szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mikor a kétezertízes évek elején a bicskei gyermekotthon néhány munkatársának bejelentése nyomán megindult a rendőrségi vizsgálat, a bántalmazott fiatalokat több irányból is megpróbálta a vezetés a vallomásuk visszavonására késztetni – idézi fel egy interjúban Bárnai Árpád, volt gyermekfelügyelő. Elmondása szerint az áldozatokat vagy megzsarolták vagy ajándékokkal próbálták meg "jobb belátásra bírni". Az elnöki kegyelemben részesült K. Endre állítólag egy sílécet adott az egyik áldozatnak egy olyan kérdés kíséretében, hogy "mi igaz abból, hogy János bácsi molesztál?".

Novák Katalin kegyelmi botránya
Még a kormánypártok soraiban is komoly felzúdulást keltett, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei gyermekotthonban történt pedofil ügy egyik érintettjének, K. Endrének. A botrányba Novák Katalin, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott. Az ügy legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Friss cikkek a témában

Bárnai Árpád, aki 2006 és 2011. között gyermekfelügyelőként és szabadidő-szervezőként dolgozott a bicskei gyermekotthonban, hosszú interjút adott a 444-nek. A férfi az elsők között szerzett tudomást arról, hogy a gyerekeket az igazgató, Vásárhelyi János szexuálisan zaklatja, és próbálta a többi kollégának, feletteseknek, igazgató-helyetteseknek jelezni a problémát, majd miután ők nem foglalkoztak vele, bejelentést tett a molesztálásokról.

Bárnai leírása szerint az otthonban a nevelők közt sok olyan ember volt, akinek nem ez volt az eredeti szakmája, ő is például tanárként végzett, de foglalkozott a gyerekekkel tévészerelő is. Az elegáns kastélyban, ősfás parkkal körülvett intézmény kifelé a mintaintézmény látszatát igyekezett mutatni, a parkban gyakran voltak társasági események, estek, koncertek külsős vendégek számára is. Ám – fogalmaz a volt felügyelő – ez valóban csak a látszat volt, valójában a problémás gyerekeket a falak mögött elhanyagolták, és amikor külsős eseménynek adott otthont az épület, ezeket a gyerekeket igyekeztek igazgatói utasításra eldugni.

A férfi szerint a vezetés nem támogatta a pszichológusok, fejlesztőpedagógusok abbéli törekvéseit, hogy a gyerekek személyiségfejlődését, az intézményen kívüli életre való felkészítését segítsék, ehelyett az volt a mondás, hogy a gyerekeket le kell fárasztani sporttal, aktivitással, külsős programokkal.

Az igazgató állítólag azt képviselte, hogy jót tesz a kamaszoknak, ha pornót néznek, mert a gyerekek ezzel is levezetik az energiát. Az intézmény pszichológusai hiába tiltakoztak ez ellen.

Bárnai Árpádnak először az lett egyre furcsább, hogy Vásárhelyi János az intézetben lakott, szinte a nap 24 órájában ott tartózkodott, az irodájából nyílt a szolgálati apartman, nem lehetett tudni arról, hogy a munkáján kívül lenne magánélete, családja vagy barátai.

A gyermekfelügyelőnek először egy 12 éves fiú számolt be arról, hogy az igazgató belenyúlt a nadrágjába, ezt követően Bárnai – elmondása szerint – próbálta kitapogatni, hogy más nevelőkhöz, szakmai feletteseihez is érkezett-e hasonló visszajelzés. "Nagyon furcsa volt, amit tapasztaltam. Kevesek érezték a súlyát a dolgoknak, a legtöbben nem igazán vették komolyan". Az volt a hozzáállás – fogalmaz –, hogy ezek a problémás gyerekek mondanak mindenfélét, és a fele sem igaz annak. "Nem lehet nekik hinni. Drogosok. Haragszanak az igazgatóra. (...) Volt, aki a gyermekotthont féltette az esetleges botránytól; hogy elveszítjük az állásunkat, családunk van, megyünk az utcára."

Végül Bárnai a fenntartó Fővárosi Önkormányzat felé egy növendékügyi előadó munkatárssal közösen fogalmaztak meg egy beadványt, miután úgy érezték néhány olyan kollégájával együtt, akik mégis komolyan vették a gyerekeket, hogy más, az igazgató által ugyancsak bántalmazott fiataloktól elegendő bizonyítékot gyűjöttek. Néhány érintett fiatal vallomását videóra vették.

A férfi azt mondja, próbálta személyesen is kérdőre vonni Vásárhelyit, de az "valósággal bujkált" előle. Állítása szerint a három igazgatóhelyettest, köztük K. Endrét is megkeresték a kollégákkal, de nem kaptak érdemi reakciót, csak próbálták elhessegetni a dolgot.

Számtalanszor kértük a három igazgató-helyettest, hogy segítsenek feltárni az ügyet. K. Endrével én személyesen veszekedtem is emiatt

– mondja Bárnai.

Mire megkezdődött a rendőrségi vizsgálat Bárnai már közös megegyezéssel eljött az intézménytől, a kollégáját, aki szintén aláírta a beadványt, pedig kírúgták. A vizsgálat alatt állítólag nyomás helyeződött a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat. "Hangulatkeltés is zajlott arról, hogy megtámadták az igazgatót igazságtalanul" – teszi hozzá a szakember.
Elmondása szerint a nyomozás idején volt gyerek, akit az igazgató irányából megfenyegettek, hogy nem láthatja többé a rokonát, ha a vallomását nem vonja vissza. Öt évvel később ez a fiú öngyilkos lett.

Más gyerekeket azzal vettek rá a vallomásuk visszavonására, hogy megajándékozták őket. Kaptak laptopot, jogosítványt, telefont, K. Endre egy ízben síléccel jutalmazta az egyik bentlakót a "mi igaz abból, hogy János bácsi molesztál?” kérdés kíséretében. Végül egy érintett sem tett vallomást.

Bárnai Árpád szerint az igazgató végig bent élt az intézményben a nyolc hónapos nyomozás alatt és nyomás alatt tartotta a gyerekeket. A fiatalok sem gyerekbarát kihallgatást, sem pszichológiai támogatást nem kaptak a vizsgálat idején – állítja Bárnai.

Végül az kellett ahhoz, hogy a bicskei pedofil igazgató zaklatásaiból és az eltussolásokból valódi ügy legyen, hogy egy fiatal öngyilkosságot kövessen el 2016-ban, majd másnap az otthon egy volt lakója, Pop Mert feljelentse Vásárhelyi Jánost. A zaklatásokat 2016 októberében az RTL Házon kívül című műsora tárta fel.

A kegyelmi botrányról

Idén februárban derült ki, hogy Novák Katalin tavaly áprilisban elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, K. Endrét, aki arra kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. Az ügyből hatalmas botrány lett, Orbán Viktor alkotmánymódosítást nyújtott be, „ami lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselkemény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson” , majd több tízezer ember, influenszerekkel együtt tüntetett a gyerekek védelme érdekében és nyilvános bocsánatkérést követelve a felelősöktől. A botrányba belebukott a köztársasági elnök, a kegyelmet ellenjegyző korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit, valamint lemondott Balog Zoltán a református egyház zsinati elnökségéről, püspöki címét azonban megtartotta. A bíróság február végén úgy döntött, hogy nem bocsátja feltételes szabadlábra Vásárhelyi Jánost, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. 2019-ben jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték.