A korábban elhangzott ötmilliárd dollár helyett a tízmilliárd dollár (azaz mintegy 3500 milliárd forint) körüli összegből épülhet meg a Rákosrendezőre tervezett „mini-Dubaj" - írja hírlevelében a VSquare egy kormányzathoz közeli forrásra hivatkozva.

A portál hírlevele szerint erről Lázár János építési és közlekedési miniszter a hét eleji nyilvános sajtótájékoztatója után, egy zártkörű eligazításon beszélt. A forrás szerint a megbeszélésen a tárcavezető azt is leszögezte, hogy bár a projekt minden más részét támogatja, nem fogja hagyni, hogy felhőkarcolók épüljenek. Azt is mondta, hogy ha ezt elérik az arab befektetőnél, akkor szerinte az már kompromisszumként eladható lesz Karácsony Gergely főpolgármesternek is.

A projektről elsőként a VSquare hírlevele számolt be november végén, megemlítve, hogy egy dubaji üzletemberrel tárgyal a kormány arról, hogy a 220-240 méter magas felhőkarcolót építsen a Rákosrendező vasútállomás közelébe. A kormánynál az ötlettel pedig egy olyan üzletember jelentkezett be, aki korábban vitt már hasonló szintű építkezést: Mohamed Alabbar építette a világ legmagasabb épületét, a Dubajban álló 828 méteres Burdzs Kalifát.

Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".

Az pedig szintén a VSquare korábbi hírleveléből derült ki, hogy Alabbar cége, az Emaar Properties nem csupán egy toronyházat húzna fel, hanem egy egész „mini-Dubajt” álmodtak Rákosrendezőre. A terület jelenleg a MÁV és a magyar állam tulajdonában van, az új komplexum ide épülne, irodákkal, luxuslakásokkal. A Telex később arról írt, hogy több minisztérium előterjesztése alapján már az október 25-i kormányülésen is felmerült a téma, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pedig már vizsgálta az arab üzletember cégének terveit.

A Telex november végén építőipari forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a rákosrendezői terület fejlesztése régóta napirenden van, arról pedig a szakmabeliek is tudtak, hogy a terület hasznosítására készült egy pályázat, viszont annak állapotáról a mini-Dubaj terveinek kiszivárgásáig nem tudtak a szakemberek. A magyar ingatlanfejlesztők egyik tippje viszont bejött a rákosrendezői fejlesztésekkel kapcsolatban: azt gondolták, akkora léptékről van szó, amit már nem magyarok fognak csinálni.

Pálmakunyhótól a Burdzs Kalifáig - ki az az arab üzletember, aki „maxi-Dubajt" csinálna Rákosrendezőből?

A még teljesen ismeretlen Dubajban született, családja egy pálmakunyhóban élt, ő volt az osztályában a legszegényebb diák. Amikor dubaji ösztöndíjjal Amerikában tanult, még úgy kellett bemutatnia a városát, hogy „Szaúd-Arábiánál kell jobbra fordulni". Ma már a világ egyik leghíresebb modern épülete, a világrekorder Burdzs Kalifa építőjeként ismert, és nagy szerepe van abban, hogy Dubaj felkerült a világtérképre.

A lap később megszerezte a beruházás konkrét terveit is, amikből kiderült, hogy az egész projekt nagyjából 1900 milliárd forintba kerülne. A tervek szerint pedig Rákosrendező nagy része már nem sokáig maradna a MÁV és az állam tulajdonában: a Telex szerint a minisztériumok arra tettek javaslatot, hogy egy, a dubajiak által kijelölt cég versenyeztetés nélkül, viszont piaci áron vásárolja meg azt. Az előterjesztésben, ami alapján a kormány október 25-én tárgyalta a kérdést, nem szerepelt, hogy mennyit érhet a terület, a független szakértői jelentést november közepére várták.

Lázár János hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be, hogy több milliárd eurós beruházással épülhet új városközpont Rákosrendező helyén, és már tárgyalnak egy ingatlanbefektetővel, de még nincs döntés arról, hogy lesz-e toronyház a területen. A tárcavezető a konkrét tervekről azonban alig mondott valamit.

Karácsony: Egyetértek Lázárral, semmi olyan nem épülhet Rákosrendezőn, amit a budapestiek nem akarnak

A főpolgármester nem kér a toronyházakból, ahogy Lázár János, úgy ő is tájsebnek tartja a Mol-tornyot.