Több ponton is érdekes, olykor saját magának vagy korábbi nyilatkozatainak ellentmondó megállapításokat tett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a december 5-én az ellenzéki pártoknak megküldött részjelentésében, amelyben a tavalyi országgyűlési választási kampányköltéseinek jogszerűségét vizsgálta.

Bár az ÁSZ júniusi, előzetes anyagában a Márki-Zay Péter-féle MMM mozgalom 1,68 milliárd forint „tiltott” kampánytámogatásról – és az ennek duplájára rúgó büntetésről – írt az ÁSZ a Fidesz által sulykolt „guruló dollárok” ügy apropóján, a friss részjelentés ennél kisebb összeget rótt csak fel.

Azért még csak 261 milliónyi „tiltott” kampánytámogatást állapított meg a tavalyi választások után a hatpárti összefogásnál az ÁSZ, mert – mint írja is – egy további 1,4 milliárdos összeg jogszerű felhasználását még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálja.

260 millióra büntette az Állami Számvevőszék az ellenzéki pártokat

Az összeget hatodolnák a pártok között.

Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, e szerint az első körben megvizsgált 261 milliós támogatásrész egészét illegálisnak találták. Ezt egyenlően elosztva a hat pártnak egyenként 43,5 milliót kéne fizetnie, de a büntetés – a visszatartott állami támogatás – ennek a duplája lenne.

A hvg.hu birtokába került több ellenzéki párt számára küldött ÁSZ-részjelentés is, és a mintegy 70 oldalas, de változó hosszúságú dokumentumokról elmondható, hogy az első 27 oldaluk minden pártnál megegyezik. Ebben a részben van egy érdekes, ovis grafikával készült illusztrációt, amely

jéghegyként ábrázolja a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz jutott 1,68 milliárdos összeget.

A jéghegy-illusztráció az ÁSZ-jelentésből

Állami Számvevőszék

Ennél is érdekesebb azonban, hogy a 22. oldalon az ÁSZ megállapítja a választási eljárásról szóló törvényt citálva, hogy az „nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint csak a pártok tevékenysége minősülhet kampánytevékenységnek, továbbá annak iránya is irreleváns, a vonatkozó joggyakorlat szerint a negatív kampányt is kampánynak kell tekinteni.”

Csakhogy ezzel az ÁSZ maga ismeri el, hogy a Megafon és a CÖF is kampánytevékenységet folytatott, vagyis a Fidesz mellett kampányolt, amikor a kormánypárt ellenfeleit emlegette negatív kampányelemeiben. Ám ezzel kapcsolatos vizsgálatot mégsem kezdeményezett az ÁSZ. Viszont a jelentés későbbi részében meg is magyarázzák, hogy miért nem. Mint írják, azért, mert

alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ebből következően pedig a választási kampányban kampánytevékenységet folytató jogi személy még nem feltétlen valósít meg egyidejűleg tiltott párttámogatást is.”

Nyolcmilliárdnyi támogatást kaptak eddig a Fidesznek kampányoló "civilek" úgy, hogy nem tudni, kitől van a pénz

Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki - írja a 24.hu. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.

Hogy ugyanez a logika miért nem illik a Márki-Zay-féle MMM-re, amely maga sem pártként, hanem kampánytevékenységet folytató jogi személyként vett részt a 2022-es kampányban, azt az ÁSZ azzal indokolta, hogy Márki-Zay Péter, az MMM vezetőjeként a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje is volt egyben. Mint írták:

így az MMM kampánytevékenység finanszírozására irányuló tevékenysége nem választható el a Márki-Zay Péter vezette lista népszerűsítésétől és az azt alkotó pártok kampányfinanszírozásától.”

Az ÁSZ gondolatmenete logikusnak tűnik, mégsem több puszta „okoskodásnál”, legalábbis fentieket egy jogszabály sem mondja ki. Ez alapján úgy tűnik, az ÁSZ túllépett saját hatáskörén, és mintha jogalkotói szerepbe lépett volna. Ez a szereptévesztés-gyanú merül fel egy másik pontnál, az illegálisnak mondott kampánypénz összegének elosztásánál is.

Egy másik, az ellenzéki kampánypénzek forrását bemutató ábra az ÁSZ-részjelentésből

Állami Számvevőszék

Azzal, hogy az ÁSZ hat egyenlő részre bontaná a büntetést, saját maga korábbi állításának mond ellent. Az említett júniusi jelentéstervezetben ugyanis elismerték, hogy a közös kampányra költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vevő hat pártra, a DK-ra, az MSZP-re, az LMP-re, a Párbeszédre, a Jobbikra és a Momentumra.

Ez pedig alapvető probléma a büntetés kiszabásánál is, hiszen a júniusi jelentéstervezetben még azt írták, hogy mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.

Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak - állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok" politikai vádját.

(Nyitóképünkön az ÁSZ-részjelentésének részlete)