Putyin: Néhány héten belül véget érhetne az orosz–ukrán háború

Putyin: Ukrajna mesterséges állam

Tucker Carlson Vlagyimir Putyinnal készített interjúja elején az orosz elnök hosszú történelmi eszmefuttatásba kezdett az orosz államiság kezdeteiről és az ukránok múltjáról, valamint arról, hogy korábban olyan területeket is Ukrajnához csatoltak, amelyek soha nem tartoztak hozzá, többek között korábbi magyar és román területeket is.

− szögezte le az orosz elnök.

Tucker Carlson arra volt kíváncsi, hogy ezt miért csupán két évvel ezelőtt vetette fel Oroszország, miért nem a Szovjetunió szétesésekor.

Végül is a Szovjetunió összeomlását gyakorlatilag az orosz vezetés kezdeményezte. Nem értem, mi vezérelte akkoriban az orosz vezetést, de gyanítom, hogy több oka is volt annak, hogy azt hitték, minden rendben lesz. Először is, azt hiszem, az akkori orosz vezetés úgy gondolta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolat alapjait valójában a közös nyelv jelenti. Az ottani lakosság több mint 90 százaléka beszélt oroszul. Családi kötelékek, minden harmadik embernek volt ott valamilyen családi vagy baráti kapcsolata. Közös kultúra. Közös történelem, végül közös hit, évszázadokon át tartó együttélés egy államban és mélyen összefonódott gazdaságok. Mindezek olyan alapvetőek voltak. Mindezek az elemek együttesen teszik elkerülhetetlenné a jó kapcsolatainkat − magyarázta Vlagyimir Putyin, aki különösen a második pontot tartja fontosnak.

Oroszország önként beleegyezett a szovjet összeomlásba is. Az akkori orosz vezetés azt hitte, hogy ezt az úgynevezett civilizált Nyugat az együttműködésre és társulásra való meghívásként fogja felfogni. Voltak is olyan nyugati politikusok, például a német szociáldemokrata Egon Bahr, akik felismerték, hogy európai biztonsági rendszert kell létrehozni, nem pedig a NATO-t bővíteni, mert az újabb hidegháborúhoz vezet – idézte fel az orosz elnök. Bölcs öregember volt, de senki sem hallgatott rá – mondta el Putyin.

Miért fél a Nyugat jobban egy erős Oroszországtól, mint egy erős Kínától? - tette fel a kérdést Carlson.

– válaszolta az orosz elnök, majd azzal folytatta, hogy a Szovjetunió összeomlása utáni időszakban Oroszország hiába várta, hogy befogadják a „civilizált nemzetek közé".

− szögezte le, az Egyesült Államokra célozva.

A jugoszláv háború

Az ígérettel szemben, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni, a szervezet öt hullámban bővült. Oroszország ezt eltűrte, és tárgyalásokat szorgalmazott. A szakadék akkor kezdett nőni, amikor kitört a jugoszláviai háború, és Oroszország felemelte a hangját Szerbia védelmében.

− mondta Putyin.

Az Egyesült Államok azonban a nemzetközi jogot megsértve bombázta Belgrádot, és ezzel „kiengedte a szellemet a palackból".

− hívta fel a figyelmet az orosz elnök.

Amikor 2000-ben elnök lett, úgy gondolta, a jugoszláv háborúnak vége, meg kell próbálni helyreállítani a kapcsolatokat. Ezt olyannyira komolyan gondolta, hogy a NATO-ba való belépést is felvetette.

Egy találkozón itt a Kremlben a leköszönő elnökkel, Bill Clintonnal, itt a szomszéd szobában, azt mondtam neki, megkérdeztem tőle: Bill, mit gondolsz, ha Oroszország kérné a NATO-ba való belépést, szerinted ez megtörténne? Hirtelen azt mondta: »Tudod, ez érdekes. Azt hiszem, igen.« De este, amikor vacsoránál találkoztunk, azt mondta: Tudod, beszéltem a csapatommal, nem, ez most nem lehetséges. Megkérdezheti tőle.

− elevenítette fel Vlagyimir Putyin, aki megerősítette, hogy pozitív válasz esetén megkezdődhetett volna a közeledés.

Hogy miért utasította el a kinyújtott kezet a Nyugat, arra Putyinnak nincs válasza.

Csak találgatni tudom, hogy miért, túl nagy ország, saját véleménnyel és így tovább. És az Egyesült Államok, láttam, hogyan oldják meg a kérdéseket a NATO-ban − mondta az orosz elnök, aki ennek illusztrálására épp az Ukrajna csatlakozásáról folytatott 2008-as tárgyalásokat hozta fel példaként.

− mondta Putyin, hozzátéve, hogy ha egyszer megtörtént egy ilyen nyomásgyakorlás, nincs rá garancia, hogy nem történik meg újra.

Felajánlotta-e Putyin Kárpátalját Magyarországnak?

A beszélgetés egy részében Magyarországot is szóba hozták.

Mondta már Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét? − tette fel a kérdést az amerikai konzervatív véleményvezér.

− szögezte le Putyin.

De valójában biztosan tudom, hogy az ott élő magyarok vissza akartak jutni a történelmi földjükre − tette hozzá, majd elmesélte egy személyes élményét.

Valamikor a nyolcvanas évek elején autóval kirándultam az akkori Leningrádból, a Szovjetuniót átszelve Kijeven keresztül. Megálltam Kijevben, majd Nyugat-Ukrajnába mentem. Elmentem Beregszászra, és ott minden város és falu neve oroszul és az általam nem értett nyelven magyarul, oroszul és magyarul volt kiírva. Nem ukránul, oroszul és magyarul. Valamilyen falun hajtottam keresztül, és ott férfiak ültek a házaik mellett, és fekete háromrészes öltönyben és fekete hengeres kalapban voltak. Kérdeztem, hogy ezek valamiféle művészek? Azt mondták nekem, hogy nem, ők nem művészek, hanem magyarok. Kérdeztem, mit keresnek itt? Hogy érti ezt? Ez az ő földjük. Itt élnek. Ez a szovjet időkben volt, az 1980-as években. Megőrizték a magyar nyelvet és az összes nemzeti viseletüket. Ők magyarok, és magyarnak érzik magukat − mondta az orosz elnök.

A Majdan téri események lépéskényszerbe hozták Oroszországot

– világított rá Vlagymir Putyin a Tucker Carlsonnak adott interjúban. Az orosz elnök elmondta, hogy amikor Viktor Janukovicsot ukrán elnökké választották, ellenfelei nem ismerték el a győzelmét. Az ellenzőket az Egyesült Államok is támogatta, és végül szerveztek egy harmadik elnökválasztási fordulót.

– mutatott rá Putyin.

Így került hatalomra amerikai támogatással Viktor Juscsenko 2005-ben. A történtek ellenére Moszkva a nyugatbarát politikussal is törekedett a kiegyensúlyozott kapcsolatokra, kölcsönös látogatásokat is tettek az államfők.

Amikor Viktor Janukovics lett az elnök 2010-ben, felmerült Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának kérdése.

– mondta az orosz elnök.

Ez ahhoz vezetett volna, hogy Oroszország lezárja a határait Ukrajnával, és vámhatárokat hoz létre.

Janukovics elkezdte számolgatni, hogy mennyit nyer Ukrajna, mennyit veszít, és azt mondta európai partnereinek, hogy több időre van szükségem, hogy átgondoljam, mielőtt aláírnám – idézte fel Vlagyimir Putyin.

Amint ezt kimondta, az ellenzék nyugati támogatással ellene fordult, és ez vezetett a Majdan téri eseményekhez és „egy ukrajnai puccshoz".

Tehát Ukrajna több kereskedelmi forgalmat bonyolított Oroszországgal, mint az Európai Unióval? – kérdezett rá Tucker Carlson.

– világított rá Putyin elnök, hozzátéve, hogy két ország között a szovjet időktől kezdve igen szoros volt az együttműködés.

– idézte fel az orosz elnök.

