óvoda és iskola integrálhat autizmussal élő gyereket - csak Budapesten 456 ilyen intézmény van. Az óvodák, iskolák a sajátos nevelési igényű gyermekkel járó többletfoglalkozás miatt emelt normatívát, vagyis dupla fejpénzt igényelhetnek az államtól. Ez azonban nem jelenti, hogy a gyerek minden esetben megkapja a fejlesztést, és sajnos azt sem, hogy az óvónők pszichológiai szempontból alkalmasak a nevelésére - ahogyan ezt a fenti, óbudai óvodában történt eset is fájdalmasan jól mutatja.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Rendszerszintű probléma

A rendszer sajnos több sebből vérzik. Akár évek is eltelhetnek az első gyanútól kezdve a diagnózisig. Ha megvan a diagnózis, és van olyan intézmény, aki integrálná a gyereket, nincs szakember, aki foglalkozna vele. A fejlesztés tehát magánúton történik, ha a családnak van rá kerete. Pedig az ezekben a korai években megkezdett egyénre szabott fejlesztés mind a gyerekek, mind a szülők számára óriási segítség lenne.

Ehelyett a problémát rátolják az óvodákra, az amúgy is túlterhelt óvodapedagógusokra, akiknek nemigen van eszköztára az autista - vagy más SNI-s - gyerek nevelésére, hiszen nem gyógypedagógusok, nem fejlesztőpedagógusok. És bár sok évvel ezelőtt még Vekerdy Tamás azt mondta, „…az óvónők a közoktatás legjobb szereplői, legtöbbet tudnak a gyerekről, legközelebb vannak hozzá, legjobban kezelik általában.”, sajnos mára kezd felhígulni a szakma. Az óvodapedagógus szakra felvételizők esetében van ének-zenei, beszéd- és testi alkalmassági vizsga, pszichológiai azonban nincs.

Vagyis nincs olyan szűrővizsgálat, mellyel a pályától távol tarthatóak lennének az olyan nevelők, mint akikről az óbudai esetben hallottunk. Persze úgy is megközelíthetjük a kérdést, hogy a szakma rosszul fizetett, ha még a pszichológiai szempontból is vizsgálnák a jelölteket, ennyi óvónő sem végezne évente.

A kormány az óvodapedagógusok számának csökkenésére adott válaszként egyrészt bejelentette, hogy 2024-től ők is megkapják a 32%-os béremelést - ám a pedagógusok fizetése az emeléssel együtt is 33%-kal kevesebb a diplomás átlagbérnél. Ráadásul azt se feledjük, hogy ennek az eredménynek az eléréséhez az elmúlt években sok pedagógus hozott áldozatot, sokakat bocsátottak el az állásából. A béremelés mellett pedig az állam egy másik módszerrel igyekszik orvosolni az óvodapedagógus-hiányt: egy januártól hatályos kormányrendelet szerint óvónőként már középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni. A középfokú óvodai nevelő képzést országszerte 25 szakképzési intézményben hirdették meg – írja az economx.hu

Más, de nem kevesebb! Egy autista kisfiú élete a mai oktatási rendszerben: interjú Zádori Henriettával és férjével

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük