A határon túli magyaroknak is sulykolja az Orbán-kormány az itthon jól ismert üzeneteit
A Felvidéktől Kárpátalján és Erdélyen át a Vajdaságig erős az Orbán-kormány hatása. A határon túli magyar közösségek befolyásolását, sőt, dezinformálását bel- és külpolitikai célokra maximálisan ki is használja – állítja a Political Capital friss elemzése, amit helyi újságírók is alátámasztanak. Mindez ugyan elég sok anyaországi adófizetői pénzbe kerül, de erős fegyver is, ami ellen nem látszik eszköz.
Bár az Orbán-kormány sokat beszél a nemzeti érdekekről, hosszú távú célja a rezsim fenntartása, és ehhez a határon túli hegemónia megszerzése stratégiai cél – adta meg az alaphangot Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője egy keddi online eseményen, amelynek témája az elemzőcég friss kutatása volt a magyar kormány dezinformációs befolyásáról a romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai magyar közösségekben.
Bevezetőként elhangzott, hogy a 2010-es évek eleje óta hatalmas összegek vándoroltak Magyarországról a határon túli magyar közösségekbe “az Orbán-rezsim hatalmi befolyásának kiépítésére”. A forrásokat elsődlegesen a helyi magyar közélet függő helyzetbe hozására használták: társadalmi és kulturális szervezeteket, sportegyesületeket és médiumokat finanszíroztak, épületeket vásároltak és mezőgazdasági támogatásokat nyújtottak belőle.
Szavazat- és befolyásszerzés az Orbán-kormány célja
A Political Capital friss kutatása alátámasztja, hogy a Fidesz ezen túl, a diskurzusok szintjén is igyekszik befolyásolni a helyi magyar közéletet a határon túlra eljuttatott, gyakran megosztó és dezinformációt tartalmazó üzenetekkel. Célja egyrészt, hogy így biztosítsa a maga számára a határon túli kettős állampolgárok szavazatát, másrészt, hogy közvetett befolyást gyakoroljon a környező országok belpolitikájára. Ez utóbbira friss példa a szlovákiai parlamenti választási kampány.
Volt az az érdek, amiért Orbán és Fico kutya-macska barátságából együttműködés lett
Szőnyeg alá söpörte a szlovákiai magyar kisebbséget érintő összes problémát Orbán Viktor, csak azért, hogy nacionalista elvbarátja támogatását megszerezze az európai színtéren.
A közelmúltban végzett kutatás kifejezetten a magyar kormány dezinformációs befolyását vizsgálta a romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai magyar közösségekben. Ennek részleteiről Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője beszélt az eseményen. Azt mondta, az idei első félévben zajlott kutatás megállapította, hogy a határon túli magyar közösségekben az Orbán-kormány milyen, a hazai közegben is használt témákat dobott be, előfordulásuk arányában:
- Orosz–ukrán háború – 40%
- Illegális migráció – 29%
- Genderellenes narratívák – 19%
- Oroszország elleni EU-s szankciók – 12%
A legtöbb ilyen narratívát, a magyar kisebbség számarányának is megfelelően a szlovákiai (57%) és a romániai (24%) helyi magyar médiában azonosította a kutatás. Jóval kevesebbet Szerbiában (11%) és – nem függetlenül a háborús helyzettől, a cenzúrától – a legkevesebbet Ukrajnában (8%) találtak. Azonosak voltak viszont az üzenetek abban például, hogy az Orbán-kormány “békepártiságát” anélkül hangsúlyozták, hogy mondjuk felmerült volna Oroszország háborús agresszor szerepe.
Fontosabb narratívák országspecifikus manipulációval
A Political Capital felmérésében vizsgált médiatartalmak nagyobb része, 52 százaléka volt háborús és szankcióellenes narratíva, de nem sokkal kevesebb, 48 százalék szólt a genderről és a migrációról. Utóbbi eszközei és tematikája is ismerős lehet itthonról: a keresztény kultúra, az etnikai homogenitás hangsúlyozása, az ezt “veszélyeztető” bevándorlók és a szexuális kisebbségek jelentette kockázat kiemelése.