Szerinte Janukovics amerikai kérésre nem vetette be sem a rendőrséget, sem a hadsereget, az ellenzék mégis fegyveres puccsot követett el Kijevben, mégpedig a CIA támogatásával – mondta el Putyin.

Technikailag mindent jól csináltak. Elérték a céljukat, a kormányváltást. Politikai szempontból azonban kolosszális hiba volt – mutatott rá Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök szerint az amerikaiak elszámították magukat, előre kellett volna látniuk, hova futnak ki az események. Üldözni kezdték azokat, akik nem fogadták el a puccsot, és ez teremtette meg a Krím-félsziget fenyegetettségét, amire Oroszországnak muszáj volt reagálnia.

– mondta el az orosz elnök, hozzátéve, hogy ez lépéskényszerbe hozta Oroszországot.

– mutatott rá Vlagyimir Putyin.

Hozzátette, hogy Németország, Lengyelország és Franciaország voltak a garanciavállalói a Janukovics kormánya és az ellenzék között aláírt megállapodásnak, de támogatták a puccsot, és mindenki megfeledkezett a szerepükről.

– mutatott rá az orosz elnök, hozzátéve, hogy a célokat el lehetett volna érni legálisan, áldozatok és a Krím elvesztése nélkül.

A kisujjunkat sem mozdítottuk volna, ha nem történtek volna véres fejlemények a Majdanon – szögezte le.

Vlagyimir Putyin választ adott arra a kérdésre is, ami talán a legtöbb embert foglalkoztatta a mostani ukrán helyzettel kapcsolatban. Szerinte a végső lökést a mostani háborúhoz az adta meg, hogy

– mondta Putyin, hozzátéve, hogy egy-másfél évvel ezelőtt Németország és Franciaország korábbi vezetői nyíltan megmondták, hogy valójában ők sem gondolták komolyan a minszki megállapodásokat.

Egyszerűen az orrunknál fogva vezettek minket – mutatott rá Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Mikor lehet béke Ukrajnában?

A sztárújságíró kérdésére a béke lehetőségéről, az orosz elnök azt mondta: ha a Nyugat valóban abba akarja hagyni a harcot, abba kell hagynia a fegyverszállítást.

– tette hozzá Putyin.

A mintegy kétórás beszélgetés részeként az orosz államfő kifejtette: az általa csak „különleges katonai műveletnek" nevezett akció céljait még nem sikerült elérni, mert az egyik cél „a nácimentesítés". Putyin elmondta azt is, hogy mit ért ez alatt. Szerinte ez mindenféle neonáci mozgalom betiltását jelenti, ugyanis úgy véli, meg kell szabadulni azoktól, akik fenntartják ezt a koncepciót, támogatják ezt a gyakorlatot.

Carlson az interjúban azt is megkérdezte Putyintól, hogy szerinte túl megalázó-e ezen a ponton, hogy a NATO elfogadja az orosz ellenőrzést a két évvel ezelőtt elfoglalt ukrán területek felett?

Gondolják meg, hogyan tegyék ezt méltósággal - mondta Putyin.

Az interjúban szó esett az orosz elnök és Washington kapcsolatáról. Arra a kérdésre, hogy mikor beszélt utoljára Joe Biden amerikai elnökkel, Putyin azt mondta, nem emlékszik erre, Donald Trump korábbi elnökkel viszont nagyon jó kapcsolatokat ápolt.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?

Nem elég az érdek, képesség is kellett az Északi Áramlat felrobbantásához, legalábbis Vlagyimir Putyin szerint.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket? – tette fel a kérdést Tucker Carlson Vlagyimir Putyinnak az eset kapcsán. Az orosz elnök annyit mondott: Biztos te, mire Carlson azt felelte: Aznap elfoglalt voltam. Nem én robbantottam fel az Északi Áramlatot.

Hosszabb nevetés után komolyra váltva a szót Putyin úgy fogalmazott, ha Carlsonnak volt is alibije, a CIA-nak nem. Állítását alátámasztandó úgy fogalmazott,

Nem mindenki képes a Balti-tenger fenekére süllyedni és végrehajtani ezt a robbanást. ...Két komponenst kell összekapcsolni. Kinek érdeke és ki képes rá? – szögezte le Putyin.

