Tetszett a cikk?

Kétórás interjút adott Moszkvában a Fox Newstól tavaly kirúgott Tucker Carlsonnak Vlagyimir Putyin orosz elnök. Arról is beszélt, hogy nem tárgyalt Orbán Viktorral Ukrajna esetleges felosztásáról. Carlson nem bíbelődött kritikus kérdésekkel, már előre eldöntötte, hogy a nyugati médiumok hazudnak az orosz–ukrán háborúról, Putyin viszont csakis igazat mond. Belpolitikáról nem kérdezett, nem tette szóvá a politikai foglyok és az ellenzék elleni fellépés ügyét sem.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

„A második világháború után egyes területeket Magyarországtól és Romániától vettek el, és csatoltak a korábbi években már megnövelt szovjet Ukrajnához. Ezek a területek a mai napig Ukrajnához tartoznak. Joggal állapíthatjuk meg ezek alapján, hogy Ukrajna olyan mesterséges állam, amelynek kiterjedését Sztálin határozta meg” – magyarázta Putyin. Carlson azon kérdésére válaszolva, hogy Magyarország visszakövetelheti-e a tőle elvett területeket, és erről Putyin beszélt-e Orbán Viktorral, az orosz elnök közölte: soha nem mondta ezt Orbánnak, sőt a téma még fel sem merült tárgyalásaikon. „Viszont tudván, hogy milyen jogsértő volt a sztálini rezsim, felmerülhetnek ilyen követelések, még ha a jog ezt nem is tenné lehetővé. Azt viszont tudom, hogy a Kárpátalján élő magyarok természetesen vissza akarnak kerülni az anyaországhoz” – tette hozzá Putyin sejtelmesen.

AFP / Sputnik / Pavel Bednyakov

Putyin a kétórás interjúban a béke és együttműködés odaadó hívének mutatkozott, szerinte szinte csak az amerikai szolgálatok vezetői tehetnek arról, hogy a hidegháború után nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani Moszkva és Washington között. Putyin példaként megemlítette, hogy miközben több kérdésben is megegyezett az éppen aktuális amerikai elnökkel – egyebek mellett a Moszkva által ellenzett rakétavédelmi terv ügyében –, a CIA vezetői minden alkalommal megfúrták a megállapodást.

Kijevi neonácik

Az ukrajnai háború ügyében is egyértelműen Kijevet és a kijevi „neonáci junta” mögött álló nyugati hatalmakat tette felelőssé. Most éppen nem vonta kétségbe az ukrán nemzet létezését, arról beszélt, hogy az ukránok olyan oroszok, akiket a lengyelek és más európai hatalmak megpróbáltak a maguk képére átalakítani.  Putyin azt állította, a 2014-es ukrajnai forradalom miatt avatkozott be Ukrajnában – aligha hihető azonban, hogy a Krím elfoglalásának terve valóban néhány nap alatt született meg Oroszországban –, majd azt mondta, 2022-ben azért robbant ki a konfliktus, mert Ukrajna és nyugati szövetségesei nem tartották be a harcok lezárását célzó minszki megegyezéseket. Arról nem beszélt, hogy Oroszország sem tette ezt, nem vonta ki például Ukrajnából a hivatalosan be sem küldött orosz alakulatokat.

Az orosz államfő megismételte, hogy Kijevben annak ellenére egy neonáci vezetés ül a nemzet nyakán, hogy Volodimir Zelenszkij zsidó származású, és édesapja a második világháborúban harcolt a németek ellen. „Az ukrán elnök megértette, hogy nem jó ötlet szembeszállni az erős és tevékeny neonáci csoportokkal. És azt is tudja, csak az számíthat a nyugataik segítségére, aki folyamatosan Oroszország gyengítésén fáradozik” – magyarázta Putyin.

AFP / Pool / Gavriil Grigorov

Bár az orosz politikusok – köztük Putyin is – több alkalommal beszéltek arról, hogy az ukrajnai konfliktus a harmadik világháború kitörését okozhatja, és többen már azt javasolták, hogy Moszkva használjon atomfegyvereket a Nyugat ellen, Putyin arról beszélt, hogy mindenki hazudik, aki az állítólagos orosz fenyegetésről beszél. „Ez egyszerűen nem igaz, mi nem támadnánk Lengyelországra vagy Lettországra, ez egyáltalán nem áll az érdekünkben. Akik az orosz fenyegetésről beszélnek, azok saját polgáraikat akarják félrevezetni” – magyarázta. Szerinte a Nyugaton is kezdik megérteni, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni, és ezért előbb-utóbb tárgyalások kezdődnek a párbeszédre kész Moszkva és a többi ország között. Az interjúból az is kiderült, hogy Putyin szerint az orosz társadalom egyik erőssége a tolerancia, amelyet az oroszok történelmük során mindvégig éreztettek a más vallású és más nyelvet beszélő nemzetekkel.

