Így néz ki valójában Hófehérke gonosz mostohája - Uta von Ballenstedt grófnő létező személy volt

A Disney meséjének karakterét egy valós személyről mintázta. Ő Hófehérke mostohája!

Ő Hófehérke gonosz mostohája a valóságban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Disney világhírű meséjének egyik főszereplője, Hófehérke gonosz mostohája létező személy volt. Uta von Ballenstedt grófnő szépségét a valóságban is sokan csodálták, ma pedig a középkor legszebb női alakjának tartják. A német gótika leghíresebb szobrának modellje is ő volt, az ismeretlen mester alkotását több ezren látogatják meg évente a naumburgi székesegyházban.

Így néz ki valójában Hófehérke gonosz mostohája

Uta von Ballenstedt, más néven Naumburgi Uta 1000 körül született, az Ascaniai-ház nemesi tagjaként. Pontos származásáról azonban kevés információ áll rendelkezésre. Valószínűnek tartják, hogy ő volt a nővére a ballenstedti Esico grófnak, aki az Ascanian-dinasztia ősévé vált. Szüleiként Ballenstedti Adalbert grófot és Ballenstedti Hiddát, I. Odo lusati őrgróf lányát jegyzik, de erről sem maradt fenn hiteles korabeli forrás.

GettyImages-1211919185 (2)
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A krónikák szerint apja a társadalmi feljebbjutás reményében 1026-ban feleségül adta II. Eckard meisseni grófhoz. Házasságukból azonban sosem született gyermek. Az esélyük arra, hogy továbbvigyék a vérvonalukat, 1046-ban, Eckard hirtelen halálával teljesen szertefoszlott. Uta csak pár hónappal élte túl férjét.

A teljes vagyonát eladományozta

A grófnő a teljes vagyonát a naumburgi székesegyház építésére adományozta. Később, a 13. században egy névtelen naumburgi mester rengeteg adományozófigurát készített a székesegyház számára, köztük II. Eckard és Uta ábrázolását is. Ezek az életnagyságú szobrok viszonylag ritkák a művészettörténetben, mivel sem királyt, sem császárt nem ábrázoltak ebben a korban.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Uta egyedülálló mása a német gótika remekműveként vonult be a képzőművészet történelmébe. Arca elé tartott palástja határozott és egy teljesen új mozgásmotívumot hordoz, melynek jelentése a nemes, védelmet kereső nő. A több száz éves szobor a 19. századra a német kultúra ikonjává vált. Majd a hitleri rezsim árja példaképként állította be, és propagandakampányaiban is felhasználta.

Nagyobb ismertséget akkor kapott, amikor a Hófehérke és a hét törpe című 1937-es Disney-film gonosz királynőjének egyik ihletője lett. A világ akkori legnagyobb médiatársasága által a grófnő arca közismert lett, azonban valódi történetét még ma is kevesen ismerik. Egyes műértők Uta von Ballenstedtet kivételes szépségnek tartják, sőt Nefertiti királynővel és Botticelli Vénuszával helyezik egy szintre. 

Ezt rághatták a kőkorszak tinédzserei - Fotón egy több mint tízezer éves rágógumi

A táplálkozási szokásaikról és betegségeikről is sok mindent elárul.

Elolvasom

(A képek forrása: Getty Images Hungary, YouTube)

Ezt is szeretjük