Láncfűrész fenyeget egy kis erdőt Káposztásmegyeren, és a nagy hangzavarban kipattant az ellenzéki pártvita
Évtizedek óta építési terület az az elsőre erdőnek tűnő káposztásmegyeri telek, amin társasházat akar építeni a tulajdonos. Ennek egyáltalán nem örülnek a környéken lakók, akik évek óta próbálják megóvni az erdőrészletet, újabban élőláncot is szerveztek, és aláírást gyűjtenek kutyapártos segítséggel. A civilek az önkormányzaton kérik számon, hogy eddig miért nem tett valamit, pedig zöld ígérettel nyertek 2019-ben. Újpest széttárja a kezét: jogerős az építési engedély, a Kutyapárt szerepvállalása miatt viszont pártpolitikai haszonszerzésnek bélyegezték a mozgolódást.
Pár hete munkagépek és szakemberek jelentek meg Káposztásmegyeren a Megyeri út és a Homoktövis utca körforgalmas kereszteződése sarkán található erdős területen, és gázkiállást építettek ki. Az erdőszerű területen ugyanis társasházat építenének fel, három emeleten, 52 lakással. Ez ismételt aggodalommal töltötte el a környéken élőket, akik közül többen évek óta küzdenek azért, hogy az erdő megmaradhasson erdőnek. Ám a terület jó 20 éve magántulajdonban van, és már építési engedélye is van a tulajdonosnak.
Ezért aztán az ott élők, amint megtudták, hogy fakivágási engedélyt kért a tulajdonos 72 fára, aláírásgyűjtésbe kezdtek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) némi segítségével, majd amikor kiépítették a gázkiállást a telken, élőláncot is szerveztek november utolsó hétvégéjén a civilek. „Elegem lett, hogy az elmúlt 20 évben minden az emberek feje fölött történik” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Bea, az egyik szervező, aki elmondása szerint ideköltözése, az 1990-es eleje óta aktív a városrész zöldterületeinek megóvásában, de a legújabb fejlemények nyomán augusztus óta már az MKKP helyi önkormányzati képviselő-jelöltjeként teszi ezt. Azt mondja, így talán hatékonyabban tud fellépni.
Azért is szeretnék, ha nem építenék be a kérdéses területet, mert a környéken már túl sok zöldterület jutott erre a sorsra – érvelt, és jelezte, csalódott a kerület 2019-ben megválasztott ellenzéki vezetésében, amelynek akkori ígéretei arról szóltak, hogy fokozottan védik majd a zöldterületeket, de a kérdéses kis erdőrészlet megóvásáért szerinte nem tettek eleget.
Földmérés, mélyfúrás, gázkiállás és egy szemtelenül magas összeg
Pedig már két éve felhívták a figyelmet a kis erdőrészletre, amikor földmérők jelentek meg a területen. Ekkor derült ki a civilek számára, hogy a 2428 négyzetméteres telek már 20 éve magántulajdonban van, és még régebb óta építési területként tartják nyilván. Az aktivista úgy tudja, eredetileg pizzázó épült volna ide. Az ingatlan 2018-ban egy krisztinavárosi ügyvédi irodába bejelentett szlovákiai magánszemély érdekeltsége, a Fiumei Virág Zrt. tulajdona lett, az önkormányzat (még az előző vezetés idején) pedig közben megnövelte a beépíthetőséget. Ezután került napirendre a társasházépítés.
Civilek már akkor, 2021-ben petíciót indítottak az erdőrészlet megóvásáért, Déri Tibor momentumosként indult, mostanra a Demokratikus Koalícióhoz átpártolt polgármesterhez is bejutottak, aki Kovács Bea szerint megígérte, hogy minden megtesznek a beépítés elkerülése érdekében. Tavaly nyáron azonban már mélyfúrás történt a területen, ami megint felborzolta helyi kedélyeket, és hiába küldték be idén év elején a 2021-ben indult, 900 ember által aláírt petíciót az önkormányzatnak, a kormányhivatalnak, és a tulajdonos cég képviselőjének, csak előbbi részéről érkezett visszajelzés. Újpest arról tájékoztatta őket, hogy a telek tulajdonosa felajánlotta megvételre az ingatlant, csak épp túlzónak találták 760 millió forintban megszabott árat, ezért elvetették ezt a lehetőséget.
