Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Donald Trump szerint Ukrajnának Oroszországhoz kell tartoznia;
• Interkontinentális rakétát tesztelt az orosz hadsereg;
• Az ukrajnai háború új szakaszba lép: a világ már érzi a következményeket;
• Meglepő javaslatot kapott egy szövetségesétől Putyin: május 20-ig békét kellene kötni;
• Szakértők: sok országnak van Patriot-rendszere, de szinte senki nem fogja odaadni Ukrajnának.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz rakéták 30-40 másodperc alatt elérhetik Zaporizzsját, ha a várostól mintegy 60 kilométeres távolságra lövik ki őket. Ezt Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Állami Adminisztráció vezetője a Liga.net-nek mondta. Oroszország most nem Sz–300-as rakétákkal támadja a várost, hanem azokat Shahedekkel, Iskanderekkel és Kalibrákkal váltották fel – tette hozzá a vezető.

Zaporizzsja védelméért valójában már sok mindent megtettek. Ezért marad sok ellenséges drón az ültetvényeken és a mezőkön. De ez még nem elég. Olyan eszközökre van szükségünk, amelyekkel elűzhetjük a KAB-okat (irányított légibomba – a szerk.) ledobó drónokat. Az ellenség már háromtonnás KAB-okról beszél – ezek egyszerre egész utcákat vagy városrészeket képesek elpusztítani

– mondta Fedorov.

Amint arról az Unian beszámolt, az ukrajnai háború új szakaszba lépett, és az ukrán energiaszektort is célkeresztbe állította, aminek a világ máris érzi a hatásait. A Bloomberg azt írja, mind Oroszország, mind Ukrajna most az energetikai eszközöket veszi célba, hogy csapást mérjen az ellenség gazdaságára, a járulékos károk pedig a globális piacokon is megmutatkoznak.

Korábban a Nemzetközi Energiaügynökség arra figyelmeztetett, hogy az orosz finomítók elleni ukrán dróntámadások alááshatják az olajtermékek, különösen a gázolaj kereskedelmét. Az európai gázárak 10 százalékkal ugrottak meg, miután Oroszország a héten csapást mért Ukrajna gáz- és energetikai infrastruktúrájára.

Berlin további egy darab Patriot légvédelmi rendszert biztosít Ukrajnának a fokozott orosz támadások kivédésére – jelentette be a német védelmi minisztérium április 13-án.

Mivel Moszkva tavasszal fokozta az Ukrajna elleni támadásait, az ukrán városokban és falvakban egyre élesebben érződik a légvédelmi rendszerek hiánya.

Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen a közelmúltban végrehajtott orosz támadások országszerte több hőerőművet, köztük a Tripillja erőművet, Kijev, Zsitomir és a Cserkaszi terület fő áramszolgáltatóját is tönkretették.

Kijev fokozottan felszólította a szövetségeseket, hogy biztosítsanak Ukrajnának több légvédelmet, különösen az Egyesült Államokban gyártott Patriot rendszereket, amelyek képesek ballisztikus rakéták elfogására.

Az ukrán városok és az ország infrastruktúrája elleni orosz terror mérhetetlen szenvedést okoz

– mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.

A minisztérium közölte, hogy „azonnal” átadnak Ukrajnának egy újabb Patriotot a már rendelkezésre bocsátott és ígért többi rendszeren kívül.

Volodimir Zelenszkij elnök megköszönte Olaf Scholz német kancellárnak, hogy Berlin ígéretet tett arra is, hogy rakétákat szállít az Ukrajnában már szolgálatban lévő légvédelmi rendszerekhez.

„Ez Ukrajna támogatásának valódi jele egy számunkra kritikus időszakban. Arra kérem partnerországaink minden más vezetőjét, hogy kövessék a példát” – mondta Zelenszkij a Scholzcal folytatott telefonbeszélgetés után a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

A dél-ukrajnai Zaporizzsja régió Moszkva által kinevezett vezetője szombaton közölte, hogy ukrán tüzérségi támadásban Tokmak városban meghalt tíz civil, közöttük három gyermek.

