szerző:
Tetszett a cikk?

A közel-keleti ország 40 milliárd dollárt fektet startupokba. Egy olyan területre öntenek dollármilliárdokat, amely már most is bővelkedik pénzben.

Szaúd-Arábia sem szeretne kimaradni abból az aranylázból, amit az emberek életét és munkáját észrevétlenül átszövő mesterséges intelligencia elterjedése jelent. A szaúdi kormány ezért egy 40 milliárd dolláros alap létrehozását tervezi, amellyel a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai startupok egész sorát kívánják támogatni, köztük chipgyártókat és adatközpontokat is. Sőt, állítólag még azt is fontolóra vették, hogy akár saját MI-fejlesztő cégeket indítanak.

Az elmúlt hetekben a szaúd-arábiai állami befektetési alap (PIF) potenciális partnerségről tárgyalt a Szilícium-völgy legnagyobb kockázatitőke-társaságával, a 35 milliárd dolláros vagyont kezelő Andreessen Horowitz képviselőivel – tudta meg iparági szakértőktől a The New York Times.

A tervezett technológiai alap révén az olajban gazdag ország lenne a világ legnagyobb befektető a mesterséges intelligencia területén, ezzel gazdaságának diverzifikálását erősítené. A legnagyobb beruházások várhatóan 2024 második felében indulhatnak.

Szófia, a történelem első robotja aki személyi igazolványt kapott és állampolgárságot Szaúd-Arábiából 2023- július 8-án a törökországi Antalyában
AFP / Anadolu / Fatih Hepokur

A több mint 900 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező szaúdi állami befektetési alap által létrehozott 40 milliárd dolláros MI-alap jóval nagyobb az amerikai kockázati tőkecégek által jellemzően befektetett összegeknél, és a régóta a világ legnagyobb startup-befektetőjeként számon tartott japán SoftBank is csak az összes technológiai befektetést tekintve előzi meg.

E szaúdi MI-alap összeállításához a Wall Street-i bankok nyújtanak segítséget, az új befektetők pedig egy olyan területre lépnek be, amely már most is bővelkedik pénzben.

A mesterséges intelligencia körüli globális őrület felhajtotta az ebben működő vállalatok értékét, hiszen a pénzügyi befektetők egymást tiporva próbálnak rábukkanni a következő Nvidiára vagy OpenAI-ra. Az elmúlt egy-két évben az MI fejlesztésében tapasztalható pénzáradat gyakorlatilag példátlan a kockázati tőke világában. Jól mutatja ezt az Anthropic, az OpenAI korábbi tagjai által alapított startup, amely alig egy év alatt több mint 7 milliárd dollárt gyűjtött össze.

Az MI-fejlesztés pedig képes fel is szívni ezeket az összegeket, hiszen a szoftverfejlesztés mellett nagy számítási kapacitású chipek és drága adatközpontok is szükségesek e technológia működtetéséhez. Állítólag Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója nemrégiben például az Egyesült Arab Emírségek kormányát próbálta rávenni az MI-technológiához szükséges chipek gyártásába történő hatalmas befektetésre.

A szaúdi gazdaság eltávolodna az olajtól, de kell a magas hozam

Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedben igencsak küszködött a technológiai befektetésekkel, amikor az alacsony olajárak miatt diverzifikálni próbálta befektetéseit. 2016-ban egy befektetési partnerség keretében 45 milliárd dollárral szállt be a SoftBank 100 milliárd dolláros Vision alapjába, amelyet több tucat vállalkozásba irányítottak, köztük a nemrég csődbe ment, coworking irodákat üzemeltető ingatlancégbe, a WeWorkbe és más sikertelen startupokba, például a pizzakészítő robotokkal dolgozó Zume vállalatba. Szintén ebben az évben a szaúdiak külön befektetése volt az Uberbe beletolt 3,5 milliárd dollár, amellyel a fuvarozó cég részvényeinek 5 százalékát szerezték meg, erősen meglepve a piacot. De a Blackstone magántőke-óriás által működtetett 40 milliárd dolláros infrastrukturális alap tőkéjének felét is a szaúdiak biztosították, és azóta a Heathrow repülőtértől és a Nintendótól kezdve a hollywoodi stúdiókon át a francia szállodákig mindenben részesedést vásároltak. Tavaly a PIF több mint 30 milliárd dollárnyi friss tőkét helyezett ki, amivel a világ legtöbbet költő vagyonalapja lett.

