Túlnőtt a Magyar Péter-jelenség az ellenzéki pártokon

ZS 3909
2024.04.10. 12:08 Módosítva: 2024.04.10. 16:47
Többfrontos háborút indított Magyar Péter, aki április 6-i majdnem zászlóbontó eseményén ütött a kormányoldal, illetve az ellenzék – leginkább Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció – irányába is. Számháború ide vagy oda, Magyar Péter nagyszabású hétvégi demonstrációján bebizonyította – ráerősítve az elemzésekre és kutatásokra –, hogy biztos támogatói bázisa van a pártpolitikai térbe való belépéshez. Az ellenzéki térfélen közben egyre nagyobb a nyugtalanság, és egyre határozottabb bírálatok fogalmazódnak meg Magyar Péterrel kapcsolatban.

Az ellenzéknek ez nyilván most egy nagyon kellemetlen szituáció. Én azt is el tudom képzelni, hogy szinte semelyik ellenzéki párt nem jut be az EP-választáson, nem éri el a küszöböt. Nyilván a DK-nak azért erre van esélye

– jelentette ki Magyar Péter az Indexnek az április 6-i Kossuth téri beszéde után szervezett sajtóeseményen. A kormánykritikus választók új gladiátora szerint azonban nem csupán az ellenzéki, hanem a kormányoldal is gondban lehet, mert „hónapról hónapra csökken a szavazóinak a száma”.

Riválissá vált

Az április 6-i demonstrációt megelőzően megjelent elemzésünkben már rámutattunk, hogy Magyar Péter az ellenzéki térfél hagyományos szereplőinek is alaposan feladta a leckét. Az alábbi főbb megállapításokat tettük:

  • A Demokratikus Koalíció deklarált célja volt, hogy gravitációs pontként rendezze össze valamilyen módon a 2022-es összefogásban részt vevő pártokat, és egyértelműen a legerősebb ellenzéki párttá váljon, ám ebbe most belerondíthat Magyar Péter, ha hosszú távon megtapad a pártpolitikában.
  • A Magyar Péter-jelenség befolyásolhatta, hogy a június 9-i választásokra létrejött a DK, az MSZP és a Párbeszéd részvételével egy új összefogás.
  • A már kétszer visszatért Donáth Anna nem tudta érdemben növelni pártja támogatottságát. Magyar Péter felbukkanása óta nem találja hangját a Momentum. Ráadásul Magyar Péter éppen arra a közegre hat, amit a Momentum is megcélzott.
  • Míg a kormányoldal részéről kármentés zajlik, és leginkább azzal a helyzettel kell megküzdeniük, hogy először nem képesek tematizálni a közéletet, uralni a kampányt, az ellenzéki pártoknak sincsenek hatásos válaszaik. Bár tisztában vannak vele, hogy elsősorban tőlük vihet szavazókat Magyar Péter, egyelőre ők is csupán nézői annak, hová tart a kormányoldalról ejtőernyőzött új ellenzéki rivális, miközben ketyeg az óra a választásokig.

Elemzésünk után, még aznap két közvélemény-kutatás – a Nézőponttól és a Republikontól – jelent meg, amelyek azt igazolták, hogy ha Magyar Péter párttal lépne fel a politikai térben, akkor az ellenzéki pártoktól venne el szavazókat (elsősorban a Momentumtól és a Kutyapárttól), és a nemrég létrejött baloldali összefogás támogatottságát „ostromolná”.

Már idéztük, Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője korábban kifejtette lapunknak, hogy Magyar Péter pártalapítása esetén „a releváns támogatottsági tartományban mozgó ellenzéki pártok pozitív-semleges magatartása negatívra módosulhat, hiszen az ellenzéki versengésbe újabb rivális nevezne be, akinek ráadásul politikai múltja, személyes kapcsolatai okán az ellenzéki elkötelezettségét is kétségbe vonhatnák”.

Zárniuk kell

Az továbbra sem tudható, hogy az európai parlamenti választást megcélzó Magyar Péter milyen párttal indulna. Erről a bejelentés – amire egyébként április 6-án a legtöbben vártak – elmaradt (azonban lépésről lépésre halad a közösségépítésben – már létrejött és logója is van a Talpra Magyarok Közösségének, illetve EP-képviselőjelölteket toboroz).

Magyar magabiztos, szerinte bőven elég lesz nekik egy-két nap arra, hogy az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges húszezer aláírást összegyűjtsék (április 20-án indul az aláírásgyűjtés, és május 3-ig lehet majd listát állítani), és a legkevesebb időt szeretné hagyni a támadásokra, ezért nem nevezi még meg, hogy milyen/melyik párt áll majd mögötte. Ellenben egyre markánsabb és határozottabb bírálatokat fogalmaz meg az ellenzékkel kapcsolatban (is). Legutóbbi beszédében többek között azt mondta, hogy „Gyurcsány Ferenc a pillére és a biztosítéka a NER-nek”, Orbán Viktor mindig vele akar megvívni, mert őt mindig legyőzheti, „Orbán és Gyurcsány párosa húsz éve változatlan”.

A Jelen Hetilapnak azt is kijelentette, hogy semelyik olyan parlamenti párttal nem szeretne együttműködni, amely része a mostani rendszernek. Továbbá úgy fogalmazott, hogy április 6-án leváltották az ellenzéket.

Soha ennyi embert nem vitt még utcára ellenzéki párt, sőt a Fidesz sem nagyon

– tette hozzá Magyar Péter.

Nyilvánvaló, hogy a hagyományos ellenzéki pártokban nincsenek elragadtatva a politikai hitvallásától, és vannak, akik ennek már hangot is adnak. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az április 6-i demonstráció másnapján azt írta, hogy tiszteletben tartja azokat a liberálisokat, kiábrándult párt nélkülieket és a kiábrándult jobboldali demokratákat is, akik ma érdeklődve figyelik Magyar Pétert, de számára bárminemű koalíció a következő országgyűlési választásokra csak azokkal képzelhető el, akik világossá teszik: egy Orbán nélküli Fidesszel sem hajlandóak együttműködni.

Egy baloldali, szociáldemokrata pedig nem tud és nem is akar jobboldali kormányzást, hanem marad a bal-balközép oldalon, a szolidaritás, az igazságosság és a társadalmi különbségek radikális csökkentése oldalán

– fogalmazott az MSZP-s politikus, utalva arra, hogy Magyar egy jobboldali közegből érkezett. Azt is írta, hogy Orbán Viktor „még mindig hátradőlve kávézik, mert a Fidesz tábora továbbra is egységes, és lényegében meg sem érintette az, ami történik”. Előzőleg az Indexnek azt mondta, hogy a tradicionális baloldali szavazóknak sohasem vonzó az, aki egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel is képes lenne kormányozni.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke – anélkül, hogy leírta volna Magyar nevét – tizenegy pontban reagált a Kossuth téren elhangzottakkal összefüggésben. Ezekből három pont különösen beszédes, a DK elnöke szerint vannak választók,

  • „akik egyetlen percig se szolgálták Orbán rendszerét, soha nem szavaztak a Fideszre”;
  • „akik az Orbánnal szemben álló ellenzék teljes körű együttműködését és nem megosztását, pláne nem leváltását sürgetik”;
  • „akik még nem fáradtak el a küzdelemben, és nem bízzák azt tegnapi ellenfeleikre”.

Később Magyar Péter egy Facebook-posztjában vitára hívta Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet is. A DK nem utasította el a vitát, de az európai parlamenti választásokra vonatkozóan a hárompárti összefogás listavezetőjét, Dobrev Klárát ajánlotta. „Amennyiben a kezdeményezés egy polgármesterjelölti vitáról szól, az adott település DK-s polgármesterjelöltje lesz Magyar Péter vitapartnere” – közölte az ellenzéki párt.

Az Index több kérdéssel is megkereste a DK-t, arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik a frissen megjelent közvélemény-kutatási adatokat, illetve a Magyar Péter-jelenséget. A párt röviden válaszolt a megkeresésünkre:

Magyar Péter egy jobboldali, konzervatív politikus, aki nyilatkozata szerint akár a Fidesszel is összefogna. A mi szövetségünk szociáldemokrata-zöld kormányzást szeretne, és soha, semmilyen formában nem fogunk összefogni a Fidesszel. És olyan politikusokkal sem, akik nem zárják ki a Fidesszel való együttműködést.

