Az ukrajnai háború alatt Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere – Volodimir Zelenszkij államelnök mellett – az Oroszországgal szembeni ellenállás prominens arca lett. A két politikus viszonya azonban már régóta feszültségekkel terhelt. (Erről a cikkünk interjút követő részében írunk részletesen). A Deutsche Welle ezért elsősorban a konfliktusaikról faggatta a Kijevet tíz év óta polgármesterként vezető, Magyarországon is népszerű egykori ökölvívóbajnokot.

Deutsche Welle: Ön 2023 decemberének elején a német Spiegel magazinnak azt mondta, „aggódik, amiért az országuk politikai rendszere egyre tekintélyelvűbb. Ha így megy tovább, egy nap Ukrajna nem sokban különbözne Oroszországtól, ahol minden egyetlen ember szeszélyétől függ.” Ukrajnában ki lehetne ez az ember?

Vitalij Klicsko: Azért küzdünk, hogy Ukrajna európai állammá váljon. Nagyon fontos, hogy az eddig kiharcolt demokratikus értékeinket a háború alatt is megőrizzük. Semmilyen körülmények között nem szabad a központosítás útjára lépnünk. Nem engedhetjük, hogy az államhatalom minden intézménye ugyanazoknál a személyeknél összpontosuljon. Van néhány kérdéses terület, az biztos. Ám szeretném, ha a szavaimat konstruktív javaslatnak vennék, nem pedig kritikának.

Vitalij Klicsko Kijevben

EMIN SANSAR / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP

DW: A személy, akinek a tanácsa szól, Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij?

V. K.: Ma a teljes államhatalom központosított, és minden döntést egy személy hoz.

DW: Az ukrán parlament ideiglenes különbizottságot hozott létre, hogy megvizsgálja a kijevi hatóságok hatékonyságát. Ön szerint mit jelent ez az intézkedés általánosságban? És hogyan érinti önt, mint polgármestert személyesen?

V. K.: Ez a szünet nélküli politikai küzdelem megnyilvánulása az országban. Vannak, akiknek nem tetszik, hogy én állok Kijev élén, és mindent megtennének azért, hogy ne így legyen.

DW: Az elnöki hivatalra gondol?

V. K.: Sajnos meg vagyok róla győződve, hogy nálunk jelenleg semmi sem történhet az elnöki hivatallal való egyeztetés nélkül. Itt nyilvánvalóan ők adták ki a feladatot.

DW: Ugyanakkor azt ellenzi, hogy a háború alatt választásokat tartsanak Ukrajnában. Parlamenti választásoknak 2023 októberében kellett volna lenniük, Ukrajna elnökére pedig 2024 márciusában kellene leadni a voksokat. Ön szerint meddig lehet halogatni a választásokat?

V. K.: Annyi biztos, hogy most nem alkalmas az időpont a választások megtartására. Jelenleg kilencmillió ukrán él külföldön, és nagyjából ugyanennyi állampolgár kényszerült elhagyni a lakóhelyét az országon belül. Több mint egymillióan viselnek katonai egyenruhát, hogy védjék a hazánkat. Hogyan vehetnénk számításba az ő szavazataikat? Miközben hatalmas külső kihívással nézünk szembe, egy esetleges belső politikai harc az egész országot romba döntheti. Van, aki kedveli Zelenszkijt, van, aki nem. Az viszont elvitathatatlan, hogy Ukrajna elnökeként nagyon fontos tisztséget tölt be. Ezt a pozíciót a háború végéig mindenképpen meg kell tartania. Véleményem szerint csak ezután jöhet szóba parlamenti, elnöki és mindenféle más választás Ukrajnában.

A kijevi polgármester, Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú profi ökölvívó az ukrán területvédelmi alakulatok egyik Kijev melletti támaszpontján

MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

DW: Tervezi, hogy elindul az elnökválasztáson, ha a helyzet úgy hozza?

V. K.: Hiba lenne most terveket szőni. Egyszerűen ostobaság pozíciókban vagy bármilyen politikai projektben gondolkodni, amikor az ország épp a túléléséért küzd. Elnézését kérem: kérdésére örömmel fogok felelni, ahogy a háború véget ér.

DW: Ön nemrég részt vett a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián. Ott azért jól látszott, hogy néhány ország nem nagyon változtatott Ukrajnával szembeni hozzáállásán az elmúlt két évben. Az egyik kivétel talán épp Németország. A Scholz-kormány 5000 katonai sisak felajánlásától jutott el odáig, hogy ma ő a legnagyobb európai katonai donorja az ukrajnai háborúnak, és már gyárak építésétől kezdve a muníciógyártás felpörgetéséig mindent felajánlott. Ön szerint mi okozta ezt a változást?