A CIA a kaukázusi szeparatistákat támogatta az orosz kormány ellenében

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben a Nyugat többször is elutasította Oroszország közeledését. Szerinte fontos pillanata az orosz–amerikai kapcsolatok megromlásának, az, amikor az amerikaiak az oroszok többszöri kérése ellenére létrehozták a rakétavédelmi rendszerüket.

Ráadásul a megválasztott elnökök mindkét esetben nyitottak lettek volna a megegyezésre, de az ügynökségek vezetői felülbírálták a döntéseiket.

Ez vezetett oda, hogy az oroszok megteremtették a saját interkontinentális hatótávolságú hiperszonikus rendszereiket, amelyeket azóta is fejlesztenek.

– világított rá Putyin.

Amellett, hogy elutasították az együttműködésre vonatkozó javaslatokat, az amerikai titkosszolgálatok bárkivel hajlandók voltak lepaktálni, aki az orosz kormány ellen volt.

Többször felvetettem, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad támogatnia a szeparatizmust vagy a terrorizmust az Észak-Kaukázusban. De ők mégis folytatják ezt. És politikai támogatás, információs támogatás, pénzügyi támogatás, sőt katonai támogatás érkezett az Egyesült Államoktól és műholdjaitól a kaukázusi terrorista csoportok számára – vádolta az Egyesült Államokat Vlagyimir Putyin.

Elmondta, hogy egyszer az amerikai elnöknek is felvetette a problémát, aki bizonyítékot kért tőle, amit ő át is adott.

– idézte fel az orosz elnök, hozzátéve, hogy ezután sokáig nem volt fejlemény az ügyben. Miután kérésére az FSZB igazgatója írt a CIA igazgatójának, többszöri kérdés után kaptak választ.

– mondta el Putyin.

Szerinte ebben az esetben az oroszokkal a Kaukázusban harcoló szeparatistákat és terroristákat nevezte a CIA „ellenzéknek".

A világ változik, ezt pedig az amerikai elit nem képes elfogadni

Két részre szakad a világ, az egyikben van olcsó energia, a másikban nincs – vetette fel Tucker Carlson amerikai konzervatív véleményvezér Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki szerint viszont a világnak egyetlen egésznek kellene lennie, és a biztonságot meg kellene osztani ahelyett, hogy csak a „felső egymilliárdnak" tartanánk fenn. Ez stabillá és kiszámíthatóvá tenné a világot, szemben a mostani megosztottsággal. Ez egy súlyos betegség időszaka, amin a világ most keresztül megy − vélekedett Putyin.

Az amerikai sztárújságíró a dollár szerepének megváltozásáról is megkérdezte az elnököt.

Vlagyimir Putyin szerint stratégiai hiba a dollárt a külpolitikai harc eszközeként használni, mert ezzel a saját hatalmát ássa alá Amerika.

− mutatott rá az orosz elnök.

A szankciók, vagyonbefagyasztások jelzést jelentenek az egész világnak. 2022-ig az orosz külkereskedelmi tranzakciók mintegy 80 százaléka amerikai dollárban és euróban történt. A harmadik országokkal folytatott tranzakciók mintegy felét az amerikai dollár tette ki, ez mára 13 százalékra csökkent – sorolta az orosz elnök, hangsúlyozva, hogy nem ők akarták elhagyni a dollár használatát. Ez az amerikai gazdaságnak sem tesz jót. A lépés egyetlen lehetséges oka az amerikaiak önhittsége. Úgy gondolták, ettől összeomlik az orosz gazdaság, de nem így lett.

Fenyegeti-e emiatt a BRICS tagállamait, hogy Kína túlságosan rájuk telepszik? − tette fel a kérdést Tucker Carlson. Az orosz elnök szerint bár Kínát mumusnak tartja a Nyugat, a külpolitikája nem agresszív, inkább a kompromisszumokat keresi. Európában is nő a Kínával való együttműködés, hiszen mindenáron igyekeznek hozzáférni a kínai piachoz – mutatott rá. Az Egyesült Államok pedig megint csak önmagának árt, ha a Kínával való kapcsolatokat korlátozza.