Pedig egy időre úgy tűnt, hogy árt az ország hírnevének a nemzetközi pénzemberek körében, hogy 2018-ban, amikor Szaúd-Arábia éppen a pénzügyi támogatást kereső befektetési cégek és vállalkozók egyik fő célpontjává vált, az ország ügynökei megölték a disszidens szaúdi újságírót, Dzsamál Hasogdzsit a királyság isztambuli konzulátusán. Aztán az sem vetett éppen jó fényt a királyságra, hogy 2022-ben a szaúdi kormány milliárdokat fektetett be egy olyan cégbe, amelyet többek között Donald Trump volt elnök veje, Jared Kushner vezetett, és ezt sokan politikai lépésnek tekintették.

Azóta ezek a hibák, úgy tűnik, már a múlt homályába vesztek, főként, hogy az Egyesült Államokat is egyre sürgetőbb geopolitikai és gazdasági érdekek mozgatják a térségben – amelynek első igazán szembetűnő lépése lett volna a szaúdi királyság és Izrael közti kapcsolatok normalizálása, majd a térség gazdasági összekapcsolása Indiával. A szaúdi kormány is nagy erőkkel pörgetné fel ismét az állami befektetési alap hozamtermelő képességét – ezt szolgálhatják az MI-befektetések is – miközben fel kell gyorsítania az olaj utáni gazdaságra való átállást, ami a „Vision 2030” program fő feladata. Ez utóbbi érdekében Mohamed bin Szalmán trónörökös (aki az uralkodó, a 85 éves Szalman bin Abdul-Aziz Al Szaúd helyett már évek óta a tényleges hatalmat gyakorolja) azt az utasítást adta az állami alapnak, hogy évente legalább 40 milliárd dollár értékben fektessen be otthon, a szaúdi gazdaság olajtól való eltávolodását segítendő. Az erős 2022-es év után a királyság GDP-je tavaly 0,9 százalékkal csökkent – ez 2002 óta a legrosszabb teljesítménye, eltekintve a világjárvány vagy a pénzügyi válság éveitől –, ami még sürgetőbbé teszi a feladatot.

A Riyadh Air jövőbeni légitársaság Boeing 787-9 típusú repülőgépe aDubai Air Show-n az Al-Maktoum repülőtéren 2023. november 11-én
AFP / Giuseppe Acace

A szaúdi állami befektetési alap, a PIF

Az 1971-ben létrehozott PIF a szaúdi gazdaság egyik alappillére, amely a királyság vezető befektetési testületének szerepét tölti be, emiatt nem hasonlít egyetlen más állami vagyon- vagy nyugdíjalaphoz sem, tőkéjének nagy részét pedig vagyonátruházások és tőkeinjekciók révén kapja a kormánytól.

2024. március 7-én a szaúdi kormány például nyilvánosságra hozta, hogy a világ legnagyobb olajvállalatának, a Saudi Aramco részvényeinek 8 százalékát, mintegy 164 milliárd dollár értékben átadták az alapnak, megduplázva ezzel a részesedését az állami olajipari óriáscégben. Az alap osztalékot is kap a befektetésekből és a részesedésekből, és igénybe veheti az adósságpiacokat. A nemzetközi tőkepiacokon tavaly 11 milliárd dollárt gyűjtött kötvények kibocsátásával, idén pedig már további 5 milliárd dollárt. Ezen felül az alap tavaly legalább 12 milliárd dollárt vett fel hosszú lejáratú hitelek formájában. Korábban pedig a központi bank devizatartalékai is átkerültek hozzá.

