Már nálunk is megjelentek a veszélyes, multirezisztens szuperbaktériumok, itt az idő, hogy kiderüljön, mit tud róluk, míg késő nem lesz! – kvíz

A baktériumok olyan egysejtű élőlények, amelyeknek sem sejtmagja, sem sejtszervecskéi nincsenek. Az egyébként sejtszervecskékhez kötött funkciók – genetikai információ tárolása, másolása; energiaátalakítási folyamatok; fehérjeszintézis és lebontás, stb. – erre amúgy is megtörténnek.

Ezek a jövő antibiotikumai: tényleg az arany ment meg bennünket a leghalálosabb baktériumoktól?

A baktériumok nagyon sokfélék mind a külalakjukat, mind hatásukat tekintve. Vannak olyan talajbaktériumok, amelyek nélkülözhetetlenek a biológia lebontásban, ezzel a humuszképződésben, vannak, amelyek megkötik a levegőben található nitrogént, így téve felhasználhatóvá a növények számára. Az emberi táplálkozásban a tejtermékek (joghurt, kefir, sajtok) előállításában is elsőrendű a szerepük.

Számos baktérium azonban betegségeket okoz, az általuk termelt toxinok mérgezéshez vagy akár halálhoz is vezethetnek (ide tartoznak például a tífuszt, a botulizmust, vagy a vérhast okozó baktériumtörzsek).

A gyógyászati kihívásokra az orvostudomány antibiotikumok bevetésével válaszolt

Az azonban már az 1960-as években világossá vált, hogy antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek megjelenésével kezdetét vette a versenyfutás, amely az antibiotikumok elterjedésével és sokszor nem megfelelő használatával az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben fokozódott.

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló mikroorganizmusok, azaz az antibiotikum-rezisztencia terjedésének köszönhetően az elmúlt időszakban számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából. Mindez Európában évi 33.000 halálesetért és 1,5 milliárd euró egészségügyi költségért tehető felelőssé, a fertőző betegségek leküzdése pedig egyre nagyobb kihívást jelent az orvostudomány számára.

Az már korábban ismert volt a kutatók előtt, hogy ezek az antibiotikum-rezisztencia gének és a rezisztens sejtvonalak jelen vannak a környezetben is, hosszútávú hatásaikról azonban jelenleg elenyésző ismeretekkel rendelkezünk. E hatások pontosabb feltárása érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Környezetbiztonsági Tanszékének kutatói több mint 15 éve vizsgálják a tématerületet.

A MATE kutatói a Víz világnapja alkalmából közzétett sajtóközleményükben áttekintették eddigi eredményeiket és meglepő, ugyanakkor ijesztő bejelentést is tettek.

„Vizsgálataink során Magyarország teljes területén több mint ezer talajból, talajvízből, felszíni vízből és szennyvízből származó környezeti minta feldolgozásával azonosítottuk a Pseudomonas aeruginosa és az Acinetobacter baumannii baktériumfajok jelenlétét. Ezek az ismert, kórházi környezetben is előforduló baktériumok az Egészségügyi Világszervezet prioritási listája alapján kritikus besorolású fajoknak számítanak, ugyanakkor gyakran kimutathatók környezeti mintákból is” – mutatott rá dr. Kaszab Edit egyetemi docens, a Környezetbiztonsági Tanszék vezetője.

A MATE kutatói a fenti vizsgálatok során első ízben azonosítottak szénhidrogénnel szennyezett talajvízből multirezisztens A. beijerinckii baktériumtörzset, valamint olyan környezeti eredetű P. aeruginosa baktériumtörzseket, amelyek legalább három antibiotikumhatóanyag-csoporttal szemben ellenállóak, és egyben képesek a szénhidrogén-biodegradációra is.

Megállapításuk szerint ez utóbbi faj a szénhidrogénnel szennyezett kárhelyeken akár a mikrobiális közösség domináns tagjává is válhat, hiszen környezetszennyező anyagok széles körét képes szénforrásként hasznosítani.

A kutatók laboratóriumi kísérletekkel azt is igazolták, hogy egyes növényvédő szerek használata jelentősen befolyásolhatja az antibiotikum-rezisztenciát, így egyes glifozát tartalmú növényvédő szerek esetében igazolták, hogy azok jelentősen, akár tizenhatszorosára növelhetik a P. aeruginosa faj imipenem antibiotikummal szembeni ellenálló-képességét.

Reméljük, hogy ezek az eredmények jelentősen hozzájárulnak a környezet-egészségügyi szempontból jelentős baktériumfajok kockázati profiljának újraértékeléséhez.

A kicsit bővebb ismertetőt követően lássuk, mit tudunk a baktériumokról, következzék a kvíz!

BLIKK DOSSZIÉ

antibiotikum