− mondta el az orosz államfő, hozzátéve, hogy a kereskedelmük kiegyensúlyozott, a csúcstechnológia, az energia, a tudományos kutatás és fejlesztés egyaránt megtalálható a portfólióban.

A BRICS, amelynek soros elnökségét idén Oroszország látja el, nagyon gyorsan fejlődik, ezzel párhuzamosan a G7 részesedése a világgazdaságban csökken. Míg 1992-ben 47 százalékát adták a világgazdaságnak, 2022-ben ez már csak 30 százalék volt, míg a BRICS országok ugyanezen idő alatt 16 százalékról a G7 szintje fölé növekedtek.

− magyarázta Putyin, hozzátéve, hogy ehhez alkalmazkodni kell.

Az aktuális vezetőtől függetlenül az amerikai politikai berendezkedés nem tud mit kezdeni a világ változásával, a más országokkal szembeni brutális intézkedések pedig kontraproduktívak. A probléma az elit gondolkodása.

– mutatott rá.

Oroszország világszinten ötödik, de Európában a legnagyobb gazdaság volt tavaly, minden szankció és korlátozás ellenére – mondta el az államfő.

Kijev és Moszkva már megállapodott volna az ukrajnai békéről, de...

Erről is beszélt az orosz államfő. Vlagyimir Putyin elnök elmondta: kész volt megállapodást aláírni az ukrajnai háború befejezéséről, de Boris Johnson megbuktatta az egyezséget.

Az orosz elnök azt állította, hogy a volt brit miniszterelnök beszélte le Kijevet a dokumentum aláírásáról. Johnson szerepe nem először kerül nyilvánosságra az ukrajnai háború esetleges befejezésével kapcsolatban. A volt kormányfő korábban „nonszensznek" minősítette ezeket az állításokat.

Vlagyimir Putyin kijelentette számára szomorú, hogy így történt, mert már másfél éve megállíthatták volna az ellenségeskedést.

A kijevi vezetésről is ismertette véleményét az orosz államfő.

– mondta Vlagyimir Putyin a Tucker Carlsonnak adott interjújában.

Ön szerint Zelenszkijnek jogában áll tárgyalni a konfliktus rendezéséről? – kérdezte az amerikai véleményvezér az orosz elnöktől, aki úgy fogalmazott, úgy gondolja, hogy igen. Putyin egyúttal Zelenszkij hátterét is elemezte: Az apja a második világháború alatt a nácik ellen harcolt. Egyszer beszéltem vele erről. Azt mondtam: Volodimir, mit csinálsz? Miért támogatod ma a neonácikat Ukrajnában, miközben édesapád a fasizmus ellen harcolt? Frontkatona volt. Nem mondom el, mit válaszolt.

Ennek köszönhető, hogy elsöprő fölénnyel nyerte meg a választásokat.

Az orosz elnök azonban úgy véli, Zelenszkij a hatalomra kerülését követően két dologra is rájött: egyrészt arra, hogy jobb, ha nem ütközik a neonácikkal és nacionalistákkal, mert azok agresszívek és nagyon aktívak, másrészt, hogy az Egyesült Államok támogatja őket, és mindig is támogatni fogja azokat, akik szemben állnak Oroszországgal.

– tette hozzá Putyin.

Az orosz elnök az interjúban ugyanakkor beszélt a „megállíthatatlan" Elon Muskról is.

– így jellemezte az amerikai milliárdos vállalkozót az orosz elnök a Tucker Carlsonnak adott kétórás interjújának befejező részében.
Vlagyimir Putyin szerint az X-et is birtokló Elon Musk segíthet a világnak megtalálni a mesterséges intelligencia (AI) használatának biztonságos módját. Mint fogalmazott: Azt hiszem, nincs megállás Elon Musknál, azt fogja tenni, amit jónak lát. Szerintem okos ember. Őszintén hiszem, hogy ő az. Tehát meg kell állapodnod vele, mert a mesterséges intelligenciát bizonyos szabályoknak kell alávetni.