V. K.: A háború elején sok partnerünknek kellett elmagyarázni, hogy mi történik nálunk valójában, mert úgy láttam, nem fogják fel igazán. Aztán a legyilkolt lakosságról készült szörnyű felvételek Bucsából, Hosztomelből, Irpinyből és Mariupolból egyértelművé tették, hogy itt nem hagyományos értelemben vett háborúról van szó, nem is speciális katonai hadműveletről, hanem népirtásról és terrorizmusról. Mindent el kell követnünk, hogy megállítsuk az oroszokat. Ha kell, szankciókkal, politikai támogatással vagy az Ukrajnának nyújtott gazdasági segítséggel. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, és ez nagyon fontos, hogy mi nemcsak a hazánkat védjük, hanem az összes demokráciát. Támogatásra van szükségünk, mert az Ukrajnában történtek minden országra hatással lesznek. Ma sajnos ilyen fekete-fehér világot élünk: támogatod a háborút vagy elítéled?

A demokráciát választod vagy a diktatúrát? Nincs mese, ezekre a kérdésekre mindannyiunknak válaszolnia kell.

Régi keletű játszmák

Vitalij Klicsko és Volodimir Zelenszkij közötti feszültségek nem újkeletűek: a színész-komikus Zelenszkij úgy indult el az államfői székért, hogy valamennyi regnáló politikai vezetőt kritizált, és gyakran a nevetség tárgyává is tett. A célkeresztjében elsősorban a korábbi államfők, Petro Porosenko és Julija Timosenko álltak, de az élcekből Kijev polgármestere is kapott. Választási programja nem nagyon volt, helyette gúnyt űzött az uralkodó politikai elitből, szánalmas figuráknak állítva be őket. Miután megválasztották, a kezdetektől fogva bizalmatlan volt Klicskóval, a Majdan-tüntetések egyik kulcsfigurájával szemben. A volt nehézsúlyú bokszoló 2014-ben azonban nem indult el az elnökválasztáson, hanem inkább Porosenkót támogatta – és Kijev polgármestere lett.

Zelenszkij és Klicsko: Nem most kezdődött a feszültség

picturealliance/dpa/PresidentOfUkraineandAP/Efrem Lukatsky

Zelenszkij már 2019-ben fontolgatta, hogy kiszervezi Klicsko alól a város közigazgatási vezetését, amelynek az élén a mindenkori polgármester áll, de eddig minden próbálkozása kudarcot vallott. A Klicsko-Zelenszkij adok-kapok az elmúlt egy évben vált igazán intenzívvé. Tavaly június elején Zelenszkij a kijevi önkormányzatot tette felelőssé egy ukrán édesanya és gyermeke halála miatt, ami állítólag azért következett be, mert az egyik kijevi óvóhely ajtaja zárva volt egy orosz rakétatámadás idején, hiába próbáltak az áldozatok bejutni. „Akár még K.O.-val is végződhet az ügy” – mondta Zelenszkij videóüzenetében, nem adva nagyon alkalmat a félreértésre, hogy kit kellene felelősségre vonni ezért.

Állítólag már az embere is megvolt városvezetés élére: az ukrán államvasutak korábbi vezetője, 2023 márciusa óta pedig a kormány tagja, Olekszandr Kamisin. A copfos stratégiai ipari miniszternek végül nem sikerült tavaly kiütnie a nyeregből a polgármestert.

Vitalij Klicsko sem a DW-nek adott interjújában fogalmazott meg először nyilvános kritikát Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szemben. A polgármester 2023 decemberében hevesen bírálta Zelenszkij vezetői stílusát, és állította, hogy az ukránok elveszítették a bizalmukat az elnök válságkezelési képességeiben. Szerinte az emberek azt kérdezik maguktól, hogy miért nem voltak jobban felkészülve a háborúra. Kritizálta, hogy a vezetés nem néz szembe őszintén Ukrajna súlyos helyzetével. Kiállt Valerij Zaluzsnij akkori hadseregfőparancsnok mellett, aki a nyilatkozataiban nyíltan beszélt a háborús patthelyzetről. Később bírálta az elbocsátását is. Klicsko szerint az elnök az azóta londoni nagykövetté kinevezett Zaluzsnij eltávolításával a belső egységet veszélyeztette.

Volodimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij

picturealliance/dpa/UkrainianPresidentialPressOffice

A kijevi polgármester szerint Ukrajna a fennmaradásáért küzd, a leglényegesebb szempont a hadsereg harcképessége és kohéziója, valamint a társadalom egysége kell legyen. Ezért szerinte semmi szükség a politikai intrikákra és a belső harcokra. Nyilvánvalóan a csörtéknek ezzel még nincs vége. De az igaz, hogy ezek a játszmák kihathatnak Ukrajna jövőjére.

Szerzők: Roman Huba (interjú) és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.