Az Index értesülései szerint tudatos stratégia a hárompárti összefogás részéről, hogy a baloldali szavazótábort „lezárnák” Magyar Péter előtt, éppen ezért igyekeznek mindinkább „jobboldalra tolni” őt. De ez nem csupán stratégia, az új baloldali összefogásban valóban úgy gondolják, hogy Magyar Péter részben az ellenzék korábbi üzeneteit ismételgeti (vette át), másrészt egyes politikai kérdésekben nem tudta levetkőzni korábbi fideszes kötődését.

A Momentum beszólt

A Momentumnak is hasonló kérdéseket tettünk fel a felmérésekkel és Magyar Péterrel összefüggésben, mint a DK-nak, de a párt közölte: kérdéseink megválaszolását a politikai elemzőkre hagyják.

Az európai parlamenti kampány számunkra elsősorban az elmúlt öt évben elért eredményekről szól. Többek közt Donáth Anna és Cseh Katalin érték el, hogy: 800 millió euró pluszpénz jusson közvetlenül a civil szervezeteknek Európában, az EU több pénzt adjon közvetlenül a városoknak, a kormány kikerülésével, uniós feketelistára kerüljenek azok a cégek, amelyek csaltak az EU-s forrásokkal, szigorúbban szabályozzák a politikai hirdetéseket Európában, valamint részt vettek a jogállamisági mechanizmus kidolgozásában is. Donáth Anna és Cseh Katalin ezt a munkát szeretnék folytatni, hogy európai szövetségeseik segítségével gyengítsék az Orbán-rendszert, ezáltal egy európaibb Magyarországot építve

– közölte a Momentum.

Azt is megkérdeztük: előfordulhat-e még stratégiaváltás a pártnál, várható-e, hogy a Momentum a fővárosban mégis közös listán induljon a DK-val, az MSZP-vel és a Párbeszéddel? Erre a párt határozott választ adott:

A Momentum Budapesten is külön listán indul.

A párt csupán egy mondatban tért ki Magyar Péterre, azt írták: Donáth Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyar Péter Európa-víziója közelebb áll a Fideszéhez, mint az ellenzékéhez. A Momentum erről közleményt is kiadott, és úgy tűnik, hogy az elemzések és felmérések „felébresztették” a pártot, mert az eddigi hallgatás után már nyílt kritikát fogalmaztak meg. Magyar Péter ATV-ben tett kijelentéseire Donáth Anna úgy reagált:

Ha Magyar Péter Európa kérdésében közelebb áll a Fideszhez, mint a Momentumhoz, akkor nem pusztán a magyar ellenzéket opponálja, de a teljes Európa-projektet és annak minden támogatóját: a szociáldemokratákat, a liberálisokat, de még a Néppártot is. Ezúton is emlékeztetem rá, hogy a Fidesz többek között vállalhatatlan Európa-politikája miatt kényszerült távozni az Európai Néppártból. Onnan, ahová Magyar Péter állítása szerint tartozni szeretne

– olvasható Donáth Anna közleményében.

Három stratégiát követhetnek a pártok

Kérdésünkre, hogy mi lehet az egyes ellenzéki pártok/összefogások stratégiai válasza Magyar Péter szárnybontogatására, Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője azt mondta: az ellenzéki pártokon túlnőtt a Magyar Péter-jelenség, amit a politikai arénába belépő, új szereplő médiatematizációs képessége, közösségimédia-interakcióinak száma, az utcai eseményeken látható, tényleges mozgósítási képessége mellett az ellenzéki értelmiségi, kulturális holdudvar prominens szereplőinek kifejezetten támogató megnyilvánulásai mellett az újabb pártpreferencia-mérések is megerősítenek.

Az elemző komoly politikai teljesítménynek tartja, hogy Magyarnak előválasztási győzelemre sem volt szüksége ahhoz, hogy az ellenzéki közvélemény jelentős része vezérszerepbe emelje.

„Ám továbbra is megválaszolandó kérdés, hogy az ellenzék megújításának ígérete mennyiben váltható be a rivális pártszereplőkkel szemben, akiket ismét aktívan foglalkoztat az összefogás-dilemma. A közelgő választások miatt Magyar Péteréknek és az ellenzéki pártoknak is versenyt kell futniuk az idővel. A politikai felhajtóerő ellenére Magyar számára jelentős lépéshátrányt jelent, hogy jelenleg nem áll mögötte országosan kiépült, erőforrásokkal rendelkező szervezeti háttér. Ugyanakkor a politikában is igaz, hogy nem feltétlenül az tud a legmesszebb ugrani, akinek a leghosszabb lába van” – fogalmazott a PegaPoll vezető elemzője.