Nem csoda, hogy a PIF nyilvános vagyona félelmetesen növekszik: 2015-ben 150 milliárd dolláros vagyonról tudtunk, 2017-ben ez 230 milliárdra emelkedett, 2020-ban pedig már 400 milliárd dollárja volt, jelenleg 925 milliárd dollárt kezel, míg a Vision terv előírja, hogy az eszközeinek értékét 2030-ra 2000 milliárd dollárra kell növelnie.

Az olaj iránti kereslet csökkenésével a szaúdi kormány azonban várhatóan kevésbé lesz bőkezű, ezért egyre fontosabb, hogy megfelelő hozamot érjenek el a befektetései.

A PIF azonban a fejlődés különböző szakaszaiban lévő cégekbe fektet be, ami megnehezíti a következetes hozam fenntartására irányuló erőfeszítéseket. Az elmúlt öt évben az alap 93 vállalatot alapított, miközben fejlesztésre kiszemelt 13 „stratégiai” ágazatban – az egészségügytől a sportig és a turizmusig – a hozamok nagymértékben eltérnek. Megtalálható portfóliójában a ROSHN, egy ingatlanfejlesztő, a NEOM, egy hatalmas, épülőben lévő intelligens város és a Riyadh Air, egy még nem működő légitársaság.

Egy ilyen diverzifikált részesedésekkel és ekkora pénzállománnyal rendelkező állami vagyonalap esetében nehéz nagy hozamot elérni, és a szerepének bővülésével ez egyre nehezebbé válik. Az elmúlt hét évben a PIF befektetései évente körülbelül 8 százalékos hozamot termeltek. Ez épphogy meghaladja a 7 százalékos minimális célt, de messze elmarad a magántőke jellegű hozamoktól, amelyeket valójában el akar érni.

A vörös-tengeri NEOM megaváros látványterve az 500 méter magas The Line névre hallgató építményekkel
AFP / NEOM

A NEOM például várhatóan mintegy 500 milliárd dollárba fog kerülni, de hogy hogyan és mikor kezd majd el bevételeket hozni, az pontosan még nem látható. Az egészségügy és az infrastruktúra területén az alap szerepe hatásbefektetés jellegű, ahol az elképzelés bizonyos társadalmi célok elérése a hosszú távú nyereség mellett, miközben az ilyen típusú befektetésekre általában jellemző, hogy minél nagyobb a befektetett tőke, annál szerényebb a hozam.

Szintén komoly kihívást jelent, hogy egyelőre viszonylag kevés, a GDP 2 százalékának megfelelő külföldi befektetés érkezik Szaúd-Arábiába, pedig ahogy az alap egyre nagyobb lesz, a külföldi pénz segítené az ambícióit. Lehetővé tenné a PIF számára például, hogy kiszálljon egyes hazai befektetéseiből, emellett megkönnyítené a hazai cégeknek, hogy új piacokra lépjenek, csökkentve annak esélyét, hogy végül egymással kerüljenek versenybe, ami kannibalizálja a hozamokat.

A szaúdi kormány célja, hogy 2030-ig a GDP több mint 4 százalékára növelje a külföldi befektetések arányát. Egyelőre azonban úgy tűnik, a nagy befektetők szívesebben használják Szaúd-Arábia pénzét, minthogy saját pénzüket az országba fektessék.

Szerző: Tiszóczi Roland

Az Ezeregyéjszaka meséi után kezdjen hozzászokni az arabok mesterséges intelligenciáihoz

Mozgolódik Rijád, helyezkedik Dubai. Az arab technológiai tavasz nem az országok vezetését, hanem a nyugati világ egyértelmű fölényét gyengítheti olyan szegmensekben, melyeket a jövő kulcsterületeiként tartanak számon.