„Döbbenetes” – kommentálta az ajánlatot az önkormányzat sajtóosztálya a hvg.hu megkeresésére, és jelezte: az önkormányzat által felkért igazságügyi szakértő 165 millió forintra taksálta az ingatlan értékét. Ennél viszont nem fizethetnek többet, ha pedig mégis kifizetnék szakértő által becsültnél 595 millió forinttal magasabb árat, az már kimerítené a hűtlen kezelés bűntettét – indokolták a vásárlás elvetéséről szóló döntést. Válaszukból ugyanakkor az is kiderül, hogy két alkalommal is elutasították a tulajdonos 72 fára vontakozó fakivágási kérelmét – de jelezték, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. Ennél többet nem tehetnek – írták. Szerintük a kisajátítás sem járható út, mert az önkormányzatnak nincs hozzá jogköre.
Azt külön hangsúlyozta a hivatal, hogy a telek nem a közeli Farkas-erdő része, és a tervezett beruházás egyáltalán nem érinti az utóbbit, ami egyébként várhatóan még az idén helyi védettség alá kerül.
Holisztikus erdőélmény
A telek jogilag valóban nem a Farkas-erdő része, amitől egyébként egy úttest is elválasztja, viszont ökológiailag egybefügg vele, és egy talán még egy kicsit több is annál – derül ki abból, amit az erdőrészletet megvizsgáló Kriska György biológus, az ELTE Biológiai Intézetének docense tapasztalt a helyszínen. A biológus szakvéleményt készített az erdővédők számára a kérdéses területről, ebben például arról is ír, hogy a Farkas-erdőhöz képest stabilabbnak találta az itteni életközösséget (az itt álló fákra kevésbé jellemző a csúcsszáradás, vagyis jobb a talaj vízgazdálkodása).
Természetvédelmi értéke valóban kevésbé kifejezett – vegyesen nőnek itt kocsányos és kocsánytalan tölgyek, nyugati ostorfa, korai juhar, hegyi juhar, akác – ismerte el a sokszor özönfajnak tekintett növények jelenlétét, viszont jelezte: ettől függetlenül teljesen az erdőkre jellemző változatos, érintetlen növénytársulásról van szó: vannak cserjék és famatuzsálemek, ami kedvező az élővilágnak, sok védett madár is fészkel itt. Kriska György szerint ritka, hogy mindez pár száz méterre a 10 emeletes panelházaktól található.
Ez egy nagyon szép erdő, holisztikus élményt nyújt annak, aki felkeresi: megtapasztalhatja a természet csodáját
– mondta a kutató, aki jól ismeri a környék zöldterületeit, honlapot is összeállított a témában. Úgy véli, az esetleges építkezés nem csak amiatt megy szembe az ott élők érdekeivel, mert a kivágott erdő helyett esetleg máshol pótlásként ültetendő fákból nem igazán tud kialakulni erre a kis erdőre is jellemző bonyolult életközösség, hanem mert népegészségügyi jelentősége is van a területnek. Egy olyan beállt növénytársulásról van szó ugyanis, ahol nem tud megtelepedni a parlagfű. Ha megbolygatják a talajt az építkezéssel, ennek vége lesz, és hiába kaszálják majd le később, alacsonyra nőve ott maradhat a gyepben, pollenjeivel folyamatosan irritálva az arra érzékenyeket a virágzáskor. Emellett kedvező hatást gyakorol a helyi mikroklímára is, „ami különösen fontos itt, ahol a tízemeletes házak körül nagy kiterjedésű leaszfaltozott autóparkolók vannak, amelyek a meleg nyári napokon szinte ontják magukból a meleget”.
„Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erdő levegőminőség javító hatását sem, ami ellensúlyozza a Megyeri út jelentős autóforgalmának káros hatását” – mondta a Dunavirág védelmében is aktív biológus, aki arra emlékeztetett, hogy ha kivágnak egy élő erdőt, nem csak a fák vesznek oda, de egy egész élőhelyet pusztítanak el, és hiába ültetnek máshol akár kétszer annyi fát is, azokból csak nagy sokára lesz megint erdő. Az erdőrészlet megóvását szívén viselő kutató egy kisfilmet is közzétett Youtube-csatornáján a minapi élőláncról:
A helyi aktivisták a biológus szakvéleményét is csatolják majd ahhoz a lakossági beadványhoz, amihez aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Kovács Bea szerint már több mint 600 ember aláírta az íveket, akik egyrészt tiltakoztak az erdőirtás és a zöldfelületek csökkentése ellen, másrészt támogatják a beadványt, amivel a telekre szóló építési engedély visszavonását kezdeményezik a Budapest Főváros Kormányhivatalnál, illetve segítséget kérnek ehhez az Újpesti, és a Fővárosi Önkormányzattól.
