Bár nem kérdés, hogy ki nyeri Oroszországban a március 15-én kezdődő elnökválasztást, az biztos, hogy az ötödik ciklusára készülő Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború árnyékában mindenképpen szeretné elkerülni a 2021-es parlamenti választásokon látott fiaskót, amikor a rutinos választási csalások ellenére is csak látványos urnatömésekkel sikerült elérnie a kitűzött többséget. Sorjában kerültek elő felvételek, amelyeken az urnákba tömegével öntötték a szavazólapokat ismeretlenektől származó voksokkal, és az online szavazatokkal is komoly visszaélések lehettek, feltehetően erre volt ugyanis szükség ahhoz, hogy a kormányzó Egységes Oroszország párt megőrizze az alkotmányozó többséget.

2023. augusztus 6-án Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjét a The New York Times így idézte: „az elnökválasztásunk nem igazán a demokráciáról szól, hanem inkább egy költséges bürokrácia. Putyint jövőre ugyanis a szavazatok több mint 90 százalékával újraválasztják”. Később tisztázta, hogy ez az ő személyes véleménye, és hozzátette, hogy szerinte a lap „szokás szerint” félrefordította mondatait. Az RBK hírügynökségnek adott interjújában azonban Peszkov megismételte, hogy Oroszországnak „elvileg” nem lenne szüksége elnökválasztásra, mert „nyilvánvaló, hogy Putyint újraválasztják”.

Noha a még élő és nem rabosított ellenzékiek jóformán mind távoztak az országból, azoknak a jelölteknek, akik a hatalom jóváhagyása nélkül mégis indulni kívántak az elnöki posztért, a Központi Választási Bizottság utasította el a jelölését. A kizárt jelöltek közül a legismertebbek Borisz Nagyezsdin, az orosz törvényhozás, a duma korábbi tagja, aki ellen már tavaly óta egyre fokozódott a lejáratókampány, majd február elején háborúellenes álláspontja miatt az anyaország elárulása vádjával ki is zárták a jelöltségből, míg Jekatyerina Duncovát, a háborúellenes tábor korábbi zászlóvivőjét „adminisztrációs hibákra” hivatkozva már tavaly elkaszálta a választási bizottság, majd őrizetbe vették kábítószer-birtoklás vádjával. De nem engedték indulni Igor Girkint sem, azt a volt FSzB-tisztet, aki szerint túlságosan enervált Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és a konfliktus eszkalációját szeretné látni.

2024. február 1-jén a leghíresebb orosz ellenzéki, az azóta meghalt Alekszej Navalnij és szövetségesei felszólították támogatóikat, hogy tiltakozzanak Putyin elnök és az ukrajnai invázió ellen az elnökválasztás harmadik napján, és mindenki szavazzon Putyin ellen. Navalnij halála után Andrius Kubilius, litván politikus, az Európai Parlament képviselője, Mihail Hodorkovszkij, jelenleg Svájcban élő egykori orosz üzletember, vállalkozó, aki 2004-ben Oroszország 1., a világ 16. leggazdagabb embere volt, és Navalnij egykori felesége, Julia Navalnaja felszólították az EU-t, hogy nyilvánítsa az oroszországi választásokat illegitimnek.

Julia Navalnaja

AFP/Frederick Florin

Kellenek a mesés ígéretek

Nem csoda tehát, hogy a mostani elnökválasztáson az eddigieknél is több forog kockán. Az Oroszország elnöki vagy miniszterelnöki pozícióját 24 éve betöltő Putyin ezért érezhette úgy, hogy az erős legitimációt nyújtó sikert hatalmas ígéretekkel is meg kell támogatni. Február 29-én tartott beszédében hatéves program keretében óriási extra állami támogatásokat, köztük adókedvezményeket a gyermekes családoknak és további forrásokat az alacsony születési rátájú régióknak, valamint hatalmas infrastrukturális fejlesztéseket lengetett be.

Mindezzel több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök

– számolt a Bloomberg, de még az óvatosabb Reuters is 110 milliárd dolláros, a következő hat évben a költségvetésben eddig nem látható kiadásról ír.

Hasonlóan számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója is, aki szerint hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei a törvényhozás által Moszkvában már elfogadott költségvetés felett, vagyis összesen 130 milliárd dollárt.

Annyi bizonyos, hogy hatalmas életszínvonal-emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén.

Miközben az orosz gazdaság átállt a hadigazdálkodásra – és már Putyin is deklaráltan elhúzódó háborúra számít –, az orosz elnök ígéretet tett a szülési segély és a családi pótlék emelésére, és arra, hogy elengedik az eladósodott tartományok hitelállományának jelentős részét, a népesség drámai mértékű csökkenésének megfordítása érdekében. Fejlesztik a modern ágazatokat, és gyorsítják átállásukat az új technológiákra, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket azonban úgy kellene megvalósítani, hogy közben Oroszország óriási munkaerőhiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

Egy moszkvai épület homlokzata, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök képe és az Oroszország 2023-ban elért eredményeiről szóló idézete látható 2024. február 6-án

AFP/Natalia Kolesnikova

A demográfiai problémák már évek óta középpontban állnak. Február elején Putyin kifejezetten felszólította az orosz családokat, hogy a nemzet etnikai fennmaradása érdekében legalább két gyermeket, a fejlődés és gyarapodás érdekében pedig legalább hármat vagy többet vállaljanak.

