A világjárvány idején a diákok PISA-teszteken elért eredménye világszerte történelmi visszaesést szenvedett az olvasás és a matematika terén, a magyar oktatás teszteredményei pedig csak azért érték el a világranglistán az OECD-átlag szintjét, mert itthon valamivel kisebb volt a pontszámok csökkenése, mint máshol.

A kedden közzétett eredmények szerint az átlagos nemzetközi matematikai pontszám (a tesztet 81 országban végzik el 15 évesek körében) háromnegyed évnyi tanulásnak, míg az olvasási pontszámok fél évnyi tanulásnak megfelelő mértékben csökkentek átlagosan, ennyi időbe telhet egy átlagos diáknak behozni azt a lemaradást, ami a korábbi méréshez képest mutatkozott. Az új eredmények „példátlan teljesítménycsökkenésre” utalnak – áll a PISA-jelentésben. Aggodalomra ad okot többek között Németország, Hollandia, Norvégia és Izland, ahol a matematikai eredmények 25, 27, 33 és 36 pontot estek. A húsz pont egy évnyi tanulással egyenértékű.

A visszaesés gazdag és szegény, nagy és kicsi országokat egyaránt érintett, és csak kevesen értek el javulást. Érdekes megvizsgálni azonban, hogy náluk mi volt siker kulcsa, már csak azért is, mert az országok hosszabb távú versenyképességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen az oktatás színvonala.

Juhász István András

Balla István: Hüpp-hüpp-hüpp, PISA-trükk

Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.

Nem csak a pandémia az oka a visszaesésnek

Kétségtelen, hogy a világjárvány okozta zavarok jelentős szerepet játszottak a globális visszaesésben. Az OECD azonban óva int attól, hogy mindezért csak a járványt okoljuk. Már az előtt is csökkentek a természettudományos és olvasási eredmények, és néhány ország, köztük Belgium, Finnország, Kanada és Franciaország, már akkor is csökkenő tendenciát mutatott matematikából.

A jelentés szerint nem volt közvetlen kapcsolat az iskolabezárások és a tanulmányi visszaesés között.

A felmérés szerint a három hónapnál hosszabb ideig tartó zárva tartás körülbelül az iskolák felét érintette, de ez nem mindig vezetett alacsonyabb pontszámokhoz. A jelentés szerint nem volt egyértelmű különbség a teljesítményben a korlátozottan karantént elrendelő országok – köztük Izland és Svédország – és a hosszabb ideig bezáró országok – köztük Brazília és Írország – között.

„Számos más tényező is befolyásolta a tanulást ebben az időszakban, például a távoktatás minősége és a nehézségekkel küzdő tanulóknak nyújtott támogatás mértéke”

– áll a jelentésben.

Szingapúr, amelyet régóta az oktatás nagyhatalmának tartanak, minden tantárgyból messze a legmagasabb pontszámot érte el. A legjobban teljesítők között más kelet-ázsiai országok, köztük Japán és Kína is csatlakoztak hozzá. A legjobbak között volt Észtország, Lengyelország, Ausztria, Írország és jócskán visszaesve Finnország is.

A legnagyobb visszaesést Albánia szenvedte el matematikából, 69 ponttal, majd Jordánia következik 39 ponttal és Izland 36 ponttal. Norvégia eredménye 33 pontot csökkent, és ezzel a világátlag szintjére esett vissza.

PISA-teszten elért matematika eredmények / OECD 2023

Az évek óta tartó nemzetközi tesztek azt mutatják, hogy a világjárvány kitörésekor a fejlett gazdaságokban élő átlagos tinédzserek nem voltak jobbak a számolási készségek terén, mint a 20 évvel korábban iskolába járók. Az olvasás és a természettudományok terén az átlageredmények az OECD felmérése szerint egy évtizede csökkennek, annak ellenére, hogy az oktatási kiadások növekedtek. Jó okunk van tehát azt gondolni, hogy a legutóbbi vizsgák eredményei a járvány okozta zavarok nélkül is romlottak volna, még ha nem is ennyit.

Hogyan befolyásolják az okostelefonok és a táblagépek a tanulást?

Nem lát lehetőséget a TikTok betiltására, de most azon dolgoznak, beengedjék-e az osztálytermekbe a telefonokat – mondta hétfőn Csák János kulturális és innovációs miniszter az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán. Az ATV megkereste a Belügyminisztériumot, valóban tervezik-e a telefonok osztálytermi tiltását, a BM azonban azt válaszolta, nem kívánják kivenni az iskolák házirendjének jogköréből a kérdést, nem terveznek központi szabályozást.

A digitális eszközök iskolai használata számos országban vitatott kérdés.