Kimutathatóak voltak országspecifikus manipulatív narratívák is, például a háború/szankciók témakörben:
- Szerbia: a háborút támogató nyugati politika felelős a harcokért
- Szlovákia: a Nyugat vagy a helyi ukránbarát politikai vezetők akarják belerángatni az országot (Magyarországot vagy Szlovákiát) a háborúba
- Románia: a szankciók ártanak Magyarország energiabiztonságának
- Ukrajna: a magyar kormány megvédi a kárpátaljai magyarokat és a magyar érdekeket a kijevi kormánytól
Győri Lóránt szerint a legjobban a szerb médiatér ellenőrzött a magyar kormány által, vagyis Szerbia “a legsebezhetőbb”. Egyrészt a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság indexében elfoglalt kedvezőtlen, 91. helye miatt, másrészt mert az ottani magyar kisebbség nagyban függ az Orbán-kormány anyagi támogatásától. Ráadásul ott is autokratikus, monopolizált médiatér van, kis befolyású független médiával. Az alábbi táblázat a többi ország helyzetét is mutatja:
A Political Capital kutatását bemutató online esemény része volt egy panelbeszélgetés az elemzőcég helyi partnereivel: a négy ország újságírói betekintést adtak a kisebbségi magyar nyilvánosság helyzetébe. Ők ugyan lényegében egyetértettek abban, hogy a független sajtó megerősítésére nincs jó recept, belátható időn belül erre nem is látnak sok esélyt, viszont értékes információkkal szolgáltak a romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai magyar nyilvánosság főbb kérdéseiről.
Szerbia – a Magyar Nemzeti Tanács szinte mindenható
A vajdasági magyar sajtó kétpólusúvá vált az elmúlt 10-15 évben, ennek egyik aktív szereplője a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), amely kvázi kisebbségi önkormányzatként működik a Vajdaságban, lényegében “kimeríthetetlen forrásokkal” rendelkezik, és sok helyütt átvette az alapítói jogokat a médiumok felett – mondta a szerbiai helyzetről Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság főszerkesztője, aki szerint a másik oldalon kis számú és korlátozott forrásokkal bíró média van.
Gyurkovics aggasztónak tartja, hogy az egykor 250 ezer fős vajdasági magyar közösség mostanra 184 ezer főre olvadt. Megjegyezte: az MNT függését az Orbán-kormánytól jól mutatja, hogy a legutóbbi választáson a testület összes helyét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) töltötte fel egyedüli delegálóként. A VMSZ pedig az Orbán-barát Aleksandar Vucic államfő pártjával, a Szerb Haladó Párttal ugyanolyan jó viszonyban van, mint a Fidesszel. A főszerkesztő megjegyezte:
a magyar kormányzati támogatás sokszor elvárásokkal együtt érkezik”.
Szlovákia – a kormányzati támogatás a tartalmon érezhető
Hasonló a helyzet Szlovákiában, ott is kétpólusú rendszer van a médiában, amelyre a szlovákiai magyar médiumoknak és a szlovákiai magyar politikusoknak is jelentős befolyása van – állapította meg Kőváry Sólymos Karin újságíró Szlovákiából. Vannak médiumok, amelyeket az Orbán-kormány támogat Budapestről, ezeknek a tartalmán is érezhető ez: nagy teret kap a magyar kormány álláspontja, amit ráadásul nem vetnek kritikai vizsgálat, reakció alá.
Orbán Viktor veszélyes játékot játszik, amikor revíziós célozgatásokkal "védi" a határon túli magyarokat
Magyarigazolvány után kettős állampolgárság, majd a határrevízió pedzegetése - így emeli a tétet a „nemzetegyesítés" jelszavát aktuálpolitikai céljaira használó jobboldal. A szavazatszerzésre alkalmas játszmában a kormányfő aktívan részt vesz.
