A kávé hamarosan luxuscikk lehet: nemcsak drágulhat, de eltűnhet a polcokról is
Noha a világ legnagyobb termelője, Brazília rekordot döntő exportot produkált, hosszabb távon aggasztó a kép a kávé piacán. A klímaváltozás korlátozza a termelés növelését, miközben a kínai fogyasztás berobbant. A helyzet a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, Európát különösen sújtja.
A kávétermelés idén várhatóan harmadszorra múlja felül az előző évit Brazíliában, a világ legnagyobb kávétermelő és -exportőr országában, ami a kávé közel 150 éves történetében eddig mindössze hétszer fordult elő. Március különösen jó hónapnak bizonyult, az ország kávéexportja havi rekordot döntött, miután 37,8 százalékos növekedéssel 4,29 millió 60 kilogrammos zsákra emelkedett. A fellendülés a robusta kávé exportjának tulajdonítható, amely márciusban 846 700 zsákos rekordot ért el, ami közel nyolcszorosa a 2023-as év azonos időszakában szállított mennyiségnek. Brazília azért exportált sokkal többet ebből a fajtából, hogy kitöltse a robusta fő termelőinek számító Vietnám és Indonézia exportjának visszaesése miatt keletkezett hiányt, ami 16 éve a legmagasabb szintre emelte a fajta árait.
Brazília exportjának nagy részét kitevő arabica kávé szállítása szintén jelentős növekedést mutat: márciusban az előző évhez képest 15,1 százalékos emelkedéssel 3,1 millió zsákot ért el. A brazil exportból származó teljes bevétel pedig ugyanebben az időszakban 35,2 százalékkal, 913,6 millió dollárra emelkedett.
Ha nem is ilyen ütemben, várhatóan a pozitív sorozat még a jövő évben is folytatódik, negyedszerre érve el emelkedést – amire az elmúlt 150 évben csak egyszer volt példa. Ennek fő oka megint csak a robusta kávé növekvő termelése. Noha Brazília hagyományosan a magasabb minőséget képviselő arabica kávé termelője, a robusta azonban egyre népszerűbb, méghozzá azért, mert az instant kávék készítésére jellemzően azt használják. A világ kávéfogyasztásának mindenesetre továbbra is nagyjából 70 százalékát az arabica kávé teszi ki. (Az arabica kávénak selymesebb és összetettebb az íze, és valamivel alacsonyabb a koffeintartalma, míg a robusta ízét a legtöbben erőteljesebbnek és homogénebbnek találják.)
A folyamatosan növekvő termelés azért is kirívó, mert a brazil kávétermesztésben általában a magas és alacsony hozamú évek váltakoznak. Ennek legfőbb oka az arabica fajta kétéves ciklusa: az arabica kávécserjék ugyanis hajlamosak arra, hogy egy jó termést követő évben kevesebbet teremjenek. A robustacserjéknél ilyen ciklikusság nincs, így a brazíliai robustatermelés növekedése nagyban hozzájárul a világ stabilan növekvő kávétermeléséhez.
A magas és alacsony hozamú időszakok váltakozása az országban tapasztalt szélsőséges időjárás miatt szakadt meg: többször is kemény aszály sújtotta a brazil kávéültetvényeket, majd 2020 és 2021 körül erős fagyok voltak, azóta viszont az ország minden évben nagyobb termést ér el. A javulás – az alacsony bázis mellett – a gazdálkodási technikák terén bevezetett változtatásnak, például az öntözés kiterjesztett használatának köszönhető, különösen a robustaföldeken.
A kávé iránti kereslet óriási, de a klímaváltozás közbeszól
Hiába azonban az öntözés okozta átmeneti kínálati enyhülés, hosszabb távon aligha tudja követni a világ kávétermelése komoly áremelkedés nélkül az egyre fokozódó keresletet. A kávé ugyanis az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer: egy kiló kávé előállításához nagyjából 13 ezer liter víz szükséges – azaz minden egyes csésze eszpresszóhoz 132 liter vizet öntöznek ki a kávécserjére, ráadásul főként olyan területeken, Afrikában, Dél-Amerikában, ahol egyébként sem bővelkednek a vízben. Emellett kirívóan magas a szén-dioxid-lábnyoma is. Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése és a még nyers, zöld kávé Európába szállítása átlagosan közel 15,5 kilogramm szén-dioxid-kibocsátásával jár (ennyit egy átlagos személyautó 127,2 km alatt bocsát ki), ehhez adódik hozzá még a kávébab pörkölése, őrlése, csomagolása.
Az új kínai divat kávéhiányt hozhat
Van még egy probléma: hiába nőtt a világ kávétermelése 2000 óta közel ötven százalékkal, a kereslet növekedése ezt is meghaladja. Ennek hátterében a délkelet-ázsiai – elsősorban a kínai – fogyasztás áll. Ezekben az országokban hagyományosan teát fogyasztanak az emberek, a fiatalok körében azonban egyre népszerűbb a nyugati életérzést tükröző kávéfogyasztás, amely Kínában 15 százalékkal nőtt a tavaly szeptemberben zárult egyéves időszakban. Eközben a nagy kávéláncok által üzemeltetett kávézók száma 58 százalékkal, 49 691 üzletre nőtt, megelőzve az Egyesült Államok ilyen kávézóinak számát is.
Bár kínai piacot elsősorban a kínai láncok fedik le, a nyugati vállalatok sem akarnak kimaradni a bizniszből. Az amerikai Starbucks az elmúlt évben 700 üzletet nyitott Kínában, és a tervek szerint 2025-ig körülbelül 9000 üzletet fog működtetni, míg a kanadai Tim Hortons négy éven belül 3000 üzletet tervez nyitni az országban.
Európa kávérajongói most tényleg aggódhatnak
A kínai fogyasztás berobbanása csak egy dolog, ami miatt aggódhatnak a kávé kedvelői. Európában jelentős áremelkedést és akár hiányt is egy a kávéexportőrökre és -termelőkre vonatkozó uniós környezetvédelmi szabályozás.
Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós szabályok (EUDR) azt hivatottak biztosítani, hogy az uniós polgárok által fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá világszerte az erdőirtáshoz vagy az erdőpusztuláshoz. A szabályok 2023 közepén léptek hatályba, de a gazdasági szereplőknek és a kereskedőknek 18 hónap haladékuk van az új szabályok alkalmazására.
Az indoklás szerint az erdőirtás fő mozgatórugója a mezőgazdasági földterületek terjeszkedése, amely olyan áruk előállításához kapcsolódik, mint a szarvasmarha, a faanyag, a kakaó, a szója, a pálmaolaj, a kávé, a gumi és néhány ezekből előállított termékhez, mint például a bőr, a csokoládé, a gumiabroncsok vagy a bútorok.
Különösen az afrikai kávétermelő kisbirtokosok körében lesz nehéz begyűjteni a szükséges igazoló dokumentumokat, köztük azt, amely igazolja, hogy 2020. december 31. után nem irtottak ki vagy károsítottak erdőt termékeik előállításához. Ezen belül is Etiópia az az ország, amely a leginkább kiszolgáltatott az Európába irányuló kávékivitelnek.
Etiópia, a kávé őshazája lehet az új európai környezetvédelmi szabályozás legnagyobb vesztese
A kávé Etiópia legnagyobb exportcikke – az exportbevételek mintegy harmadát teszi ki – és a fő devizaforrás az országban. A legnagyobb piaca pedig az Európai Unió, a világ legnagyobb kávéfogyasztója, amely az etióp kávébabok több mint 30 százalékát veszi fel. Kafából – amelyet az arabica kávé származási helyének tartanak – a megtermelt kávébab 80 százaléka Németországba kerül.
A problémát az okozza, hogy Etiópiában ötmillió kisbirtokos él a kávétermesztésből, és további tízmillió munkás mossa, dolgozza fel és szállítja a kávébabot. Az iparág az elmúlt években fellendült, és hozzájárult Etiópia gazdasági növekedéséhez. A termelők szerint azonban az új európai jogszabályok az egészet veszélyeztetik.
Az EUDR megtiltja a kávé, a gumi, a kakaó és más termékek értékesítését, ha a vállalatok nem tudják bizonyítani, hogy az adott termék előállításához nem kellett erdőket kiirtani. A környezetvédők a jogszabályt történelmi eredményként üdvözölték.
Az etiópiai kávéipar azonban azt állítja, hogy az új szabályok igazságtalanok, mivel Etiópia szinte minden kávéját helyi gazdák termesztik, saját kis földterületeiken, és nem rendelkeznek a megfelelőség bizonyításához szükséges adatok összegyűjtéséhez szakértelemmel. Sőt, sok esetben még írni és olvasni sem tudnak, nem csoda tehát, hogy sokan nem is hallottak még az EUDR-ről.
Azok a termelők, akik viszont igen, azzal érvelnek, hogy az ő kávétermesztésük sokkal kevésbé káros, mint más nagy termelőké, például Brazíliáé, ahol a legtöbb kávéültetvény hatalmas, a dzsungelből kivágott, műtrágyával fenntartott, fák nélküli monokultúra.
Ezzel szemben az etiópiai kávétermesztés az erdők és az általuk biztosított árnyék fenntartására támaszkodik, amely megvédi a kávécserjéket a hőségtől.
„Nem pusztítjuk el az erdőt, mert tudjuk, hogy erdő nélkül nem lehet kávét termeszteni” – állítja egy helyi gazda a Guardiannek. A kávéültetvényén a cserjék között magasra törő fügefák, nyárfák és pálmák, valamint vadon termő bors és kardamom található. Becslése szerint az elmúlt három évtizedben kétezer fát ültetett, hogy árnyékot adjon a kávécserjéknek a korábban kukoricatermesztésre és tehenek legeltetésére használt földeken.
Persze vannak, akik nem régi legelőkre, hanem érintetlen erdőkbe ültetik, és azok ritkításával teremtenek helyet a kávéültetvénynek. Ehhez a fák mintegy 70 százalékát ki kell vágni, hogy elegendő fény jusson a kávécserjének, hiszen ha minden fa megmarad, akkor nem fordulnak termőre a kávécserjék.
Etiópiában a kávébabot kistermelők termesztik, akik átlagosan kevesebb mint két hektár földet művelnek. Ezért félő, hogy a szabályoknak való megfelelés költségei miatt az etióp kávé nem lesz versenyképes. Az ország ellátási láncai töredezettek, egyetlen Európába irányuló kávészállítmány több ezer termelőtől származó kávébabot tartalmazhat.
Az olyan helyeken, mint Brazília, könnyű quaddal körbejárni és összegyűjteni az EUDR-hez szükséges adatokat – mondja egy nagy kereskedelmi vállalat vezetője, aki etiópiai kávét importál Európába. Etiópiában viszont az összes kis farmot egyenként kellene feltérképezni. Ez hihetetlenül költséges lenne.
Ez lehet az oka, hogy bár az új európai jogszabályokat csak 2025-től kell alkalmazni, ennek ellenére az európai vásárlók megrendelései máris lassulnak. Nem csoda, ha óvatosak, mivel akár a forgalmuk 4 százalékának megfelelő bírsággal is számolhatnak, ha nem megfelelő termék kerül az EU-ba küldött szállítmányba.
„Az Európába szállító nagykereskedők vonakodnak megvásárolni az etióp kávét, mert nem biztosak abban, hogy a termelők bizonyítani tudják a megfelelőséget” – mondta Tsegaye Anebo, a Sidama kávétermesztők szakszervezetének vezetője a The Guardiannek.
Sokan azon gondolkodnak, hogy más piacokra irányítják át termésüket, még ha ez évekbe is telik. Mivel a világpiacon gyorsan növekszik a kávé iránti kereslet, a termelés viszont bajosan tud ezzel hosszabb távon lépést tartani – már csak az éghajlati változások miatt is – ezért biztosan lesz felvevőpiaca a terméküknek. Egy erős keresleti piacon az európai ellátást különösen fenyegeti, hogy a nehezen teljesíthető környezetvédelmi szabályozás miatt a kávétermelők máshol értékesítik inkább termékeiket. Félő tehát, hogy a következő években jelentős áremelkedés, és akár hiány is keletkezhet az európai kávépiacon. Ha így lesz, eljöhet az itthon is termeszthető kávépótló cikória ideje.