Erdővédelem vagy pártpolitika?
A segítségül hívott önkormányzatok hozzáállása azonban kérdéses. A főváros – amely egyébként a kérdéses építési telek melletti, szintén sűrűn erdősült ingatlan tulajdonosa – idén nyáron visszautasította azt a lakossági beadványukat, amiben kezdeményezték, hogy a Farkas-erdővel együtt kapjon védettséget ez a kis erdőrészlet is. Azzal érveltek, hogy a terület régóta beépíthető, és nem minősül kiemelkedő fővárosi jelentőségű természeti területnek, ezért a Farkas-erdő védettségének vizsgálatakor sem merült fel, hogy csatolni kellett volna hozzá, ráadásul természetvédelmi értéke és a védettséggé nyilvánítás nyomán esetleg felmerülő kártalanítással járó pénzügyi terhek „nincsenek arányban egymással”. Igaz, a kis erdőrészlet tőszomszédságában lévő, amúgy fővárosi tulajdonú ugyancsak beerdősült ingatlanok szerepelnek a Farkas-erdő természetvédelmi területei között, épp csak az a csücsök, amire már megvan az építési engedély.
A civilek azonban nem tágítanak: a biológus szakvéleményével kiegészítve ismét levelet írtak a fővárosi önkormányzatnak, illetve Erő Zoltán budapesti főépítésznek, Bardóczi Sándor főtájépítésznek és a Főpolgármesteri Hivatal Természetvédelmi osztályának címezve, amiben ismét azt kérik, ezt a területet is kezeljék egyként a Farkas-erdővel, mint a mellett lévőket, és kapjon védettséget a kis erdő is.
Újpest viszont politikai haszonszerzésnek minősítette az erdővédők akcióit, és bár a pártot nem nevesítették, feltehetően az MKKP szerepvállalása miatt, amellyel más ügyben – az újpesti Főtérre szánt padok ügyében – már korábban is konfliktusba kerültek.
Jól láthatóan egyesek pártpolitikai kampány céljára használják fel ezt az ügyet
– írta a hvg.hu-nak az újpesti önkormányzat. Jelezték, „Az önkormányzat határozottan visszautasítja a jó szándékú helyi lakosság és a sajtó pártpolitikai célzattal történő megtévesztését, valamint visszautasít minden olyan politikai nyomásgyakorlást, mellyel törvénytelenség elkövetésére kívánja rábírni! Újpest Önkormányzata törvényes keretek között minden tőle telhetőt megtesz a zöld és a fák védelmében! Aki mást állít, az valótlan állít."
A korábbi konfliktusban is érintett Nagy Dávid MKKP-s pártigazgató szerint azonban pont a fordítottja áll fenn: Kovács Bea (aki egyébként az édesanyja) négy éve igyekszik tenni a kérdéses zöldterület megvédése érdekében, és pont azért jelöltette magát, hogy többet tudjon elérni annál, mint korábban civilként tudott. A Kutyapárt mindenesetre kisfilmet is forgatott a telekről:
Nagy Dávid, aki korábban a Fidesz lejárató kampányainak mintáját azonosította az újpesti DK-s vezetéshez köthető helyi kiadványok működtetésének gyakorlatában (aminek ő maga jelen cikk tárgyát képező kis erdő ügyében is célpontja lett, egy szabálytalan parkolás és állítólagos bozótba vizelés miatt), úgy véli, hogy az önkormányzat nem tesz meg minden tőle telhetőt az ügyben, holott korábban képes volt erre a zöld területekért.
Például, amikor 2019-ben elkaszálták a most érintett telekkel pont a Homoktövis utca túloldalán szembeszomszéd, ugyancsak évtizedek óta beépítésre szánt (alkalmanként Gumi rétként is emlegetett) telekre tervezett, és a helyi közgyűlés által az előző választási ciklusban már jóvá is hagyott íjászközpont megvalósítását. Előbb változtatási tilalmat rendeltek el, majd 2020-ban csereterületet ajánlottak fel valamivel távolabb, egy kevésbé erdősült területen az íjászoknak. A pártigazgató szerint erdősülés esetén igenis járható út lenne a kisajátítás, és a vállalkozó elmaradt haszna ügyében is bizonyára van jogilag és etikailag is megoldás.
