szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A NASA a tervezettnél hamarabb tér vissza a Hold felszínére. Ha minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, január 25-én landolhatnak az égitesten az amerikai űrhivatal műszerei.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy a NASA bármilyen formában jelen volt a Holdon. Az Artemis-programnak épp ezért az a célja, hogy az Egyesült Államok visszatérjen az égitestre: ennek előszele volt az a küldetés, amely során az önvezető Orion űrhajó megkerülte a Holdat, majd visszatért a Földre.

Az eddig tervek szerint valamikor csak 2024 második felében, novemberben tért volna vissza az égitesthez – ekkor már űrhajósokkal – az amerikai űrhivatal, úgy tűnik, emberek nélkül ennél jóval hamarabb elérheti az égitest felszínét. Kiderült ugyanis, hogy december 24-én startol el az amerikai Astrobotic vállalat küldetése, amelynek célja, hogy leszálljon a Holdon.

United Launch Alliance

A Peregrine nevű szerkezet a tervek szerint január 25-én landol majd az égitesten, és számos más műszer mellett a NASA 21 eszközét is magával viszi. A cél, hogy tanulmányozzák az égitestet még az emberek visszatérése előtt.

A Neutron Spectrometer System nevű készülék például a vízjeget keresi majd a felszín közelében, valamint a talaj összetételét vizsgálja majd. Egy másik mérőműszer arra lesz kíváncsi, hogy milyen mértékű radioaktivitással lehet számolni mostanában a Holdon.

1482 Celsius-fokot kell kibírnia 28 963 km/h sebesség mellett: így működik a NASA felfújható hőpajzsa

A NASA LOFTID nevű szerkezete jóval könnyebb, mint a hagyományos hőpajzsok, és a jelek szerint az űreszközök landolásának körülményeit is jobban viseli.

A tervek szerint 10 napig működnének a műszerek, mielőtt a éjszaka nem lenne a Holdon – az minden bizonnyal tönkreteszi majd az eszközöket – írja az IFLScience.

Érdekesség: ezen a küldetésen vesz majd részt a Celestis nevű cég is, ami emberi DNS-t és egyéb maradványokat visz majd az égitesthez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.