Mit tegyen, ha ilyen sms-t kap? Honnan lehet biztos benne, hogy át akarják verni?

Nemrég, vasárnap délben kaptam egy sms-t, amiben a Magyar Posta figyelmeztetett, hogy újítsam meg az elérhetőségemet, mert különben a DPD-futár visszaviszi a csomagomat – mesélte Krisztina.

Volt egy link is, ami egy adatbekérő felületre vitt. Az üzenetet furcsának találtam, mivel nem rendeltem semmit, nem vártam csomagot. Amikor megpróbáltam a számot felhívni, nem volt elérhető.

A vidéken élő tanárnő egy olyan sms képernyőképét is elküldte számunkra, amiről egyértelműen és nagyon gyorsan kideríthető, hogy aki küldte, csőbe akarja húzni a címzettet. Az üzenet ugyanis arra utasítja, hogy nyisson meg egy linket. Ez a link azonban nagy valószínűséggel egy adathalász felületre vezet, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy ellopják az oda beírt adatainkat – például a bankkártyánk adatait –, és így szerezzék meg a pénzünket.

De honnan tudjuk ezt?

Egy átlagosnak, sőt, üzletinek tűnő üzenet. Így húznak csőbe az adathalászok

A link majdnem úgy néz ki, mint egy honlap címe, és még hasonlít is a DPD weboldalának linkjére (ez az igazi, valós link: https://www.dpd.com/hu/hu/) de azért nem ugyanaz! Ha azonban nem szeretnénk minden alkalommal keresgélni és összehasonlítgatni különböző linkeket, nagyon egyszerűen, egy perc alatt kipróbálhatjuk, hogy hova is vezet valójában a kapott link. Annyi a tennivalónk, hogy – pontosan úgy, ahogy kaptuk – beírjuk be a Google-keresőbe!

Ha ezt tesszük az sms-ben kapott linkkel, akkor a következőt fogjuk látni a monitoron:

Not Found!

Vagyis nem található ilyen weboldal. További teendőnk nincs is, mint törölni az üzenetet, amiben a link érkezett!

Ahogyan arról a Blikk is beszámolt, már nemzetközi bűnbandák is vadásznak a magyarok pénzére. Bankkártyás csalásokkal tavaly percenként ötvenezer forintot nyúltak le az emberektől, akik a veszteség nagy részét kénytelenek is lenyelni. A pénzügyi szolgáltatók ugyanis javarészt rájuk hárítják a kárt, mondván, hogy kártyás csalások esetében sokszor nem elég körültekintőek.

A korszerű technológiák a bűnözők eszköztárában is megjelennek, az óvatosság ezért mindig indokolt lesz. A mesterséges intelligenciára építő hang- és képutánzó hamisítások már felbukkantak, a csalók ezek birtokában online hiteleket is fel tudnak venni mások nevében. A legfontosabb továbbra is az, hogy az ügyfelek sose adják ki a legérzékenyebb banki azonosítóikat és a jelszavaikat, ne fogadjanak el ajánlatokat ellenőrzés nélkül, és ne nyissák meg gyanús üzenetek csatolmányait, hivatkozásait – mondta az InfoRádióban Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóságának vezetője.

BLIKK DOSSZIÉ

netes csalás