Három magyar régió is az EU húsz legszegényebbje között van, miközben Budapest gazdasági fejlettsége az Unió élmezőnyébe tartozik – derül ki az Eurostat nemrég kiadott, még 2022-ről szóló adataiból. Sőt, ha a két fejletlen francia tengerentúli területet, Mayotte szigetét és Francia Guyanát nem számítjuk ide, akkor még a Dél-Alföld is bekerül a húsz legszegényebb közé.

2022-ben szinte egész Európában nagy gazdasági növekedés volt, hiszen ekkor még az a 2021 volt az összehasonlítási alap, aminek az első felében több lezárás is volt a koronavírus-járvány miatt. Az egész Unió 242 régiója közül csak 11-ben nem nőtt a gazdasági teljesítmény – ezek közül az egyik Észak-Magyarország, ahol 1,2 százalékkal esett vissza a GDP. A másik oldalról Pest megyét kell kiemelni, ami épp csak kicsúszott éves növekedésben az uniós top 5-ből, ott 10,5 százalékkal magasabb volt a gazdaság teljesítménye 2022-ben, mint egy évvel korábban.

Budapest az élbolyban, Kelet és Dél leghátul

De az éves változásnál is fontosabb az, hogy az EU-átlaghoz képest mekkora az egyes régiók fejlettsége. Az egy főre jutó GDP-t nézve évek óta három magyar régió található az EU húsz legszegényebbje között: az Észak-Alföld a 13., Észak-Magyarország a 14., a Dél-Dunántúl pedig a 16. legfejletlenebb. A Dél-Alföld hátulról a 22. helyen áll.

Eurostat

A 20 legszegényebb régió közül öt görög, négy bolgár, három-három magyar, illetve lengyel, egy-egy szlovák, horvát és román, kettő pedig francia tengeren túli terület. A legszegényebb ez utóbbi kettő: az indiai-óceáni Mayotte, valamint Francia Guayana, míg az Európán belül találhatók közül Északnyugat-Bulgária áll a legrosszabbul.

De nézzük, milyen a magyar helyzet!

• Budapest, ahogy évek óta mindig, most is kiemelkedik, ráadásul egyre jobban elszakad az ország többi részétől: egy évvel korábban az EU-átlag 155 százalékát hozta a főváros egy főre jutó GDP-je, mostanra ez 158-ra nőtt, ez változatlanul az EU 15. legjobb gazdasági teljesítménye.
• A legjobb teljesítményű vidéki magyar régió a Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye), ez az uniós átlag 70 százalékáról 71-re javított,
• a sokáig legfejlettebb vidéki hely, a Nyugat-Dunántúl 67 után most 68 százalékot hozott,
• Pest megye (amely már külön régióként szerepel 2020 óta) 61-ről 65 százalékra lépett elő,
• a Dél-Alföld (Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye) 54-ről 55 százalékra jutott.
• a Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna és Somogy) 51-ről 52-re,
• Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves) 51-ről 50-re rontott,
• az Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok) pedig 49-ről 50 százalékra lépett elő.

Mindebből látszik az is, hogy az egészen szép 2022-es magyar növekedést nagyrészt Budapestnek és Pest megyének köszönhetjük, az ország többi része csak kicsiket lépett előre.

Apró jó hír, hogy amióta ezt elkezdték mérni, most először mindegyik magyar régió fejlettsége elérte az uniós átlag legalább felét.

Régi folyamat, hogy a kontinens szegényebb régiói lassan, de felzárkóznak, valami minimális változás ebben nálunk is van. Főleg akkor tűnik fel ez, ha nem egy év változásait nézzük, hanem azt, hogy 2010-ben az ország Dunától keletre eső fele és a Dél-Dunántúl is az 50 százalékos határ alatt volt.

A 2010-eshez viszonyítva azt érdemes még kiemelni, hogy Budapest az uniós átlag 144 százalékáról javított 158-ra, a Közép-Dunántúl pedig 57 százalékról 71-re. A Nyugat-Dunántúl jár be nagyon furcsa utat: 2010-ben még az uniós fejlettség 67 százalékán állt, 2015-re 76-ra feljött, majd visszaesett ugyanarra a 67 százalékra, ahol jó egy évtizeddel korábban tartott, és most is alig javított.

Vízfejek szerte Közép-Európában

Az, hogy a főváros kiemelkedik, általános jelenség Közép-Európában. Prága az egész EU 4. legfeljettebb helye, Bukarest és agglomerációja a 8., Varsó és közvetlen környéke a 12., és a 15. Budapest után még a pozsonyi régió is pont becsúszik a legjobb húszba.

Szóval nem kis vízfejekről van szó: Magyarországon 3,16-szoros a különbség a főváros és a legszegényebb vidéki régió között, ugyanez a különbség Romániában 3,84-szeres, Csehországban 3,45-szörös, Lengyelországban pontosan 3-szoros, Szlovákiában pedig 2,8-szoros.

Váltás az élen – ennyit tesznek az adótörvények

A lista legelején változás történt: amióta London már nem az EU része, eddig mindig Luxemburg volt a leggazdagabb (ami annyira kicsi hely, hogy az egész ország egyetlen régió), most viszont megelőzte Dél-Írország, ott az EU-átlag 286 százaléka az egy főre jutó GDP. Ez azért nem azt jelenti, hogy az átlagos írek életszínvonala ennyire extrémen magas volna – azért jöhetett ki ilyen adat, mert adózási okokból nagyon sok más kontinensről érkező cég oda költözteti az európai központját. Luxemburg így a második, a dobogóra még Kelet-Közép-Írország fért fel, szintén azért, mert így torzítja a statisztikát, ha egy ország adóparadicsom. A negyedik Prága, az ötödik pedig Brüsszel.

Az is jól látszik a térképen, hogy Európa földrajzi közepén húzódik északról délre a sáv, amely a kontinens leggazdagabb régióit foglalja magában. Svédország legészakibb csücskétől Dánián, Németország nyugati részein, Hollandián és szinte egész Ausztrián át Észak-Olaszországig tart ez: ezek azok a helyei a kontinensnek, ahol nincs gigantikus különbség a főváros és a vidék között, jól is teljesít a gazdaság és vannak erős vidéki centrumok is. Nyugatabbra már komolyabb probléma az, hogy egy erős főváros mellett szegényebbek a vidéki régiók – Spanyolország és Franciaország a jó példa erre –, de azért a legszegényebb, földrajzilag is Európán belüli francia régió, Lotaringia még mindig gazdagabb, mint a legjobban álló magyar vidéki hely.