Mint elmondta: az egymással is versengő ellenzéki pártok tisztában vannak azzal, hogy a júniusi választások eredményei 2026-ra előre tekintve egyfajta erősorrendet rajzolnak majd, ami behatárolja az egyes szereplők autonómiáját és mozgásterét, másrészt a kisebb, társutas szereplők mandátumokban mérhető pozíciójukat biztosítva igyekeznek létigazolást mutatni a választói közönségnek.

Az, hogy Magyar Péter politikai gravitációs ponttá vált az ellenzéki oldalon, a Momentum számára nagyban megnehezíti a visszakapaszkodást, a középpárttá nőtt DK-t pedig gyengíti abban az ambíciójában, hogy a protestszavazatok felszívásával és a marginális támogatottságú kispártok magához kötésével és kiüresítésével integratív szerepet játszhasson az ellenzéki oldalon

– vélekedett Kovács János.

Az elemző szerint az ellenzéki pártok alapvetően háromféle stratégiát követhetnek az összefogás-dilemmára és a Magyar Péter-jelenségre adott válasz kapcsán:

  1. Az első lehetőség a versengés és párhuzamos építkezés, ami a közelgő, két országos választásig hátralévő időben meghatározó lehet. Ezt a választások közelsége mellett az is indokolhatja, hogy a választási eredmények nyomán új tárgyalási pozíciók alakulhatnak ki, és a szervezeti építkezés elején tartó Magyarék inkább az európai parlamenti, semmint az önkormányzati választásokon érhetnek el jelentősebb sikereket. Kovács János úgy látja, egy ilyen helyzetben, az „ellenzékváltás” meghiúsulásával és az ezzel együtt járó „politikai társbérlettel” tárgyalási kényszer állna elő a régi és az új ellenzéki szereplők között.
  2. A második stratégiai irány a konfrontáció, a Magyar Péter-jelenséggel szembeni összefogás annak érdekében, hogy az ellenzéki pártok megpróbálják visszaszerezni azokat a támogatókat, akik Magyar mögé álltak. Itt a fő üzenetek az ellenzék megosztásának vádja, a Fidesszel való háttéralku sejtetése, az autoriter vezetési stílus és a baloldali, értékalapú politizálástól való eltávolodás veszélye lehetnek. A konfrontáció Magyar ellenzékváltó, ellenzéki szereplőket ostorozó üzenetei nyomán teljesedhetne ki, az összefogás elutasításával. Az elemző úgy véli, ez a szcenárió szinte biztosra vehető abban az esetben, ha Magyarék célja a „harmadik pólus” újjászervezése, amely nemcsak a Fidesszel, hanem az úgynevezett „óbaloldal pártjaival” – különösen a DK-val és az MSZP-vel – is szembehelyezkedne.
  3. A harmadik stratégiai lehetőség Magyar Péter mihamarabbi behúzása az ellenzéki összefogásba. Bár elvétve vannak ilyen hangok az ellenzéki pártelitek soraiban, és a Magyar-féle, nagy tömegeket vonzó, utcai megmozdulásokon is fel-felbukkannak – „részben rátelepedési céllal” – ilyen ellenzéki arcok, egy korai összefogás valójában sem a választási erőpróbára készülő, paktumokat kötő ellenzéki pártoknak, sem a korábbi választási kudarcokért a jelenlegi ellenzéki felhozatalt hibáztató, tőlük további támogatókat elcsábítani igyekvő Magyarnak nem áll érdekében. Ez azonban nem jelenti azt az elemző szerint, hogy ne lehetnének olyan jelöltek az önkormányzati választásokon, akiket egyszerre támogatnának a régi és az új ellenzéki szereplők.

Beleköptek a DK levesébe?

A napokban Nagy Attila Tibor politikai elemzőt is kérdeztük, aki szerint Gyurcsány Ferenc érti: „Magyar Péternek a pártja kihívást jelent számára, mivel a DK azt szerette volna, hogy a választások tiszta helyzetet teremtsenek az ellenzéki oldalon. Ennek értelmében Dobrev Kláráék kiemelkedtek volna potens, erős ellenzéki pártként. A többiek meg kiesnének az Európai Parlamentből, vagy a futottak még kategóriában lennének. Az elképzelés szerint a DK diktálhatta volna a jövendőbeli ellenzéki összefogás feltételeit. Azonban ebbe az ellenzéki levesbe alaposan beleköpött most Magyar Péter.”