Míg a PISA-eredmények pozitív kapcsolatot mutatnak a technológiának az iskolai oktatásban történő szándékos integrálása és a diákok teljesítménye között, a szabadidős célokra használt eszközök, például az okostelefonok elvonhatják a figyelmet a tanulástól, a diákokat kiberbántalmazásnak tehetik ki, és veszélyeztethetik a magánéletüket. Emellett nagymértékben függőséget is okoznak. Az OECD-országok átlagában a diákok 45 százaléka számolt be arról, hogy idegesnek vagy szorongónak érzi magát, ha nincs a közelében a telefonja – áll a jelentésben.

Asszonyi Eszter

A számítógépek és tabletek nagy szerepet játszottak a járvány idején a távoktatásban, így ahol ennek gyakorlata már a pandémia előtt is jellemző volt, például Észtországban, ott kisebb volt a diákok teljesítményének visszaesése. Azokban az országokban, ahol a jelenléti oktatásnak nagy szerepe van, és a tanárok erre nagy hangsúlyt fektetnek, ott a lezárások jelentősebb visszaesést okoztak, például Finnországban.

Nem mindegy, hogy a diákok mire használják a kütyüket

A telefonok és más digitális eszközök használata hatással lehet az osztálytermi tanulásra is. Az OECD-országok átlagában a diákok 65 százaléka számolt be arról, hogy néhány matematikaórán a digitális eszközök használata elterelte a figyelmét. Ez az arány Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Chilében, Finnországban, Lettországban, Mongóliában, Új-Zélandon, Kanadában és Uruguayban meghaladta a 80 százalékot is. Ugyanilyen fontos, hogy az OECD-országokban a diákok 59 százaléka mondta azt, hogy néhány matematikaórán más diákok telefon, táblagép vagy laptop használata elterelte a figyelmét. Érdekes módon Japánban a tanulóknak csak 18 százaléka, Koreában pedig 32 százaléka számolt be ilyen figyelemelterelésről.

Beszédes, hogy a digitális figyelemelterelés szoros összefüggésben van a tanulási eredményekkel.

Azok a diákok, akik arról számoltak be, hogy néhány, a legtöbb, vagy minden matematikaórán zavarja őket, hogy más diákok digitális eszközöket használnak, 15 ponttal rosszabb eredményt értek el a PISA matematika teszteken, mint azok, akik ezt alig tapasztalják. Ez háromnegyed évnyi oktatásnak felel meg, és független a diákok és iskolák társadalmi-gazdasági státuszától.

Reviczky Zsolt

Mi történik, ha tényleg tanulásra használják?

A tanulási eredmények jobbak voltak azoknál a tanulóknál, akik napi egy-öt óra között használták a digitális eszközöket tanulásra, mint azoknál, akik soha nem használták azokat. Azoknál a tanulóknál pedig, akik napi egy óránál többet használták azokat szabadidős célokra – például közösségi média alkalmazásokra, internetezésre vagy játékokra –, a matematikai eredmények nagymértékben romlottak. Az OECD-országok átlagában azok a diákok, akik naponta legfeljebb egy órát töltöttek az iskolában szabadidős céllal digitális eszközök használatával, 49 ponttal magasabb pontszámot értek el matematikából, mint azok, akiknek a szemei napi öt és hét óra között a képernyőre tapadtak.

Mit tehetnek az iskolák?

A kihívás az, hogy elősegítsük a digitális technológia céltudatos és produktív integrációját a tanulási környezetbe, miközben minimalizáljuk a zavaró hatás lehetőségét – írja a PISA-jelentés.

Az egyik lehetőség a telefonok betiltása.

A PISA-adatok azt mutatják, hogy 13 országban a diákok több mint kétharmada olyan iskolába jár, ahol tilos a mobiltelefon használata. (Ezek Albánia, Brunei, Görögország, Hongkong (Kína), Jordánia, Koszovó, Málta, Marokkó, a Palesztin Hatóság, Szaúd-Arábia, Spanyolország, Egyesült Arab Emírségek és Katar.) Az elemzés azt mutatja, hogy ezekben az országokban a figyelemelterelés szintje alacsonyabb. Más kérdés, hogy a felmérés szerint ezekben az iskolákban sem tudják hatékonyan betartatni a tiltást, és a diákok fele naponta legalább egyszer használja a suliban a mobilját.

Érdekes emellett, hogy a telefonhasználatot betiltó iskolák tanulói kisebb valószínűséggel kapcsolták ki a közösségi és más alkalmazások értesítéseit, amikor lefeküdtek aludni. Egy lehetséges magyarázat szerint a mobiltelefonok iskolai betiltása oda vezethet, hogy ezek a diákok kevésbé képesek felelősségteljesen viselkedni a telefonhasználattal kapcsolatban. A tiltás tehát önmagában nem megoldás. Mint minden eszközt, az okoseszközöket is jól kell használni – az oktatásban is.

PISA-felmérés: még soha nem volt ilyen rossz a magyar diákok teljesítménye matematikából

Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb. Cikkünkben térképen és területenként rendezhető táblázatban mutatjuk az eredményeket.