Jevgenyij Balickij szerint a péntek éjjeli tüzérségi támadásban további tizennyolc ember megsebesült, őket kórházban ápolják.

Két ember eltűnt. A törmelékek eltávolítása és a keresés folytatódik

– írta Balickij a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Egy másik helyi vezető, Vlagyimir Rogov, az Oroszországgal Vagyunk mozgalom vezetője Telegram-csatornáján azt írta, hogy öt ház dőlt össze részlegesen.

Rogov beszámolója szerint több ember megsebesült ukrán rakétatámadásokban a szintén orosz kézen lévő Luhanszkban is. A rakéták egy buszpályaudvar és egy gépgyár közelében csapódtak be, három polgári személy megsebesült, és több lakóház megrongálódott – írta Telegram-csatornáján Rogov.

Ukrán médiajelentések szerint ez a támadás egy katonai egység és a gyár közelében lévő katonai járművek ellen irányult.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közleménye szerint az orosz erők offenzívájuk alkalmával „felszabadították” a februárban megszállt Avgyijivkától (oroszul Avgyejevka) délnyugatra fekvő Pervomajszke falut.

Oroszország már idén megnyerheti a háborút, de nem az ukrán védelem áttörésével és jelentős területek elfoglalásával, hanem az ukránok harci kedvének megtörésével – írja a BBC.

A lap Richard Burrons tábornok, a brit egyesített erők volt parancsnokának véleményét idézi, aki „komoly kockázatot” lát az ukrán vereségre már idén.

Ukrajna úgy érezheti, hogy nem győzhet. Ez akkor fog bekövetkezni, amikor felmerül a kérdés, hogy miért kell az embereknek továbbra is harcolniuk és meghalniuk csak azért, hogy megvédjék azt, amit nem lehet megvédeni

– mondja Berrons, és megjegyzi, hogy az ukrán társadalom egyelőre még nem jutott el erre a fordulópontra.

A tábornok szerint az oroszok ki akarják használni a súlyos fegyverhiánnyal küzdő ukrán hadsereg szorult helyzetét, és nyáron nagy offenzívát indítanak ellenük. Ha sikerül valahol áttörniük, az hatalmas csapás lesz az ukránok moráljára.

Ahogy azonban Jack Watling, a brit Whitehall agytröszt vezető kutatója megjegyzi, Oroszország stratégiai célja idén talán nem is a területi nyereség, hanem az, hogy megpróbálja lerombolni Ukrajna morálját és meggyőzni nyugati támogatóit arról, hogy a további ellenállás reménytelen.

Watling megjegyzi, hogy az oroszok nyári offenzívája mindenesetre „nem vezetne a konfliktus döntő befejezéséhez”.

„A legvalószínűbb kimenetel az lesz, hogy Oroszország előnyre tesz szert, de nem tud áttörni. Nem rendelkezik elég nagy vagy jó erőkkel ahhoz, hogy egészen a Dnyeper folyóig ütközzön... de a háború Oroszország javára fog fordulni” – ért egyet Burrons tábornok az elemzővel.

Oroszország megpróbálta darabról darabra tönkretenni az ukrán energiarendszert, és ebben kézzelfogható sikereket ért el. Ukrajnát azonban az Európából érkező energiaellátás és az autonóm energiaellátó rendszerek kiterjedt hálózata megmenti az áramkimaradástól. Erről ír a Le Monde című francia lap, amit az Unian szemlézett.

Az elmúlt hetek rakéta- és dróncsapásait felsorolva a lap megjegyzi, hogy a 2022–2023-as őszi és téli bombázásokkal ellentétben most nemcsak az elosztóhálózatot, hanem magukat az erőműveket is célba veszi az agresszor.

