Végigküzdötte magát a törvényhozáson Európa AI-rendelete
Szerdán tartotta az Európai Parlament a zárószavazását az EU újabb, korszakalkotó jogszabályának, az AI Act-nek, mely a nevéből adódóan a mesterséges intelligencia megoldások működését szabályozza a nemzetközösségen belül.
Immár végleges: egy vadonatúj jogszabállyal fogja keretek közé terelni a mesterséges intelligenciára alapuló megoldások működését az Európai Unió, mely a mai napon technikailag a végére ért a hosszadalmas törvényalkotási-ratifikálási folyamatnak az Európai Parlament zárószavazásával.
Az AI Act, vagy AIA a végszavazáson igen 523 szavazattal, 46 ellenében, 49 tartózkodás mellett ment át a törvényhozáson, így a formálisságnak tekinthető nyelvi lektorálást követően következhet a kihirdetés, melyre a várakozások szerint valamikor májusban kerülhet sor.
A törvény ezt követően 20 nappal lép hatályba és ahogy az ilyenkor lenni szokott, ad bizonyos türelmi időt az érintett entitásoknak (magáncégek, állami szervek) arra, hogy megfeleljenek a benne foglaltaknak. Ez az AIA esetében többlépcsős, így van olyan rendelkezés, amit fél éven belül alkalmazni kell, míg az általános célú rendszereknél 12, a magas kockázatú mesterséges intelligencia-megoldásoknál pedig 36 hónap lesz ez a türelmi idő.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
A jogszabály egyebek mellett megnevez tiltott alkalmazásokat (tipikusan olyan megoldások, melyek sérthetik az állampolgárok jogait), meghatározza, hogy a bűnüldöző szervek mikor, milyen körülmények során használhatják a mesterséges intelligenciát, illetve előír egy sor követelményt az úgynevezett magas kockázatú rendszerek üzemeltetői számára.
Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterséges intelligencia alkalmazások.
A rendelet célja emellett, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők, beleértve ebbe a manipulált tartalmak jelölésének kötelezettségét.
Az AI Act-et, illetve különösen annak az általános célú mesterséges intelligenciákra vonatkozó rendelkezéseit több tagállam is igyekezett felpuhítani, az élen Franciaországgal, Németországgal és Olaszországgal, melyekkel végül sikerült kompromisszumos megoldásra jutni az előkészítési szakaszban.