Az újságíró szerint nem maga az anyaországi támogatás a probléma, hanem az, ahogy a rendszer működik. Mint mondta, “kiválasztott körök kapnak állami támogatást”, de sem a pénz odaítélése, sem az elköltése nem átlátható. Hozzátette: “elátkozza” a közbeszédet, ha valaki a támogatásokat kritizálja, mert rásütik, hogy “nemzetáruló”, aki a teljes magyar kisebbséget bírálja. Kőváry Sólymos Karin arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány média feletti befolyásszerzésében
a virtuális Nagy-Magyarország gondolata nagyon erősen ott van, pedig Szlovákiában tilos a kettős állampolgárság”.
Románia – pólusok nincsenek, “átállított” RMDSZ van
“Nekem irigykednem kell, mert Szerbiában és Szlovákiában legalább vannak a sajtóban pólusok, Erdélyben egyáltalán nincsnek” – jellemezte a helyzetet Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője. A gyakorlatban ez szerinte úgy néz ki, hogy “ha nálunk olvassa valaki a sajtót, akkor azt veszi észre, hogy nincsenek problémák, ha pedig mégis, akkor gyorsan megoldják”. Hozzátette: az erdélyi sajtóból az jön le, hogy
az erdélyi magyarság épül-szépül, eközben viszont egyáltalán nincs diskurzus, nem lehet megvitatni például azt sem, hogy az 1,2 milliós magyar közösségből hová tűnt 200 ezer ember.”
A főszerkesztő szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi magyarság legfontosabb képviselete, amely “ma már szimbiózisban van” a Fidesszel, hiszen “kiegyeztek”, miután a Fidesz sikertelenül próbált vele szemben felépíteni egy teret. A sajtóban szerinte ugyanez játszódott le: az egykor ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesület magyarországi milliárdokból felépítette az erdélyi magyar médiatrösztöt, amellyel jobbára “médiazajt” keltenek.
Sajtót lehet közpénzből támogatni, de az ördög a részletekben van – állapította meg Sipos. Példája szerint az Átlátszó Erdély az Európai Bizottságtól partnereivel félmillió eurót kapott, a sikeres pályázaton – benne konkrét vállalásokkal – 4-5 hónapot dolgoztak, ezzel szemben az Erdélyi Médiatér alapítványa milliárd forintos összeget kapott egy “kétoldalas fogalmazásra”. Úgy vélte, így tere nyílhat a balkáni, egyezkedős módszereknek, és csak sejtések vannak, mit kell ezért “teljesíteni”.
Ukrajna – jól palástolják Orbánék a befolyásszerzést
A kárpátaljai helyzet leginkább az erdélyihez hasonlítható, hiszen a helyi magyar nyelvű média nem nevezhető függetlennek, mert valamilyen közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódik például a Bethlen Gábor Alaphoz, és emiatt részben a magyar kormány befolyása alatt áll – vázolta az ukrajnai helyzetet Soltész András újságíró, aki szerint a kárpátaljai média “nem is nagyon próbálkozik az Orbán-kormány kritikájával”.
Viszont fontos elem, hogy háború van, most még a függetlennek kinéző helyi magyar kisebbségi média is az orosz dezinformáció által érintett, befolyásolni próbált terület – hívta fel a figyelmet Soltész András. Arról, is beszélt, hogy a magyar kormány utakat, iskolákat, templomokat újít fel Kárpátalján, Munkácson is nemrég nyílt kultúrház, vagyis
az Orbán-kabinet arra törekszik, hogy úgy alakítson ki függőséget, hogy az inkább pozitív, segítő szándéknak tűnjön, mint direkt befolyásszerző hatásnak”.
Így lett Szijjártó Péter az orosz agresszor, Putyin szendvicsembere
Az orosz nagyhatalmi politika és Putyin elnök reklámembere lett alig egy évtized alatt Szijjártó Péter külügyminiszter - a szó szoros és átvitt értelmében is. Az orosz külügy nemcsak a Szputnyikkal oltott magyar miniszterrel reklámozta a vakcinát, de Moszkva más téren is hasznát veszi Szijjártónak.
(Nyitóképünk illusztráció)