Az oroszok célja továbbra is ugyanaz, mint 2022 telén. De most más stratégiát alkalmaznak. Megpróbálják darabról darabra tönkretenni a rendszerünket

– mondta Maria Caturian, az állami tulajdonú szolgáltató, az Ukrenergo kommunikációs igazgatója.

Az energiaelosztó infrastruktúrának megvan a maga védelme – betontömbök, homokzsákok és néha vasháló a drónok elriasztására.

De ez a védelem nem védi meg a ballisztikus rakétáktól

– mondja Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Analitikai Központ energetikai szakértője.

Az orosz csapások ellenére az energiarendszer továbbra is biztosítja Ukrajna nagy részének áramellátását. Fontos tényező ebben a szövetséges országokból származó villamosenergia-import. „Ha nem lennénk integrálva az európai energiarendszerbe, szerintem több áramkimaradás lenne a bombázott régiókban” – ismeri el Caturian.

Emellett az autonóm energiaforrásokat a szociális és egyéb infrastruktúrák stabilan tartására is használják. Harkivban például az olyan érzékeny létesítmények, mint a kórházak vagy a tűzoltóságok, már rendelkeznek saját, moduláris felépítésű kis hőerőművekkel, amelyeket nemzetközi adományozók biztosítanak.

Ugyanakkor, ahogy megjegyzik, Harkiv utcáit áramszünetek idején az éttermek és üzletek előtt felállított kis, benzinüzemű generátorok zúgása tölti be. Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ munkatársa azonban úgy véli, hogy az országot sújtó energiahiány júliustól a jövő télig csak fokozódni fog. Véleménye szerint ha Ukrajna nem kap további légvédelmi rendszereket, amelyek megvédik az orosz támadásoktól, akkor a következő télre ukránok millióinak kell elhagyniuk egyes déli és keleti városokat.

Korábbi hírek szerint Ukrajna ismét bevezetheti az áramszünetek menetrendjét. Ilyen döntésre akkor kerül sor, ha az energiaszektorban nem sikerül fenntartani az egyensúlyt az energiarendszerben. Ezt a véleményét a DTEK vállalat igazgatója, Dmitro Saharuk fejtette ki.

Ennek fényében German Galuscsenko energiaügyi miniszter felszólított, hogy ne higgyenek a „szakértők” előrejelzéseinek. Szerinte senki sem tudja pontosan, hogy télen mennyi áramtermeléssel fog rendelkezni Ukrajna.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint új tárgyalásoknak adhat alapot a meghiúsult 2022-es békemegállapodás, amely Oroszország és Ukrajna között jött volna létre. Hozzátette, semmi jelét nem látja annak, hogy Kijev készen állna a tárgyalásokra – írja a Reuters.

Az egyezség a jelentések szerint tartalmazott olyan záradékokat, amelyek megkövetelik Ukrajnától a geopolitikailag semleges státuszt, és hogy ne csatlakozzanak a NATO-hoz. Emellett Ukrajnának a fegyveres erői létszámát is korlátoznia kellene, valamint különleges státuszt biztosítani Kelet-Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezeket a feltételeket mind ellenezte. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki beszédében ismét felvetette a lehetséges béketárgyalások témáját, és kijelentette, hogy nyitott az általa reálisnak nevezett tárgyalásokra.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó X-en közzétett posztja szerint jelenleg két kulcsfontosságú (közvetetten katonai) kérdés van, és mindkettő egyértelműen arra ösztönzi Oroszországot, hogy folytassa a nyomást.

Az első: Ukrajna mesterséges fegyverhiánya. „Ezt a hiányt elsősorban a szövetségesek szavai és a logisztikai hajlandóságuk közötti szakadék hozza létre” – véli a tanácsadó, és szerinte ennek több oka is van. Például az, hogy hiába szankcionálják Oroszországot, mégis kereskedelmileg kapcsolatban maradnak vele, így stabil gazdasági hátteret biztosítva a Kremlnek a háború folytatásához. 

A másik a folyamatos dezinformációs zavarkeltés, hogy „Oroszország nyomul előre, hogy átcsoportosít, hogy óriási mozgósításba kezdett, és hogy folyamatos győzelmeket arat”. 

Mindez maximálisan lehangoló és végzetes felhangokkal, maximális demoralizáló hatással van

– véli Podoljak. Ráadásul a tanácsadó szerint teszik mindezt nemcsak a nyugati médiában, hanem a hazai platformokon is, ami lehangolja és elkedvetleníti az ukránokat, és rombolja a társadalom mentális állapotát.

Egy gépgyártó üzemet támadott meg az ukrán hadsereg szombaton Luhanszkban. Erről Leonyid Pasecsnik, a de facto Luhanszki Népköztársaság kormányzója számolt be Telegram-csatornáján.

Az ukrán fegyveres erők újabb alattomos támadása városaink civil objektumai ellen. Ezúttal az ellenség több rakétát lőtt ki a luhanszki gépgyárra

– írta Pasecsnik.

Pontosította, hogy az épületben a gyártás beindítását és több tucat polgár foglalkoztatását tervezték. Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők a harci zónában történt kudarcok miatt próbálják megakadályozni, hogy a régióban életet teremtsenek.

A regionális vezető szerint a lövések következtében lakóházak rongálódtak meg. Áldozatokról egyelőre nincs információ – írta meg az mk.ru.

Egy nappal korábban a biztonsági szolgálatok egyik forrása arról számolt be, hogy a csapást állítólag nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal hajtották végre.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, hogy az Ukrajnának április után nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás következő részletének összege 1,9 milliárd euró lehet – írja az Ukrajinszka Pravda.  

Dombrovskis emlékeztetett arra, hogy Ukrajna márciusban már megkapta az 50 milliárd euró értékű támogatás első részletét, áprilisban pedig – mint arról nemrég az Indexen is beszámoltunk – 1,5 milliárd euróhoz juthatnak hozzá. 

Emlékeztetett továbbá az Ukrajna által már jóváhagyott reformtervre, amelynek fokozatos végrehajtása a következő részletek folyósításának feltétele, és amely az európai integrációs munka részeként közelebb viszi Ukrajnát az uniós normák teljesítéséhez. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 5176-an léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4586-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Április 13-án délelőtt az oroszok megöltek egy férfit, aki élelmiszert szállított a határ menti falvak lakóinak a Csernyihivi területen – áll Ukrajna Nemzeti Rendőrségének Telegram-bejegyzésében.

A rendőrség szerint az orosz hadsereg véletlenszerűen lőtt egy civil autóra. Az autót egy novhorod-sziverszkiji lakos vezette.

A hatóságok a helyszínen dolgoznak.

A Krím félsziget keleti részén fekvő Kercsnél az orosz légvédelmi rendszerek működésbe léptek, a Krími hidat pedig lezárták – írja az RBC Ukraine. 

Érkeztek olyan információk is, miszerint repülőgépek is átrepültek a terület felett. A közösségi oldalakon arról számoltak be a helyiek, miszerint a Krími híd forgalmát lezárták, ám a döntés okait nem közölték. Az oroszok által kijelölt helyi vezetők egyelőre nem kommentálták a krími helyzetet.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani robbanásokat a Krímben. Az ukránok számos műveletet hajtottak végre a félszigeten és a Fekete-tengeren, orosz bázisokat, raktárakat és hajókat egyaránt megsemmisítve. 

Két robbanás hallatszott az oroszok által megszállt Luhanszk városában, az interneten pedig fotók és videók jelentek meg a város feletti füstről – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az oroszok arról számoltak be, hogy a robbanások feltehetően egy buszpályaudvar közelében történtek. Az első jelentések szerint rakétatámadásról van szó.

Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője egy önkormányzati vezetőkkel tartott találkozón közölte, hogy megakadályoztak egy gyilkossági kísérletet, amely Olekszandr Prokudin, a Herszoni terület kormányzója ellen irányult volna.

Maljuk szerint egy helyi lakos segítségével az orosz titkosszolgálat kísérelt meg merényletet a kormányzó ellen még április 10-én. 

A gyilkosságot egy új típusú FPV-drónnal, 12 kilométeres távolságból próbálták meg végrehajtani. A helyi lakos a helyszínen segített a támadóknak abban, hogy lövéseket adjanak le a kormányzóra.

Ez a gazember közvetlenül a helyszínen végzett vizuális megfigyelést, és ráirányította a tüzet Prokudin autójára. Mindezt dokumentálták. Őt a befejezett merényletkísérlet színhelyén vették őrizetbe. Az ellenséges drónt – a mi embereinknek köszönhetően – időben földre kényszerítettük

– közölte Vaszil Maljuk.

Az SZBU vezetője arról is beszámolt, hogy különböző régiókban az ukrán rendőrséggel együtt több másik embert is őrizetbe vettek, akik az oroszoknak információkat adtak át az ukrán csapatok helyzetéről. 

Az elmúlt évben 47 hírszerző hálózatot fedeztünk fel és dokumentáltunk. Ezeket a gazembereket mind őrizetbe vettük

– mondta az SZBU-vezér. 

A Crocus City Hall koncertteremben történt terrortámadás gyanúsítottjainak feltételezhető kínzása „elfogadhatatlan” – mondta Sirojiddin Muhriddin tádzsik külügyminiszter a Független Államok Közösségének (FÁK) április 12-i minszki találkozóján a Szabad Európa szerint. 

Több fegyveres március 22-én este tüzet nyitott a krasznogorszki Crocus City Hall-ban, legalább 144 embert megölve. Nem sokkal később az Iszlám Állam (ISIS) egyik ága vállalta a felelősséget a támadásért. Az orosz hatóságok 11 férfit vettek őrizetbe – akik közül 10 tádzsikisztáni származású – a támadással kapcsolatban, közülük négyet közvetlen részvétellel vádolnak.

A négy tádzsik gyanúsított a bántalmazás egyértelmű jeleit mutatta a bíróságon, miután az orosz közösségi médiában széles körben elterjedt videók és képek az orosz hatóságok általi állítólagos kínzásukat ábrázolták.

A testcsonkítás formájában alkalmazott kínzás elfogadhatatlan

– mondta Muhriddin, hozzátéve: „Az így kicsikart vallomások ára mindenki előtt jól ismert.” Szóvá tette azt is, hogy egy „rosszul átgondolt információs kampány” eredményeként „negatív kép alakul ki a tádzsikisztáni állampolgárokkal és a tádzsikokkal szemben”.

Tadzsikok és más közép-ázsiaiak milliói élnek Oroszországban, vagy dolgoznak ott szezonálisan. A Világbank 2022-ben úgy becsülte, hogy a vendégmunkásoktól származó pénzátutalások Tádzsikisztán GDP-jének 50%-át teszik ki.

Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ egy közleményben azt írta, hogy az orosz hadsereget a börtönkolóniákból toborzott női foglyokkal erősíthetik meg.

A közlemény szerint az orosz védelmi minisztérium elsősorban katonai orvososként vagy mesterlövészként számítani a nőkre, de azt sem zárják ki, hogy akár a rohamcsapatokban is bevetik őket. A foglyok cserébe pénzt és amnesztiát kapnak.

A Nemzeti Ellenállási Központ szerint sok fogvatartott nő el is fogadta ezt az ajánlatot, mivel hisznek abban, hogy élve hazajuthatnak az ukrajnai harcokból. „Ukrajnában azonban teljesen más helyzet vár rájuk, és sokan közülük a szabadság helyett a pokolra jutnak" – írták.

Az amerikai pénzügyminisztérium egyik hivatala több amerikai és külföldi vállalat ellen is vizsgálatot indított olyan katonai célú chipek szállítása miatt, amelyek végül Oroszországba kerülnek – közölte a Bloomberg hírügynökség egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.

Az orosz hadsereg a rakéták, drónok és egyéb katonai eszközök gyártásához is használ chipeket. A Bloomberg hozzájutott az orosz vámhatóságok korábbi adataihoz is ezzel kapcsolatban, amelyekből kiderült: 2023 első 9 hónapjában

Ez lehet a hátterében annak, hogy az amerikai pénzügyminisztérium, valamint a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium is azzal a kéréssel fordult az amerikai chipgyártókhoz, hogy állítsák le az Oroszországba irányuló szállításokat.

Ezenkívül a pénzügyminisztérium szankciós ügyekért is felelős hivatala egy vizsgálatot is indított azzal kapcsolatban, hogy bármely vállalat kereskedik-e közvetlen olyan orosz személyekkel vagy intézményekkel, amelyek már a szankciók hatálya alá esnek. 

Egy férfi a Harkiv megyei Kupjanszk központjában a romok között rekedt egy éjszakai támadás során – közölte Ukrajna Állami Sürgősségi Szolgálata.

A hatóságok szerint a támadásra pénteken este 22.40-kor került sor, kigyulladt egy 200 négyzetméteres lakóépület.

Egy 62 éves férfi a szomszédos épület romjai alatt rekedt. A mentők kiszabadították és átadták a mentősöknek. A szomszédos épületben egy 73 éves férfit találtak sérülten, akit kórházba szállítottak.

Szombaton 02.37-kor az oroszok megtámadták Borova falut Izium körzetben, és eltaláltak egy korábban megrongált kultúrházat – írta a Telegramon Oleg Szinyehubov, a Harkivi Regionális Államigazgatás vezetője.

Szankciókat jelentett be a brit és az amerikai kormány orosz fémek árutőzsdei forgalmazására – számolt be az MTI.

A brit külügyminisztérium által ismertetett közös intézkedés alapján a világ két legnagyobb fémpiaca, a Londoni Fémtőzsde (London Metal Exchange, LME) és a származtatott árutőzsdei termékeket forgalmazó Chicago Mercantile Exchange (CME) nem fogadhat be új kontraktusokat Oroszországból származó alumíniumra, rézre és nikkelre.

A londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint az energiahordozók után a fémek alkotják Oroszország legnagyobb értékű nyersanyagkiviteli termékcsoportját, jóllehet e termékek exportja visszaesett az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta.

A minisztérium adatai szerint Oroszországnak 2022-ben 25 milliárd dollár, 2023-ban 15 milliárd dollár bevétele származott a fémexportból. Nagy-Britanniában december óta törvény tiltja az orosz fémek, köztük az alumínium, a réz és a nikkel importját.

Az amerikai kormány ezzel egy időben vámokat vetett ki különböző orosz fémpiaci áruk importjára. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok most „még egy lépéssel továbbment”, és kiterjesztette ezeknek az intézkedéseknek a hatályát a szakosított londoni és chicagói fémtőzsdékre – fogalmaz tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium.

A tárca hangsúlyozza ugyanakkor, hogy technikailag összetett intézkedésről van szó, és időre volt szükség a részletek kidolgozásához annak érdekében, hogy a szankciók hatékonyak legyenek, de egyidejűleg minimalizálják a piaci felfordulás kockázatát. Abból a célból, hogy az intézkedések a lehető legkisebb kockázattal járjanak a piaci stabilitásra, a brit és az amerikai szankciók nem vonatkoznak a két érintett tőzsdén már forgalomban lévő orosz fémkontraktusokra, így ezekkel továbbra is korlátozások nélkül lehet kereskedni – áll a brit külügyminisztérium tájékoztatásában.

Az amerikai hírszerzés vizsgálatai azt mutatják, hogy Kína felpörgeti a berendezések eladását Oroszországnak, hogy segítse az ukrajnai háborús erőfeszítéseket.

Egy amerikai felmérés szerint Kína felpörgette a szerszámgépek, mikroelektronikai és egyéb technológiák Oroszországba irányuló eladásait, amelyeket Moszkva rakéták, tankok, repülőgépek és egyéb fegyverek gyártására használ Ukrajna elleni háborújában.

A Biden-adminisztráció két magas rangú tisztviselője szerint 2023-ban Oroszország mikroelektronikájának körülbelül 90 százaléka Kínából származott, amelyet Oroszország rakéták, tankok és repülőgépek gyártására használt. 2023 utolsó negyedévében Oroszország mintegy 900 millió dolláros szerszámgépimportjának csaknem 70 százaléka Kínából származott.

A kínai és az orosz entitások azon is dolgoznak, hogy közösen állítsanak elő pilóta nélküli légi járműveket Oroszországon belül, a kínai vállalatok pedig valószínűleg hajtóanyag-fegyverek előállításához szükséges nitrocellulózt szállítanak Oroszországnak.

Peking Oroszországgal együttműködve azon is dolgozik, hogy javítsa műholdas és más űralapú képességeit Ukrajnában, ami a tisztviselők szerint hosszabb távon növelheti az Oroszország által Európa-szerte jelentett fenyegetést. A tisztségviselők a hírszerzési eredményekre hivatkozva azt mondták, hogy az Egyesült Államok azt is megállapította, hogy Kína képanyagokat szolgáltat Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz.

Az új információk bírtokában Antony Blinken külügyminiszter várhatóan még ebben a hónapban Kínába utazik. Joe Biden elnök már korábban is kifejezte aggodalmát Hszi Csin-ping kínai elnöknek azzal kapcsolatban, hogy Peking közvetve támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit.

Noha Kína nem nyújtott közvetlen halálos katonai támogatást Oroszországnak, diplomatikusan támogatta azt, amikor a Nyugatot hibáztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök háború megindításáról szóló döntésének kiprovokálásáért.

A tervek szerint 2025 végére a herszoni régiónak a Dnyeper folyásiránya szerinti jobb partját aknamentesíthetik – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ezt Alekszandr Prokudin, a Herszon Területi Állami Adminisztráció vezetője közölte.

Augusztusban azt mondták nekünk, hogy 10 éven belül felszámoljuk az aknákat

– mondta Prokudin.

Elmondása szerint jelenleg 1100 robbantó dolgozik a régióban, akik már 245 ezer hektárt hatástalanítottak.

Negyvenhét csapást hajtott végre ukrán üzemanyag- és energiaipari, valamint hadiipari létesítmények ellen az elmúlt hét folyamán az orosz hadsereg légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csapásokkal Moszkva Kijevnek az arra irányuló a kísérleteire válaszolt, hogy kárt tegyen az orosz olaj-, gáz- és energiaágazati létesítményekben. Az orosz támadások kiterjedtek az ukrán különleges műveleti erők egységei és külföldi „zsoldosok” logisztikai bázisaira, valamint ideiglenes telepítési pontjaira.

Az április 6. és 12. közötti időszakra vonatkozó Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén. Eközben 95 ukrán ellentámadást vert vissza, a legtöbbet, 65-öt Avgyijivkánál.

Közülük a legtöbben, a tárca szerint mintegy háromezren az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióban lévő Horlivkában tíz tűzoltót sebesített meg egy drón okozta tűz elfojtásakor egy pilóta nélküli repülőgéppel végrehajtott újabb ukrán támadás.

Prozorov, aki a karján és a lábán szenvedett sebesüléseket, évek óta Oroszországban él, és részt vesz a jelenlegi ukrán kurzus „bűncselekményeinek” kivizsgálásában. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.