A 71 éves Putyin azt mondta, hogy 2030-ig legalább 75 milliárd rubelt (egy rubel nagyjából 4 forint) juttatnának az átlag alatti születési rátával rendelkező régióknak, és javasolta a kedvezményes jelzáloghitel- és anyasági juttatási programok 2030-ig történő meghosszabbítását – mely utóbbi önmagában is 600 milliárd rubelbe fognak kerülni –, majd bejelentette a „Család” elnevezésű új nemzeti projekt elindítását.

Putyin szerint a szegénység továbbra is akut probléma, amely közvetlenül a lakosság 9 százalékát érinti, és a nagycsaládosok körében 30 százalék fölött van. A cél az, hogy ezek az arányok 2030-ra 7, illetve 12 százalék alá csökkenjenek – mondta.

Átfogó – és igencsak költséges – infrastrukturális fejlesztések

Putyin átfogó terveket vázolt fel Oroszország infrastruktúrájának a következő hat évben történő felújítására, és forrásokat ígért az ország gazdasági teljesítményének javítására.

A legköltségesebb az állami infrastruktúra korszerűsítésére vonatkozó 4,5 ezer milliárd rubelre rúgó ígéret, valamint a kórházak építésére, javítására és felszerelésére fordítandó egyezer milliárd rubel.

Putyin további 700 milliárd rubelt ígért digitális platformok létrehozására a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban, 400 milliárd rubelt az iskolák és óvodák felújítására, 360 milliárd rubelt parkokra és közterületekre, valamint 250 milliárd rubelt a repülőtéri infrastruktúra korszerűsítésére.

A hatalmas természeti erőforrásokkal büszkélkedő Oroszország gazdasága a 2022-es visszaesés után tavaly meredek fellendülést produkált, de a növekedés nagymértékben az ukrajnai háborúhoz szükséges, államilag finanszírozott fegyver- és lőszergyártásra támaszkodik, elrejtve az oroszok életszínvonalának javulását akadályozó problémákat.

A 2022-es 1,2 százalékos visszaesés után az orosz gazdaság tavaly 3,6 százalékkal nőtt, és idén várhatóan valamennyi G7-ország növekedését felülmúlja. Emellett a Reuters szerint diverzifikálódott is: a nem olaj- és gázipari költségvetési bevételek 2023-ban 25 százalékkal emelkedtek. Nem csoda, hogy Putyin erősen dicséri az orosz gazdaság szankciókkal szembeni ellenállóképességét.

Matrjoska babák mellett, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnököt és elődjét – Dmitrij Medvegyev, Borisz Jelcin, Mihail Gorbacsov és Leonyid Brezsnyev – ábrázolják egy moszkvai ajándékboltban 2024. március 11-én.

AFP/Alexander Nemenov

Súlyos probléma a munkaerőhiány

Putyin szerint Oroszország gazdasága a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján hamarosan a világ négy legnagyobb gazdasága közé kerül, de a szakképzett munkaerő és a fejlett technológiák hiányának kezelése létfontosságú Moszkva számára gazdasági céljai eléréséhez.

A Nemzetközi Valutaalap a bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson számított értéke alapján Oroszországot a hatodik helyre sorolja Kína, az Egyesült Államok, India, Japán és Németország mögött.

Putyin szerint Oroszország növekedésének üteme és minősége lehetővé teszi, hogy a közeljövőben a világ négy legnagyobb gazdasági hatalma közé kerüljön. Ehhez szerinte az országnak globálisan versenyképes termékeket kell létrehoznia különösen az űrkutatás és a nukleáris ipar területén, és erre kiemelt költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni. Az IMF azonban februári jelentésében azt írta, hogy az orosz hadigazdaság nehéz idők elé néz az emberek elvándorlása és a technológia hiánya miatt. Noha a munkanélküliség rekordalacsony, 2,9 százalék, eközben nagymértékű a munkaerőhiány.

A pénzügyminisztériumnak – amelyre már így is nagy nyomás nehezedik a katonai kiadások megugró igényei miatt – költségvetési forrásokat kell találnia Putyin választási ígéreteinek teljesítéséhez is.

Miből fizeti ki Putyin a 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója szerint „ez nem tűnik megoldhatatlannak, bár ha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul, mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni” – hangsúlyozta.

Persze kérdés, hogy mennyire hihetünk a számoknak. Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta megtámadták Ukrajnát, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez, hiszen a háború fegyverzet- és lőszerigénye óriási. Oroszország ehhez Észak-Koreából kényszerült lőszert importálni, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

AFP/Andrej Isakovic

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött, a központi költségvetés deficitessé vált, pedig korábban az olaj- és a földgázexport garantálta a többletet.

Bár Moszkva Szaúd-Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést, nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon, ezzel együtt is 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak idén Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei.

Tehát miből is akarja mindezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra, hiszen Nyugaton elhelyezett dollármillióikat lefoglalták, mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában.

A cikk írásakor 1 rubel 3,99 forintot ért, míg 1 USA-dollárért 363 forintot kértek.

Borítóképünkön Valgyimir Putyin. Fotó: AFP/Kremlin Press Office

Szerző: Tiszóczi Roland