szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Eddig példátlan mértékben szabadult el az erőszak olyan európai városok utcáin, mint Rotterdam, Marseilles, Amszterdam vagy Tarragona.

Egymásra lövöldöző kalasnyikovos gyerekek, konténerterminálokban tárolt kokain és egy hollandiai erdő mélyén megbúvó kínzókamra a jelei annak, hogy a kontinensre rekordmennyiségben áramlik be, majd távozik a kábítószer – számol be a Politico az Európai Uniós tagállamok rendvédelmi szerveinek munkáját bizonyos területeken koordináló Europol által szervezett sajtótájékoztatóról.

Az évi mintegy 30 milliárd euró értékben zajló drogmozgás példátlan erőszakhullámot szabadított el a kontinensen, a kokainbehozatal és az extasykivitel is rekordot döntött 2022-ben, míg az erőszak leginkább a kokain- és a kannabiszkereskedelem kísérőjelensége.

Alexis Goosdeel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) igazgatója azt is elmondta a rendezvényen, hogy a kábítószerrel kapcsolatos erőszakos bűncselekmények száma a latin-amerikai állapotokhoz hasonlítható.

„Ez részévé vált az Európai Unió hétköznapi valóságának” – jelentette ki Goosdeel.

Az Europol ügyvezető igazgatója, Catherine De Boll ezt azzal erősítette meg, hogy az EU-n belül talált kínzókamrákról beszélt, ugyanis ez a gyakorlat inkább Latin-Amerikára volt jellemző.

Ugyan De Boll nem beszélt a kínzókamrák számáról, ugyanakkor eddig egyetlen ilyen eset került nyilvánosságra, még 2020-ban, amikor a rotterdami kikötő közelében fedeztek fel konténernek álcázott kínzókamrákat. Az ügyben többeket is börtönbüntetésre ítéltek.

Aggasztó továbbá a kábítószer-bizniszekben részt vevők életkora is, ugyanis a marseilles-i bandák egyre gyakrabban alkalmaznak tinédzsereket dealerekként, vagy a rendőrök közeledtekor riadót fújó őrszemekként. Az antwerpeni és a rotterdami kikötők közelében többtucatnyi tizenévest fogtak el a rendőrök, akiket azért fizettek, hogy csapolják meg a kikötőkben tárolt kokainkonténereket.

„Egész családok élnek abból a jövedelemből, amiket ezek a fiatalok keresnek a bűnbandák tagjaiként” – mondta De Bolle.

A nagy kérdés persze az, hogy mihez lehet kezdeni a helyzettel. Vannak, akik a büntető törvénykönyv szigorításával és a rendészeti költségvetés megnövelésével szállnának szembe a droghelyzettel, mások viszont a tiltás működésképtelenségét hangsúlyozva inkább legalizálnák a drogpiacot. Bár hogy ez utóbbi mennyire jó ötlet, arról az oregoniaknak vannak első kézből tapasztalataik.

Az amerikai államban ugyanis 2020-ban dekriminalizálták a droghasználatot, a fűtől a fentanilig mindent legálisan lehetett birtokolni, ami rettenetes közállapotokhoz vezetett, így három év után be is rekesztették a kísérletet, és visszatértek a tiltás és az elrettentés politikájához.

A döntéssel mindenesetre nem ártana sietni, hiszen az EMCDDA adatai szerint a fejenként elfogyasztott kokainmennyiség aránya Brüsszelben, Amszterdamban, Lisszabonban és Tarragonában világ élvonalában található.