szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az inzulinhoz való egyszerűbb és olcsóbb hozzáférés módját dolgozták ki amerikai és brazil kutatók: genetikailag módosított teheneik inzulint is tartalmazó tejet adnak.

A hasnyálmirigy által termelt inzulin nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, ugyanis szabályozza a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok anyagcseréjét. Az 1-es típusú cukorbetegség esetében azonban károsodnak a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei, így kívülről kell pótolni ezt a vegyületet, de még a többségében életmódbeli tényezőkre visszavezethető 2-es típusú cukorbetegségnél is előfordulhat, hogy inzulinpótlásra van szükség.

Az inzulinpótlás pedig nem leányálom, nem is olcsó mulatság, ráadásul az anyag beadása is meglehetősen macerás. De ez még a jobbik eset, ugyanis a világ fejletlenebb részein az inzulinhoz való hozzáférés is korlátozott, azaz sokaknál kezeletlen marad a betegség, aminek egyéb súlyos egészségügyi következményei lehetnek.

48 óra alatt újraindítható lehet a cukorbetegek inzulintermelése – két, már engedélyezett gyógyszer a kulcs

A béta-sejtekhez hasonló funkciókat kaphatnak egyes, a hasnyálmirigyben lévő sejtek, melyek aztán inzulint is termelhetnek. A megközelítés jelentős előrelépést hozhat a cukorbetegség kezelésében.

Az Illinois Urbana-Champaign Egyetem és a Universidade de São Paulo kutatói egy egészen újszerű ötlettel rukkoltak ki e probléma orvoslására. „Biogyárként” használnának teheneket, azaz inzulint tartalmazó tejet termeltetnének velük. Ehhez inzulint kódoló humán DNS-t szúrnak a tehénembriókba, és az állatok tejében megjelenne a humán inzulin. Az ötlet annyiban nem is új, hogy korábban már vontak ki inzulint tehenek hasnyálmirigyéből.

Miután a proinzulint kódoló DNS-t beillesztették tíz tehénembrióba Brazíliában, az embriókat normál tehenekbe ültették be. A tíz embrióból csak egy transzgenikus borjú született. A kutatók specifikusan az emlőszövetet is meg tudták célozni, így a humán inzulin nem kering a tehén véráramában, hanem egy meghatározott területre korlátozódik.

A kutatók óvatos becslése szerint egyetlen tehén literenként körülbelül egy gramm inzulint tud termelni. Minden gramm több mint 28 ezer egység inzulinnak felel meg. A tipikus holsteini tehén napi 40–50 liter tejet termel, így egyetlen tehén több ezer 1-es típusú cukorbeteg számára tudna ellátni napi inzulint egy teljes hónapon keresztül. Összességében tehát az emlőszövet mirigyeinek humán inzulin termelésére történő genetikai módosításával a kutatóknak sikerült egy bőséges és olcsó erőforráshoz nyúlniuk. A további elképzelés az, hogy klónozzák ezt a tehenet, és megpróbálják elérni a vemhesség elérését a teljes laktációs ciklusban a nagyobb inzulinhozam érdekében.

Mindez remekül hangzik, azonban a neheze még hátra van. A termelés növelése, a transzgenikus tehenek egészségének és jólétének biztosítása, valamint a hatósági engedélyekben való navigálás mind hatalmas kihívást jelentenek.  Az eddig elért eredmények biotechnológiai jelentősége mellett azonban eltörpülnek ezek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.