Ez a jelenség egy figyelmeztetés is

A legutóbbi közvélemény-kutatási eredményekről a PegaPoll vezető elemzője kifejtette: leginkább óvatossággal érdemes közelíteni a legújabb pártpreferencia-mérésekhez. Több mérésre és hosszabb időtávra van szükség ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni. Ezért meg kell majd vizsgálni, hogy a következő hónapokban milyen kutatási eredmények, előrejelzések születnek.

Fontos megemlíteni Kovács János szerint, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a politikába frissen berobbant, nagy médiafigyelmet élvező szereplők (ilyen volt annak idején az Együtt 2014 és a Momentum is) az első kutatásokban jellemzően felül vannak mérve, ráadásul ebben a fázisban sokszor kezdetleges szervezeti háttérrel rendelkező mozgalmakról van szó, amelyek párttá alakulása, szervezeti konszolidációja még nem történt meg, és a politikai napirendet formáló képessége hosszabb távon jellemzően csökken. Ugyanakkor a választói attitűdkutatások is mutatják, hogy szavazói oldalról nagy a kereslet és a nyitottság egy új, potens ellenzéki erő iránt, ami figyelmeztetőleg kell hogy hasson az ellenzék meglévő pártjai felé, hiszen Magyar Péter sikeres pártépítése esetén ezek a szereplők könnyen talajt veszíthetnek.

A hazai politika megszokott kétosztatúsága okán, amit a pártrendszer struktúrája és a kulturális szembenállás is leképeznek, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kormánypártok szavazótábora az elmúlt hónapok politikai sokkhatásai után, a meglévő lemorzsolódás mellett is inkább összezár

– vélekedett Kovács János.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Magyar Péter vitatta, hogy elsősorban csak ellenzéki szavazókat tudna megszólítani, szerinte a kormányoldal sem költene százmilliókat a támadására, ha ez igaz lenne. Arról beszélt, a kormányoldalon megpróbálják elhitetni, hogy a Fidesz szavazói összezárnak, pedig a Republikon kutatása szerint 600 ezer szavazó hagyta el őket. Magyar Péter szerint ezek a választók először a bizonytalanok táborát erősítik, majd jelentősen gyarapítani fogják a táborát. Azt mondta, hogy pánik van miatt a Karmelitában. A kérdésre, hogy ezt miből gondolja, azt állította: a miniszterelnök közvetlen környezetéből vannak információi.

A PegaPoll vezető elemzője úgy véli, további gyengülés esetén a Fidesznek dilemmát jelentene, hogy a politikai centrum felé mozdulás, a jobbközép pozíció megerősítése, ezzel együtt Magyar Péterék „balra tolása” hosszabb távon nem járna-e a Mi Hazánk megerősödésének veszélyével.

Az valóban látható, hogy a kormányoldal sem veszi félvállról Magyar Péter menetelését: napi szinten célkeresztben van a kormánypárti megmondóembereknél, és kormánypárti politikusok is rendszeresen odaszúrnak neki. Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-listavezetője jelezte, hogy minden „háborúpárti és dollárbaloldali listavezetővel” kész vitázni. Félreérthetetlenül Magyarra utalva hozzátette: „Diktafonnal és nadrágszíjjal is lehet jönni.”

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP frissen kinevezett kommunikációs igazgatója a Facebookon keveredett szópárbajba Magyar Péterrel, többek között azt írta neki: „Szép a napszemüvege. Amikor abban nyilatkozik, az különösen államférfis. Jól látszik a narcisztikus önimádat, mindenki lenézése. Ja, egy apróság: a napszemüvege női.”

Míg a baloldalon jobbra tolnák, addig a kormányoldalon balra tolják (az egyébként Magyar Péter által bírált Gyurcsány Ferenc szárnyai alá), már csak az a kérdés, hogy ez prés lesz Magyar Péter számára, vagy inkább lehetőség a továbbemelkedéshez.

Magyar Péter szerdán bejelentette, hogy beadták a Nemzeti Választási Bizottságnak a pártjuk nyilvántartásba vételi kérelmét. Az NVB honlapjáról kiderült, hogy a párt neve Tisztelet és Szabadság (TISZA).

(Borítókép: Magyar Péter a 2024. április 6-i demonstráción. Fotó: Szolár Zsófi / Index)