Három nyertes

Tucker Carlson interjújának három nagy nyertese van. Egyikük maga Carlson, akit tavaly látványosan kirúgtak az amerikai republikánusok Trump-párti szócsövének tekinthető Fox News hírcsatornától, s most ezzel a nyilatkozattal próbálja megmutatni, hogy a dicstelen távozás ellenére fontos médiaszemélyiség maradt. A beszélgetés egyben reklámnak is jó, Carlson bemutathatja a világnak az X-en, az egykori Twitteren működő új médiavállalkozását, a Tucker Carlson Networköt (TCN).

A másik nyertes Putyin, aki az orosz és a nyugati közvélemény erre fogékony szeletében olyan nehézsúlyú politikusnak tüntetheti fel magát, akinek szavait az egész világ tisztelettel issza. Carlson az első nyugati újságíró, akinek a Kreml ura interjút adott az Ukrajna ellen két éve tartó háború kezdete óta, s Moszkvának jól jön az, hogy Tucker közönsége a keményvonalas, leginkább Donald Trump-párti republikánusok közül kerül ki. Putyin ugyanis eddig nem érte el közvetlenül az amerikai keményvonalas közönséget, az orosz államfő nyilatkozatai jórészt a hagyományos, Moszkvával nem szimpatizáló amerikai médiumok szűrőjén jutottak el az átlag amerikaiakhoz. A Kreml viszont biztosra mehetett Carlsonnal, az amerikai médiaszemélyiség korábban többször is Oroszország pártjára állt a háborúban, és azt ismételgette, hogy Putyin Oroszországa semmiféle veszélyt sem jelent az USA-ra nézve.

AFP / Pool / GavriilGrigorov

Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt viszont rendszeresen támadta, egyszer – alig leplezett antiszemita váddal – azt állította róla, hogy a zsidó származású ukrán vezető „üldözi a keresztényeket”. Nem véletlen, hogy míg más nyugati újságíróknak nem nyilatkozott Putyin, Carlson – aki a mostani interjút beharangozó videójában azt hazudta, hogy rajta kívül egyetlen nyugati médium sem próbált meg nyilatkozatot kérni az orosz elnöktől – zöld utat kapott.  Azt, hogy mennyire fontos Moszkvának a Tucker-látogatás, az is bizonyítja, hogy az orosz televíziók az amerikai vendég minden Moszkvában töltött pillanatáról beszámoltak: arról, hogy járt a Bolsoj színházban, ahol felemelt egy balerinát, vagy arról, hogy meglátogatta az orosz gazdaság és tudomány vívmányait bemutató moszkvai kiállítást, a VDNH-t.

Gondos időzítés

Az interjú időzítése is fontos, a nyilatkozat akkor került napvilágra, amikor már hetek óta tart a vita arról, hogy az USA törvényhozása megszavazza-e az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros pénzügyi segélycsomagot. A hadi eszközök vásárlását lehetővé tévő csomag kulcsfontosságú Kijevnek, ennek hiányában gyakorlatilag lehetetlenné válik egy újabb ukrán offenzíva beindítása.

Az interjú egyben egy jelen sem lévő szereplőnek, Trumpnak is kapóra jön, a republikánus exelnök ugyanis néha Putyinéhoz nagyon hasonló érvekkel szokta elutasítani Ukrajna megsegítését. Tucker – bár egyes sms-üzenetekben korábban pocskondiázta Trumpot –, úgy tűnik, egyfajta szimbiózisban él a republikánus politikussal. Trump fia például arra utalt a napokban, hogy az egykori tévés műsorvezetőből akár Trump alelnökjelöltje is válhat. A nyilatkozat Európában sem marad hatás nélkül, a populista pártok vezetői minden bizonnyal bőven idéznek majd Putyin mondataiból, és a hazai kormánysajtó is valószínűleg úgy tálalja majd az interjút, mintha végre valaki kimondta az Ukrajnával kapcsolatos „szörnyű igazságot”. Már csak azért is, mert Carlson tavaly Orbán Viktorhoz is elzarándokolt, hogy nagyinterjút készítsen a magyar miniszterelnökkel. A felállás itt is egy kicsit hasonló volt a mostani moszkvai vizithez: Orbánnal ugyanis 2010 óta független magyar újságíró nem készíthetett valódi interjút.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher