Szereti az áprilisi langyos időt? Tudja, hogy ez mennyibe kerül Önnek? Mutatjuk!

A Nature folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint még abban az esetben is, ha a szén-dioxid-kibocsátást ma elkezdenénk jelentősen csökkenteni, 19 százalékos jövedelemcsökkenés várható 2050-re a világgazdaságban az éghajlatváltozás hatásai miatt. A PIK vizsgálatai szerint a gazdasági károk hatszor nagyobbak, mint a globális felmelegedés kétfokos küszöbérték alatt tartásához szükséges költségek.

Mi, magyarok is nagyon rosszul járunk

„A régiók többségére, köztük Észak-Amerikára és Európára erőteljes jövedelemcsökkenés prognosztizálható, ami Dél-Ázsiát és Afrikát érinti a legerősebben. A mellékelt térkép szerint [Magyarországon 10-20 százalékos veszteséggel kell számolnunk.] Ezeket az éghajlatváltozásnak a gazdasági növekedés szempontjából fontos különböző szempontokra, például a mezőgazdasági hozamokra, a munkatermelékenységre vagy az infrastruktúrára gyakorolt hatása okozza” – mondta Maximilian Kotz, a PIK tudósa és a tanulmány első szerzője az intézet híroldalán.

Az előre jelzett jövedelemváltozások 2049-ben a klímaváltozás nélküli gazdasághoz képest. A jövedelemváltozások kötöttek abban az értelemben, hogy azokat a múltbeli kibocsátások okozzák. (Ábra: Kotz et al., Nature, PIK)

Összességében a globális éves károkat 38 billió dollárra becsülik, 2050-re pedig valószínűleg a 19-59 billió dollár közötti tartományban köt ki ez az érték. Ezek a károk főként a hőmérséklet emelkedéséből, de a csapadékmennyiség és a hőmérséklet-változás dinamikájából is adódnak. Az egyéb időjárási szélsőségek, például viharok vagy erdőtüzek figyelembevétele tovább növelheti ezeket – írja a SciTechDaily.

Félelmetes videót mutatott be a NASA – Ilyen pokolnak nézne ki a Föld, ha láthatnánk a szén-dioxidot

„Elemzésünk azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás a következő 25 évben hatalmas gazdasági károkat okoz majd a világ szinte valamennyi országában, még az olyan magasan fejlett országokban is, mint Németország, Franciaország és az Egyesült Államok” – jelentette ki a tanulmányt vezető Leonie Wenz, a PIK tudósa.

A szakember szerint a közeljövőnek ezek a kárai a múltbeli kibocsátásaink következtében jelennek meg. Több alkalmazkodási erőfeszítésre lesz szükségünk, ha legalább néhányat el akarunk kerülni közülük. A kibocsátást pedig drasztikusan és azonnal csökkenteni kell, mert ha ez nem történik meg, a gazdasági veszteségek az évszázad második felében még nagyobbak lesznek, és 2100-ra globális átlagban akár 60 százalékot is elérhetnek. „Ez világosan mutatja, hogy az éghajlatunk védelme sokkal olcsóbb, mintha nem tennénk, és ez még a nem gazdasági hatásokat, például az élet vagy a biológiai sokféleség csökkenését sem veszi figyelembe” – állítja Wenz.

Csökkent az előrejelzések bizonytalansága

Az éghajlatváltozás által okozott gazdasági károkról szóló globális előrejelzések eddig jellemzően az éves átlaghőmérsékletből eredő, hosszú távú nemzeti hatásokra összpontosítottak. Azáltal, hogy a kutatók a világ több mint 1600 szubnacionális régiójának gazdasági növekedésére gyakorolt éghajlati hatásokról szóló legfrissebb empirikus eredményeket is figyelembe vették az elmúlt 40 évben, és a következő 26 évre összpontosítottak, a kutatók képesek voltak a hőmérséklet- és csapadékváltozásból eredő szubnacionális károkat időben és térben nagy részletességgel előre jelezni, miközben csökkentették a hosszú távú előrejelzésekkel járó nagy bizonytalanságokat. A tudósok empirikus modelleket kombináltak a legmodernebb éghajlati szimulációkkal (CMIP-6). Fontos, miszerint azt is felmérték, hogy az éghajlati hatások milyen tartósan hatottak a gazdaságra a múltban, és ezt is figyelembe vették.

„Tanulmányunk rávilágít az éghajlati hatások jelentős egyenlőtlenségére: szinte mindenhol találunk károkat, de a trópusi országok szenvednek majd a legtöbbet, mivel ott már most is melegebb van. A további hőmérséklet-emelkedés ezért ott lesz a legkárosabb. Az éghajlatváltozásért legkevésbé felelős országok az előrejelzések szerint 60 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenvednek el, mint a magasabb jövedelmű országok, és 40 százalékkal nagyobbat, mint a magasabb kibocsátású országok. Ráadásul ezeknek az országoknak van a legkevesebb erőforrásuk a hatásokhoz való alkalmazkodáshoz” – mondta Anders Levermann, a Potsdami Intézet komplexitástudományi kutatási osztályának vezetője, a tanulmány társszerzője.

A PIK kutatói szerint a megújuló energiarendszer irányába történő strukturális változásra van szükség a biztonságunk érdekében, ami pénzt takarít meg számunkra. Ha a jelenlegi úton maradunk, az katasztrofális következményekkel jár. A bolygó hőmérséklete ugyanis csak akkor stabilizálható, ha felhagyunk az olaj, a gáz és a szén elégetésével.

BLIKK DOSSZIÉ

szén-dioxid-kibocsátás